péntek, február 23, 2018

Megkéseltek esküszöm az este,
egy ócska lotyó végett.
Bellának hívták, gyöngy volt a teste,
szemében mind a hat világ égett.

Hófogán villogó Déli-sark,
sziszegő nyelve, omló jéghegyek,
Sóhaja zúzmara, lángoló part,
édes nyála olvadó gleccserek

Ében hajában Afrika mélye,
és szavannák szajha népe dobolt.
Ajkán elejtett nagyvadak vére,
a kéj mikor fényével gyilkol a Hold.

Ívelt combja Európa átka,
a pápa áldotta hosszú menet.
Bella te drága, Krisztus arája,
haldoklók vágya, az utolsó kenet.

Smaragd csókja Ázsia völgye,
mámoros szél lehet csak ily mohó.
Elandalít akár a rizsföldek zöldje,
ringat mint dzsunkát a Sárga folyó.

Megkéseltek esküszöm az este,
valami ócska lotyó végett.
Gyönyörű négy földrész volt a teste,
szemében a megmaradt két világ égett..

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!