szombat, december 03, 2016

Átmeneti részsikereket lát a magyar gazdaságban a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisa: a cég 2,3 százalékos - lassuló ütemű - gazdasági növekedést vár az idén, minimális 0,8 százalékos inflációs környezetben. A reálbérek jelentősen nőnek, míg a beruházások tovább esnek. 

 

GKI

Magyarországon az elmúlt hónapokban folytatódott a piacgazdaságot, a jogbiztonságot és az átláthatóságot kiiktató modell felépítése. Új, az eddiginél is durvább szakaszába lépett az EU-ellenesség. A kiszámíthatatlan, korrupciógyanús befektetési környezet, a perspektíva hiánya miatt sem a tőke beáramlásában, sem a munkaerő kiáramlásában nem várható fordulat, miközben a közszolgáltatások leépülése folytatódik. Mindez a kedvező egyensúlyi adatok ellenére behatárolja a kormányzat gyorsítási törekvéseinek eredményességét. Az ENSZ boldogságrangsorában Magyarország 157 ország közül mindössze a 91. helyre került - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. tavaszi prognózisának összefoglalójában. A menekültválságra az EU intézményei és a tagállamok még nem találtak megfelelő választ, s további kockázatot jelent a görög pénzügyi csomag esetleges kudarca, valamint az EU-tagságról szóló júniusi brit népszavazás. További bizonytalanságot okoz az amerikai elnökválasztás, a közel-keleti és az orosz-ukrán válsággóc, a kőolajár alakulása, a pénzügyi piacok nagymértékű volatilitása és a kínai adósságbuborék kidurranásának veszélye. A kormányzat nemcsak a múltban felhalmozott és a folyamatosan képződő forrásokat éli fel, de tömegesen tervez a jövő terhére, feltehetőleg soha meg nem térülő kötelezettségvállalásokat is. A jövő terhére való költekezés sajátos formája az a kormányzati elképzelés, hogy legkésőbb 2019 elejére az összes EU-támogatást fizessék ki. Ez nemcsak nehezen megvalósítható, ennek következtében rögtönzésre, pazarlásra ösztönző, de 2019 utánra a növekedés további lassulását is előrevetíti. Kifejezetten a jövő terhére való eladósodást jelentenek a kormányzat gigantomán és részben titkos tervei a paksi atomerőműtől kezdve a budapesti olimpián át a Budapest-Belgrád vasútvonalig, vagy akár a Várnegyed és a Városliget érthetetlen átalakításáig. Noha ezekben társadalmi egyetértés nincs, költséges előkészítésük megkezdődött.

