szerda, december 07, 2016

 

FOTÓ: EP/THINKSTOCK
Miközben az egészségügy állítólag 167 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhat jövőre, amiből elvileg 85 milliárdot béremelésekre szánnak, a többletpénzt olyan sikeresen elbújtatták a benyújtott költségvetési javaslatban, hogy az ellenzék és a sajtó sem találja annak forrását. Az biztos, miközben az Orbán-kormány az alapellátás megerősítését tűzte ki célul, erre a területre nagyságrendekkel kevesebbet tervez áldozni 2017-ben, mint a szakorvosi ellátás vagy a kórházi beavatkozások pénzügyi támogatására. A büdzsé alapján tovább tart a ködösítés az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az új fővárosi szuperkórház jövőjéről is.

Tovább tart a kormányzati ködösítés a háttérintézmények megszüntetéséről vagy minisztériumi beolvasztásáról. A múlt csütörtöki kormányinfón ugyan az eddigi öt vitatott szervezet helyett már csak 2-3 ellenálló gócot emlegetett Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, de ezek közt változatlanul ott van az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), mint a hazai egészségügy egyik alapintézménye. A kérdés már csak azért is érdekes, mert egy múlt hét közepén rendezett szakmai konferencián Kiss Zsolt, a szervezet megbízott főigazgatója többször is hangsúlyozta, hogy az intézmény él, működik, és ezt tervezi a jövőben is. Nem mondta ki, de jelezte: küzdenek a megmaradásáért. Korábban ugyanakkor azok az információk erősödtek a sajtóban, hogy hiába érvelt az államtitkárság és valamennyi meghatározó szakmai szövetség az OEP önállósága mellett, a hivatal szakmai feladatai júliustól az egészségügyi államtitkárság alá tartoznak, a megmaradt kifizetéseket pedig egyelőre a nyugdíjfolyósító veheti át, hogy így egyben beolvadhassanak egy év múlva a Magyar Államkincstárba.

A múlt kedden benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslat annyiban segít eligazodni a háttérintézményekkel kapcsolatos káoszban, hogy több, korábban megszüntetésre ítélt szervezetet is külön soron szerepeltet. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ az első januári listában még a jogutód nélkül megszűnő intézmények csoportjában szerepelt, a 2017-es büdzsében mégis a tavalyival megegyező kiadások jelentek meg a szakorvosi vizsgájukra készülő rezidensek ösztöndíjait kezelő háttérintézmény mellett. Hasonlóképpen jelzi az Országos Mentőszolgálat önállóságának megmaradását a lista, bár a szervezetet az első elképzelések még besorolták volna az állami kórházfenntartó alá. Lázár ugyan egy korábbi kormányinfón bejelentette, hogy a mentőszolgálati dolgozók számára is önálló életpályamodellt dolgoznak ki a jövő évi költségvetésben, de a mentősök béreire egyelőre pontosan annyit terveztek be, amennyit 2016-ban. Abban reménykedhetnek, hogy a Miniszterelnökség fejezetében összesen 180 milliárd forint céltartalékot képeztek a jövő évre az eddig bejelentett életpályamodellek fedezésére, ebből juthat nekik is, ha meg tudnak egyezni az ütemezett béremelésről. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és intézményei megmaradnak ugyan, de kevesebb pénzt kapnak jövőre.

Eldugdosott milliárdok

A hivatalos közlés szerint összesen 167 milliárd forinttal több jut 2017-ben az egészségügyre, mint az idén, de az államtitkár arra figyelmeztette az újságírókat, senki ne keresse ezt egy helyen, mert sokfelé szétszórva jelennek meg az ágazat kiadásai a költségvetési törvényjavaslatban. A büdzsé számaival ritkán dolgozóknak amúgy sincs egyszerű dolguk, mert a most benyújtott terv más szerkezetben tartalmazza az adatokat, mint a tavalyi büdzsé, így - noha nem lehetetlen, de - nem is egyszerű az adatok összehasonlítása. Annyi segítséget azért adott Ónodi-Szűcs Zoltán, hogy nagyjából a többletpénz felét szánják béremelésekre, vagyis 80-85 milliárd jelenhet meg valamilyen formában az egészségügyben dolgozók számláján. Megismételte azt is, hogy a béremelések már az idén megkezdődhetnek, de azt még számolják, hogy a költségvetés tartalékaiból mennyit tudnak erre fordítani, melyik hónaptól lehet elindítani az egyébként is több lépcsőben, 3-4 évre szétosztani tervezett emeléseket.

