hétfő, december 11, 2017

Az ellenzék számára láthatóan nem hoz elegendő szavazatot az a politika, hogy csak a Fidesszel szemben próbálják megfogalmazni magukat – írja elemzésében a Policy Agenda. Az elemzőcég szerint szükség van olyan ügyekre, amelyek megmutatják, mit tennének a pártok, ha kormányon lennének, ezért azt vizsgálták, milyen ügyek vannak eddig az ellenzék napirendjén.

Az MSZP, és leginkább Botka László által meghirdetett „Fizessenek a gazdagok”-politika egy markáns baloldali fordulat előjelének tűnt, ám az utóbbi hónapokban hátraszorult – áll az elemzésben. Rámutatnak: az MSZP-vel kapcsolatos hírek arról szólnak, hogy milyen együttműködésekre van szükség, pedig politikai marketing szempontjából ebben a politikában minden olyan elem megvolt, ami szükséges egy sikeres ügy-kiválasztáshoz: érzelmeket váltott ki a támogatók és az ellenzők táborában, valódi szakmai vitát lehetett köré építeni, és a szocialisták megkülönböztették vele magukat a korábbi évek baloldali pártjaitól.

Egy másik ilyen ügy a Jobbik felvetése a bérunióról. A Policy Agenda felidézi: a kutatások szerint magas az EU támogatottsága a választók körében, feltehetően ezért döntött úgy a Jobbik, hogy nem folytat unióellenes politikát. A bérunió felvetése tartalmi alapon érthető, hiszen olyan kérdésre – az alacsony bérekre – rezonál, ami foglalkoztatja a választókat. Tartalmilag viszont kevéssé kidolgozott, hiszen a nyugat és a kelet közti bérkülönbség csökkentése sokkal inkább gazdasági szerkezetváltozást, és nem szabályozást igényel.

Megjelent egy másik olyan kezdeményezés is, aminek alapja a több Európa – az euró bevezetése, amit a frissen alakult konzervatív Polgári Világ Párt vetett fel, és valamelyest az MSZP is melléállt. Ez a béruniónál sokkal kézzelfoghatóbb és érthetőbb a választók számára, a mérhető támogatással bíró pártok viszont óvatosabbak a kérdésben, és inkább hosszú távú célként beszélnek róla.

A magát pártok felett állóként pozicionáló Közös Ország Mozgalom fő kezdeményezése a választási rendszer megváltoztatása. Ennek érdekében próbálják az ellenzéki pártokat egy asztalhoz ültetni, és kompromisszumos javaslattal előállni. Ez azonban a Policy Agenda szerint inkább azokhoz az ellenzéki követelésekhez hasonlít, amelyek a demokrácia lerombolása miatt támadják a kormányt, ezek az üzenetek viszont a 2014-es választáskor is csak a nagyvárosok választóit mozgatták meg. A Fidesz ugyanakkor főleg a kistelepüléseknek, a 20 ezer lakos alatti városoknak és falvaknak köszönhette kétharmados győzelmét.

A Policy Agenda szerint egyelőre nem látszik, hogy a fenti négy ügy közül melyik lehet tartalmilag kihívója a Fidesz „Folytatjuk az ország megvédését” politikájának, az idő szűkössége miatt viszont már nem várható, hogy bármely politikai erő képes legyen újabb üzenetet, és ennek megágyazó politikai történetet felépíteni.

Forrás: 24.hu

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!