Mi történik, ha nem kapcsolja ki a telefonját a repülőgépen?

Aki utazott már repülőgépen az elmúlt néhány évtizedben, biztosan tudja, hogy az elektromos készülékeket, így a telefonokat is, csak repülőgépes módban lehet használni attól a pillanattól, hogy a gép elindul a kifutópálya felé, egészen addig, amíg végleg meg nem áll.

telefon repulo

Tényleg be tudna zavarni bármibe is egy ilyen kis készülék, és a biztonságunkat kockáztatjuk akkor, ha telefonálgatni kezdünk?

Nem volt még olyan baleset a repülés történetében, ami azért történt volna, mert valaki bekapcsolva felejtette a mobilját, és nem rakta át repülős módba sem. Pedig lehetőség bőven lett volna rá: 1991 előtt nem létezett ilyen szabályozás, egészen nyugodtan telefonálhatott az, aki tudott (meg aki megengedhette magának a méregdrága mobilt, ugye). Ekkor a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) úgy döntött, hogy többé nem szabad hívásokat fogadni és kezdeményezni repülés közben, mert attól félt, hogy a telefonálgatás megzavarja majd a földi állomásokat.

Nem baj, ha mindent hall a pilóta, amit rádión mondanak neki

2013-ban aztán volt szó arról, hogy ezt a tiltást eltöröljék, de aztán semmi nem lett belőle. Mégis, a mai napig nyomkodhatjuk a telefonunkat és a SIM-kártyás tableteinket a gépen, azzal a feltétellel, hogy repülő üzemmódba tesszük. Egy 2013-as kérdőív szerint az Egyesült Államokban az utasok 30 százaléka ezt mégis elfelejti, vagy szándékosan hagyja rendesen bekapcsolva az eszközét, ami azért jól mutatja, hogy katasztrófa akkor sem történik, ha a telefon a levegőben mégis megpróbál adatokhoz jutni.

Csakhogy a telefon sem tud minden magasságon hálózatra kapcsolódni: nagyjából 3000 méter után már nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tud csatlakozni a mobiltelefon-átjátszó toronyhoz, hiszen ezek elsősorban a földre irányítják a jelet. Az eszköz ennek ellenére persze folyamatosan keresi a kapcsolódást. Így gyorsabban is merül, ráadásul mindez belezavarhat a pilóták kommunikációjába a földi irányítóközponttal, ami viszont már komoly problémákhoz vezethet.

A tiltás ugyanis – bár nagyon elővigyázatos, és nem biztos, hogy valaha problémát okozhatna – inkább arra jó, hogy a mobiltelefon és a repülőgép kommunikációjában ne alakuljon ki olyan zavar, ami gátolhatja a legénység és a központ közötti kommunikációt. Ilyenkor előfordulhat, hogy a pilóták nem értenek tisztán minden utasítást, vagy nem hallanak meg valami fontosat. Ez pedig több ezer méter magasan, egy olyan összetett rendszerben, mint a repülésirányítás, nagyon komoly gondokat okozhat.

Az interferencia hangját nagyjából úgy kell elképzelni, mint amikor mobiltelefont teszünk egy rádió mellé – az a furcsa, kellemetlen, csipogó hang jelzi, hogy a telefon zavarja a rádió vételét. Repülés közben nyilván a pilóta is vissza tud kérdezni, ha valamit nem ért tisztán, de egyszerűbb, ha kizárunk minden zavaró tényezőt, és így sokkal kisebb lesz a balesetek esélye is.

Szóval, ez az egész kikapcsolás mizéria inkább elővigyázatosság, mint egy komoly veszélyforrás kiiktatása. Valószínűleg lassan enyhül majd ez a szabályozás is, amint rájövünk, hogy lehet a legolcsóbban és a leghatékonyabban megakadályozni az interferenciát. A probléma ugyanis az, hogy az elektronikus berendezések eltérő technológiákat használnak, és nagyon nehéz kiszámítani, hogy ezek milyen hatással lehetnek a légiközlekedésben használt technológiákra. Addig, amíg a repülésbiztonság eljut erre a szintre, inkább búcsúzzunk el arra a pár, repüléssel töltött órára a telefonunktól, nehogy tényleg valami galibát okozzon.

Forrás: 24.hu

Kép: illusztráció: Thinkstock