Arról sincs még végleges döntés, hogy egységes emelést kapjon mindenki, vagy a bértábla alján lévőknek többet adjanak. Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a garantált bérminimum évek óta tartó emelései alulról nyomja felfelé a rendszert. Döntés kérdése, hogy hozzányúlnak-e a legalacsonyabb bérekhez úgy is, hogy ott nagyobbat emelnek, mint a magasabb kategóriákban. Erről egyezkednek hetek óta a legnagyobb szakszervezetekkel és szakmai kamarákkal. Annyi biztos, hogy a legtöbb pénzt a szakápolóknak akarja adni a kormány, mert közülük 4 ezren hiányoznak és lépni kell, hogy fékezzék az utóbbi évek megállíthatatlan elvándorlási hullámát.

Van, aki egy évtizede kimarad

Az is szinte biztos, hogy az egészségügyi intézményekben dolgozó gazdasági vagy műszaki alkalmazottak 9 év után sem számíthatnak komoly béremelésre. Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke ugyan felvetette egy rájuk vonatkozó külön bértábla felállításának lehetőségét is, de az államtitkár nem ígért semmit, csak emlékeztetett rá, hogy a magyar szakápolók bére ma mindössze a világ legfejlettebb országait összefogó OECD államokban átlagos fizetések 35 százaléka és ez a helyzet tarthatatlan. Nem kergetnek álmokat, nem ígérik, hogy nyugati fizetéseket tudnak adni, de abban bíznak, hogy 3-4 év alatt a magyar ápolók bére elérheti a visegrádi országok átlagát, mert ma még szűkebb régiónkban is az utolsók vagyunk. A jövőre erre a célra betervezett 80-85 milliárd forintos többlet Ónodi-Szűcs Zoltán szerint történelmi lehetőséget kínál a változásra. Céljuk, hogy az alapbér emelésével nőjenek az ehhez kötött pótlékok is - fűzte hozzá. Az arányokat érzékeltetve pedig hozzátette: az egészségügy teljes bértömege jelenleg évi 360-370 milliárd forint. A bértárgyalásokat május 9-ig le kellene zárni, a mostani tervek szerint ugyanis ezen a napon lesz a költségvetési tervezet általános vitája.

Az újságírók mellett az ellenzék is csak keresgél a számok közt, például Komáromi Zoltán, az Együtt szakpolitikusa úgy fogalmazott az ATV-ben, hogy egyelőre nem találta meg a biztos fedezetet az egészségügyi béremelésekre a jövő évi költségvetésben, így csak szeretné hinni, hogy ezúttal nem a szokásos hangzatos ígéretről van szó, hanem valóban belátta a kormány a lépéskényszert. Biztosak azonban nem lehetünk benne.

Mire jut és mire nem?

A költségvetési javaslatban szereplő számok ellenére sem tisztult viszont a kép a fővárosi betegellátás gondjainak megoldásában, sőt - ha lehet - még nagyobb kormányzati káosszal szembesülhettünk az utóbbi napokban. A büdzsében az idei egymilliárdos tervezési díj után a következő évre már 4 milliárd jelent meg az új budapesti szuperkórház előkészítésére és a munkák megkezdésére, csak éppen azt nem lehet tudni, végül mire lehet majd elkölteni ezt a pénzt. Az államtitkár és Cserháti Péter, a fejlesztés előkészítésével megbízott miniszteri biztos is azt hangsúlyozta a Világgazdaság konferenciáján, hogy javaslataikat valamennyi fővárosi kórházigazgatóval folytatott helyzetelemzés után állították össze. Letettek egy változatot arról, mennyibe kerülne egy zöldmezős beruházással egyetlen új, 1500 ágyas nagy intézmény megépítése és egy másikat arról, hogyan lehetne ugyanazt a 200 milliárd forintot 3, egyenként is több kórházat magába foglaló centrum fejlesztéseire fordítani, ahol szintén felhúznának új épületeket, de emellett jutna pénz a rettenetesen lepukkant pavilonok felújítására is. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Inforádióban azt hangsúlyozta, akármilyen döntés születik, a budai oldal kórházaira, elsősorban a Szent János és a Szent Margit Kórházra áldozni kell. Mivel ugyanakkor külön tétel ezekre a fejlesztésekre nem szerepel a büdzsében, talán mégis győz a józan ész. Ennek ellentmond ugyanakkor, hogy a múlt heti kormányinfón Lázár János úgy fogalmazott: szükség van egy teljesen új budapesti kórházra. Ő azokat a dokumentumokat ismeri, amelyek szerint kell egy új intézmény - jelentette ki kérdésre válaszolva.

Kimarad a szórásból az alapellátás

Nem olvasható ki a 2017-es számokból, komolyan gondolja-e a kormány az alapellátás sokat hangoztatott megerősítését. Erre a területre ugyanis nagyságrendekkel kevesebbet tervez áldozni, mint a szakorvosi ellátás vagy a kórházi beavatkozások pénzügyi támogatására. Az egészségügyi államtitkár bejelentett tervei a 8-10 kórház gazdálkodását összefogó és így a kapacitások elosztását is felügyelő kancellárokról, vagyis az Ónodi-Szűcs szerint is feudális rendszert működtető kórházigazgatók jogosítványainak csorbításáról, a szociális ágazatnak átadni tervezett krónikus kórházi ágyakról, vagy éppen az alapellátás elodázhatatlan átszervezéséről, egyelőre még csak előkészítési stádiumban vannak.