Az EU-ban 2016 első hónapjaiban jellemzően romlottak a gazdasági várakozások. A GKI konjunktúraindex februárban (a januári, igen magas szinthez képest) egy éve nem látott mértékben mérséklődött, s a csökkenés márciusban is folytatódott.
A lakosság egy részének növekvő jövedelme, csökkenő hitelterhe és növekvő vásárlási hajlandósága a külföldön dolgozók haza utalt jövedelmével együtt egyre inkább élénkíti, 2016-ban legalább 3 százalékkal növeli a fogyasztást. A külföldi munkavállalás és az oktatási rendszer elavultsága miatt számos szakmában munkaerőhiány, ezzel összefüggésben erős béremelési nyomás tapasztalható, máshol viszont a minimálbér 5,7 százalékos emelése is nagy gondot okoz. 2016-ban a bruttó béremelkedés kissé, 4,5 százalékra gyorsul. A reálkeresetek a 0,8 százalék körül várható infláció és az szja ezt több mint ellensúlyozó 1 százalékpontos csökkentése következtében átlagosan 5,2 százalékkal nőnek, meglehetősen nagy differenciáltság mellett. A nyugdíjak reálértéke ismét kissé emelkedik. Míg egy évtized alatt, 2016 végéig a versenyszférában dolgozók reálkeresete mintegy 45 százalékkal nő, addig a közszférában több mint 10 százalékkal (az egészségügyben 35 százalékkal) csökken. Az állóeszköz-felhalmozás 2014-ben 11,2 százalékkal, míg 2015-ben csak 1,9 százalékkal bővült. Idén főként az EU források visszaesése miatt 5 százalékos csökkenés valószínű. A fejlődésre képes kkv-k ugyan viszonylag olcsón juthatnak forráshoz, a vállalkozások túlnyomó része azonban egyáltalán nem akar hitelt felvenni. A beruházási ráta idén várhatóan 20 százalék alatt lesz, ami egy közepesen fejlett ország esetében igen alacsony arány. A beruházások kb. a tíz évvel ezelőtti reálértéken vannak. 2015-ben a magyar növekedés több mint 1 százalékponttal gyorsabb volt az EU 1,8 százalékos átlagánál, a régióban azonban a szlovák, a lengyel, a román és a cseh növekedéstől is elmaradt. 2016 elején a magyar gazdaságra vonatkozó különböző növekedési előrejelzések trendjükben, sőt számszerűleg is igen közel állnak egymáshoz. Nemcsak abban van egyetértés, hogy 2015 után 2016-ban is folytatódik a lassulás, majd 2017-ben némi gyorsulás várható, de abban is, hogy az ütemváltozás elsősorban az EU-támogatások és ezzel a beruházások függvénye. Idén a GKI 2,3 százalékos bővülésre számít. A januári ipari, építőipari, kiskereskedelmi és exportadatok, valamint a gazdasági várakozások is a fékeződést támasztják alá. Az év egészében a visszaeső beruházások erősen negatívan, a gyorsuló fogyasztás pozitívan hat, miközben az export a korábbinál valamivel kisebb mértékben járulhat hozzá a növekedéshez. A mezőgazdaság, a pénzügyi tevékenység, valamint az ingatlanügyletek kivételével minden ágazatban lassulás valószínű. A növekedés fogyasztás-orientálttá válik. A GKI számára érthetetlen, hogy a magyar kormány miért nem tesz meg mindent az úgynevezett Juncker-tervbe való bekapcsolódás érdekében. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) ugyanis nagy befektetések magyarországi megvalósulását tudná elősegíteni. A magyar ipari növekedés 2015-ben 7,5 százalékos volt, csaknem azonos az előző évivel (7,6 százalék). A feldolgozóipar az átlagosnál gyorsabban, több mint 8 százalékkal bővült. Az elmúlt évektől eltérően nem csökkent, hanem emelkedett az energiatermelés is. Az ipar hajtóereje a járműipari konjunktúra volt. Tavaly november óta azonban az előző hónaphoz viszonyítva már harmadik hónapja csökken az ipari termelés volumene. 2016 egészében 5,5 százalékos ipari növekedés várható. Az építőipari termelés 5 százalékkal csökkenhet, mivel az új EU-s pénzügyi ciklus forrásai még nem testesülnek meg új megrendelésekben, a lakáspolitikai intézkedések kedvező hatása pedig inkább csak a második félévtől lesz érzékelhető. A magyar mezőgazdaság két kedvező időjárású év kiugró teljesítménye után 2015-ben visszaesett, GDP-termelése 13 százalékkal csökkent. 2016-ban, átlagos időjárás esetén mintegy 5 százalékos növekedés várható. 2016-ban a kiskereskedelmi forgalom 3 százalék körüli bővülése valószínű. Bár a reáljövedelmek bővülése várhatóan gyorsabb lesz a tavalyinál, a "fehéredés" bázisba kerülése fékezi a bővülés ütemét. Az üzletek száma folyamatosan csökken, az elmúlt négy évben az összes egység száma több mint 11 ezerrel, ezen belül az önálló vállalkozásoké több mint 6 ezerrel. Ugyanakkor az online kereskedelem az átlagosnál sokkal dinamikusabban emelkedik.

A foglalkoztattak száma 2015-ben az előző évihez képest fele olyan gyorsan, 2,7 százalékkal nőtt. Ez is jelentős növekedés, ami elsősorban a költségvetési szektor közfoglalkoztatáson túlmenően is jellemző duzzadásának, valamint a mezőgazdasági és az építőipari foglalkoztatásnak - ezen belül részben a fehéredési hatásnak -, továbbá a külföldi munkavállalás dinamikus bővülésének következménye. 2016-ban 1,5 százalék körüli, vagyis tovább lassuló, de érzékelhető foglalkoztatás-bővülés várható. A közfoglalkoztatás magas szintje fennmarad, de már csak minimálisan nő. A munkanélküliségi ráta 2015-ben éves átlagban 6,8 százalék, az előző évi 7,7 százaléknál csaknem 1 százalékponttal alacsonyabb volt, s idén várhatóan statisztikailag kissé tovább, 6,5 százalékra csökken. A valódi munkanélküliség 9 százalék körüli lehet.
Az államháztartás 2015. évi GDP-arányos mutatói - 2 százalék körüli ESA-hiány és az államadósság egy év alatt 0,7 százalékpontos, 75,5 százalékra való csökkentése - statisztikailag kiváló eredményt jeleznek. A háttérben azonban "elfojtott", egyszeri, átláthatatlan eszközökkel és manőverekkel kialakított deficit és államadósság, növekedésellenes adórendszer és a nagy államháztartási rendszerek lezüllésese húzódik meg. A 2016-ra tervezett, 2 százalékos GDP-arányos deficit elérése kissé bizonytalan, a GKI 2,3 százalékra számít.
A bevételek ugyan összességében reálisak, a kiadási oldalon azonban mindenekelőtt az egészségügyre és oktatásra tervezett összegek nominális csökkenése vetít előre súlyos, már eddig is "tűzoltást" igénylő feszültségeket (például a Klik 17 milliárd forintos kifizetetlen számlái miatt). A GKI 2016 végére a GDP-arányos államadósság 1 százalékpontos, 74,5 százalékra való csökkenésére számít. A mérséklődés nagyobb is lehet, ha már 2016-ban beérkezik a tavaly elmaradt EU-támogatások döntő része, s azt nem ellensúlyozza az új EU-pályázatok gyorsított beindításához szükséges költségvetési megelőlegezés.

Forrás: Napi.hu

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!

Ajánljuk még...