2030-ra készül el a világagy

Az új technológiák, például az arcfelismerés lehetőségei beláthatatlanok , de azt sem nehéz elképzelni, milyen veszélyeket rejthet, ha egy autokrata rezsim kezdi használni ezeket a rendszereket.

„Larry Page, a Google egyik társalapítója többször megerősítette, hogy az amerikai internetes óriás a valóságban nem keresőmotort, hanem mesterséges intelligenciát alkot. 2030-ra a világagy kész lesz, s ez lehet az emberiség legjobb vagy legrosszabb pillanata” – véli az amerikai jövőkutató, Roey Tzezana. A nanotechnológiában doktori fokozatot szerzett tudós szerint másfél évtized múlva a fejlett társadalmakban szinte mindent a Google vagy egy másik internetes óriás működtet majd: egyebek mellett az okos termosztátot a lakásokban, az önjáró autókat és a járműveket irányító navigációs programokat. De ugyanahhoz a rendszerhez tartoznak majd az emberek internethez kapcsolt okosszemüvegei is, amelyek azt javasolják majd például, hogy viselőjük térjen be egy kakaóra a közeli kávézóba, s a javaslatért a vendéglő néhány cent jutalékot fizet majd a netes cégnek.

 A fő gondot a jövőkutató szerint az jelenti, hogy a digitális világban egy-egy területen csak egyetlen valódi győztes lehet: a közösségi oldalak piacát pillanatnyilag a Facebook uralja, amelynek hatszor annyi felhasználója van, mint a második helyen álló Twitternek, a netes keresésekben pedig a Google verhetetlen, a maga közel 80 százalékos piaci részesedésével. A Google a szakértők szerint a közeljövőben monopóliumhoz közeli státust szerezhet: egyre bonyolultabb feladattá válik az operációs rendszerét, az Androidot használó eszközök felváltása más rendszert futtató gépekkel. „Hogyan fogjuk leváltani a Google-t, amikor minden önjáró autó Google-kamerát használ majd, s hogyan cseréljük le az operációs rendszert, amikor már ma az okostelefonok kétharmada Androidot futtat, és bonyolult az adatok átköltöztetése?” – kérdezi Tzezana. A Google egyébként már megvillantotta oroszlánköreit: egy évvel ezelőtt a cég több mint kétszáz olyan felhasználót zárt ki átmenetileg minden Google-szolgáltatásból – azaz a levelezésből és a számítógépes felhőszolgáltatásból is –, aki, megsértve a cég szabályait, közvetítőn keresztül vásárolta meg a Google Pixel telefonjait.

„A jövőben a megbüntetettek nem használhatják majd az önjáró autókat, illetve az egyéb utcai applikációkat. Gyakorlatilag digitális halálra ítélik őket” – állította Tzezana. Szerinte már most gondolkodni kell azon, miképpen lehet szavatolni, hogy a digitális monopóliumra szert tevő cégek ne sújtsák hátrányos megkülönböztetéssel a felhasználók egy részét.

A Financial Times szerint azon is már most kell töprengeni, miképpen szabályozzák az arcfelismerő szoftverek használatát. Ez ugyanis nem egyszerűen kényelmi szolgáltatást nyújtó új program, hanem lehetőség arra, hogy tömegesen és akaratuk nélkül azonosítsák az embereket. Az arcfelismerés lehetőségei beláthatatlanok: az amerikai Stanford Egyetemen például olyan tesztet végeztek heteroszexuális, valamint homoszexualitásukat nyíltan vállaló személyek részvételével, amely során az arcfelismerő programok 75–80 százalékos valószínűséggel eltalálták az adott személy nemi irányultságát. A jövőben a felismerési pontosság javulni, a használati kör pedig szélesedni fog, így nem nehéz elképzelni, milyen veszélyeket rejthet, ha egy autokrata rezsim kezdi használni ezeket a rendszereket.

Az arcfelismerés kiskereskedelmi felhasználása is látványos fejlődés előtt áll. Ahogy a boltok sorra térnek át az azonnali átárazást lehetővé tevő digitális árcímkék használatára, úgy nyílik meg az út az arcfelismerés bevonásával a dinamikus árazásnak nevezett, nyereségmaximalizálást célzó üzletpolitika felé. A felismert tehetősebb vevők más árakat látnának, mint az átlagos ügyfelek, s ha hinni lehet a Torontói Egyetem azon tanulmányának, amely szerint pozitív identifikáció nélkül – csak az arcmimika alapján is – lehet következtetni a vásárlók anyagi és társadalmi helyzetére, akkor a következő években jelentősen megnövekedhet az üzletek profitrátája.

Forrás: HVG