szerda, augusztus 22, 2018
728x90 EU Imagery

Az európai klímát meghatározó tengeráramlat utoljára több mint másfél évezreddel ezelőtt volt ilyen gyenge

, és ha összeomlana, az nagyon kellemetlenül érintené Nyugat-Európát, ahol télen extrém hidegek köszöntenének be. A LEGUTÓBBI JÉGKORSZAK SORÁN 1-3 ÉV ELÉG VOLT A HŐMÉRSÉKLET DRÁMAI, 5-10 CELSIUS-FOKOS LEHŰLÉSÉRE Mindeközben az Atlanti-óceán túlfelén is akadnának gondok, többek közt a megnövekedett tengerszinttel. A trópusokon pedig az esők esnének máshogyan. Egy új tanulmány szerint az áramlat 15 százalékkal gyengébb, mint amilyen időszámítás szerint 400 körül volt, és ez hatalmas eltérés.

A GLOBÁLIS FÖLMELEGEDÉSNEK NAGY SZEREPE VAN EBBEN

Fotó: Nasa / AFP
 Az atlanti áramlási rendszer - melynek része a Golf-áramlat - délről visz meleg vizet az Északi-sark felé, ahol normális esetben a víz lehűl, lesüllyed, és visszacsorog dél felé. A globális felmelegedés ezt borítja föl, megakadályozva a víz lehűlését, miközben extra vizet juttat a rendszerbe a jég elolvasztásával. Közel másfél évtizede ismert az atlanti áramlások lassulása, de a 2004 óta mért adatokat most az elmúlt másfél évezredre vonatkozó információkkal is kiegészítette a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány. A klímamodellek nem jósolják az atlanti áramlatok leállását, de a tanulmány szerzői felteszik a kérdést, hogy vajon mennyire vagyunk biztosak abban, hogy ez valóban nem fog bekövetkezni. Ez egyike azon eseményeknek, amelynek viszonylag kicsi a valószínűsége, de óriási a következménye - írja a Guardian.

Dr David Thornalley, a University College London kutatója a munkatársaival többek közt az óceánok fenekének mintáit elemezte - a különböző rétegek eltérő szemcseméreteiből következtettek arra, hogy az adott időszakban milyen gyors volt az áramlás. Egy másik, szintén a Nature által közölt kutatómunka az elmúlt 120 évre fókuszált, és a hőmérsékleti adatokat vetette össze.

Az első tanulmány megállapította, hogy jelentős áramlati lassulás volt az 1850-es kis jégkorszak vége után, a klíma természetes változásából kifolyólag, majd ez a lassulás folytatódott a globális felmelegedés miatt. A második tanulmány pedig arra a következtetésre jutott, hogy a lassulás legnagyobb része később következett be, és egyértelműen a fosszilis üzemanyagok égetésével hozható összefüggésbe.

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all