péntek, szeptember 21, 2018
728x90 EU Imagery

Random kattintottam rá a minap Ákos egy 16 évvel ezelőtti dalára. A Majom a ketrecben a 2002-es Új törvény című albumon jelent meg.

 A mindig határozott politikai álláspontot képviselő előadó ebben a dalban sem tagadta meg önmagát. Igaz persze, hogy a szövegben olyan közhelyszerű utánérzéseket használ, amelyek gyakorlatilag bármely korban érvényesnek bizonyulnak, mi több, hitelesen képviselhetők.

Az egészet csak azért hozom szóba, mert elgondolkodtam azon, hogy a szabadsággal kapcsolatos alapvető emberi szituációk napjainkban is leírhatók-e ezekkel a képekkel? Had’ tisztázzam gyorsan, még mielőtt eszébe jutna valakinek, hogy igazi művésznek, az örökérvényű eszmék utánozhatatlan tolmácsolójának tartom Ákost. Erről szó sincs. Azt gondolom, ő egyike azon magyar popzenészeknek, akik jó érzékkel, a kor elvárásaihoz igazítva hozták létre, illetve alakították ki sajátos zenei stílusukat, s mindemellett a szövegviláguk is tökéletesen igazodik a közönségükhöz. Ezzel mondjuk nyilván nem mondtam semmi újat, mivel e nélkül egyszerűen nem működne a dolog.

Engem ennél sokkal jobban izgat Ákos személyisége, meg az, amit a világról gondol. Jó, ebben a formában persze ez sem igaz. Úgy látszik, ma a pontos fogalmazás igénye áttörhetetlen falakba ütközik. Szóval nem annyira Ákos érdekel, inkább az, milyen viszony áll fenn aközött, ahogy korábban gondolkodott, s ahogy ma gondolkodik a világról, Magyarországról.

A liberális pártnak indult Fidesz négy év kormányzás után, eltávolodva azoktól az értékektől, amelyek korábban oly vonzóvá tették sokak számára, 2002-ben óriási pofont kapott. Hiába, a választópolgárok keményen büntetnek. Akkora volt ez a pofon, hogy még Orbán Viktor további karrierje is kétségessé vált. Az, hogy ma ő Magyarország miniszterelnöke, vitathatatlanul teszi őt a politikatörténet egyik legnagyobb túlélőjévé. Mégsem hiszem, hogy az Új törvény bármilyen értelemben összefüggésbe volna hozható ezzel a jelentős, 2002-es fordulattal.

Már említettem, hogy Ákos részben közhelyekkel, részben pedig olyan utánérzésekkel szolgálja ki a rajongóit, amelyek alkalmasak arra, hogy a koncertlátogatók ideig-óráig egy konszenzusra épülő közösséget alkossanak. E konszenzus alapja egyebek mellett nyilván az ember szabadságba vetett hite. Mivel 2002-ben Magyarországon különösebb konkrét fenyegetés nem irányult az emberi szabadságra, az album jelentésrétegeinek egyike történeti értelemben feltehetően a rendszerváltás előtti időkre utal.

Egy másik réteg ezzel szemben egy, a konkrétnál általánosabb, nem történeti jellegű fenyegetést hoz szóba. Arra gondolok, hogy igen, az emberi szabadság minden korban és mindenütt a világon – persze eltérő mértékben –, korlátozott. Na, bumm, mondhatnánk, és akkor mi van? Tényleg, mi a fene van akkor? Úgy tűnik, a szabadság bizonyos fokú hiánya a társadalmak mindegyikében elkerülhetetlen.

Csakhogy nem mindegy, egy rezsim az ember fizikai megsemmisítésére törekszik, vagy beéri azzal, hogy egyszerűen bebörtönözi az ellenzékét. Nem mindegy, a hatalom falánkságát kielégíti-e, ha kizárólag a hozzá lojális elitet engedi a húsosfazékhoz, vagy totális elnyomásra törve, a legszélesebb körben okoz szellemi fertőző járványt és elbutulást a média teljes birtokbavétele mellett, a kultúra kisajátításával és az oktatás eltorzításával.

Ezek és a hatalomgyakorlás további formái vezetnek az emberi szabadság olyan metaforákon keresztül történő végiggondolásához, amelyek Ákos szövegének szövetét alkotják. Figyelmesen hallgatva észrevehetjük, hogy a Majom a ketrecben egész ügyesen rezonál a társadalom totális kontrolljáról beszélő Orwellre épp úgy, mint Semprunre, aki azt a filozófiainak tekinthető kérdést feszegeti, hogy vajon a vagonban szállított rab, vagy a fegyveres őr tekinthető-e inkább rabnak, s az ezt a gondolatmenetet a popkultúrába átültető Rolls Frakció soraira is: „Szabad vagyok – mondta a majom a rácsnak / Én nem – mondta a rács. – Engem majmok köré zártak.”

Ákos a jobboldali konzervatív gondolkodás és értékrend közismert, népszerű figurája. Nincs okom megkérdőjelezni az őszinteségét se akkor, ha a Majom a ketrecben megírásakor a rendszerváltás előtti időkre, se abban az esetben, ha 2002-re gondolt. Dalszövege a szabadság elkötelezett hívének mutatja. Nyilván az ma is. Annyi azonban érdekelne, milyennek látja a szabadság helyzetét a mai Magyarországon?

Képek forrása: alamy.com

Forrás: BloggerBob

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all