Így a háziorvosoknak tervezett 6 milliárdos pluszkiadás az egyetlen, ami arra utal, hogy a kormány egyáltalán foglalkozna az alapellátás kérdésével. Ez kevesebb, mint az idei 10 milliárdos ígéret volt és vélhetően nem nyugtatja meg az alapellátásban dolgozókat, akik idén is átverve érzik magukat, hiszen a kormány végül a védőnőknek és a fogorvosoknak is ebből a keretből csípett le 2-2 milliárdot. Új kiadásként jelenik meg az egészségügyi költségvetésben a háziorvosok munkáját segítő szakmai irányítók, a kollegiális vezetők díjazására szánt félmilliárd, a struktúra közelebbről nem pontosított átalakítására szolgáló 2 milliárd, és a Betegápoló Irgalmasrend projektjeinek finanszírozása. Nem nyúltak hozzá az egészségügyi társadalmi, civil és non-profit szervezetek támogatásaihoz.

Nem elég a többlet a reformra

Összességében a kormány vélhetően valóban több pénzt ad az egészségügynek jövőre, de mégis csökken a jövő évi költségvetésben a jóléti kiadások aránya a mostani 56,9 százalékról 54,8 százalékra. Ezen belül pedig az ágazat részesedése az idei 8,5 százaléknál is kevesebb, mindössze 8,4 százalék jut. Az mfor.hu számításai szerint társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra jövőre 5224 milliárd forintot terveznek, ezzel részesedésük az összkiadásból 31,8-ról 28,7 százalékra esik vissza. Az egészségügy tehát valamivel többet kap, de a humánszolgáltatások más területei rosszabbul járnak. Ezt jelzi, hogy az óriásira duzzasztott Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jövő évi költségvetése 4,7 százalékkal alacsonyabb, mint az idei. Ennél rosszabbul csak a földművelésügyi és az igazságügyi tárca járt.

Ráadásul az egészségügyi reformok beindulásában sem lehetünk biztosak, Ónodi-Szűcs ugyanis a jelek szerint - elődeihez hasonlóan - máris ellenállásba ütközik átszervezési terveivel kapcsolatban, hiszen a múlt heti konferencián fontosnak tartotta hangsúlyozni: "rengeteg csatára kell számítani, hiszen tudjuk, miként épülnek fel a hűbérúri várak, amiket szép lassan fel kell törni". Azt is hozzátette azonban, szakma ellenében megnyerhetetlen a csata, minden változást csak az orvostársadalommal egyetértésben lehet megvalósítani.

Dagad a közbeszerzési botrány

Novemberre készül el az egészségügy központi közbeszerzési oldala, ahol a központi és az intézményi beszerzések adatait is nyilvánossá teszik - jelentette ki Ónodi-Szűcs -a múlt heti egészséggazdasági konferencián az egyik legnagyobb beszállítói szervezet vezetőjének kérdésére. A téma nemcsak azért aktuális, mert a közbeszerzési törvény változása miatt már nem biztos, hogy a legolcsóbb ajánlat győz, hanem azért is, mert érik a botrány az előző uniós ciklus utolsó egészségügyi pályázata miatt.

Az LMP-s Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet legutóbbi korrupcióinfóján, hogy ezer sebből vérzik az eredetileg 9 milliárdos, végül majdnem 50 milliárdosra duzzadt tavaly év végi eszközbeszerzés, amivel röntgengépeket, CT berendezéseket vehettek a kórházak és rendelők. A 2015 májusában kiírt pályázat után rohamtempóban indult meg a vásárlás, olyan ütemben, hogy az LMP antikorrupciós szakszóvivője szerint a legnagyobb gyártók sem bírták teljesíteni a megrendeléseket. Hadházy elmondta, teljesen érthetetlen közbeszerzési szerkezettel, kartellgyanúsan, horribilis drágán történtek a beszerzések.

Az LMP szerint érthetetlen, hogy miért nem központi beszerzést írtak ki, miért kellett külön pályázni 60 intézménynek. A meghívásos pályázatokon bekérték ugyan a szükséges három ajánlatot, de jellemzően végül egyetlen gyártó, a piaci árnál magasabb kínálatát voltak kénytelenek elfogadni. Volt, ahol így kétszeres áron vettek berendezéseket, de az is előfordult, hogy mindenféle engedély nélkül szerelték fel a sugárzó CT vagy röntgengépeket.

Gulyás Erika

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all