szerda, december 07, 2016

Magyarország az egész Európai Uniót leiskolázta, olyan sokkal csökkent a súlyosan depriváltak, azaz a szegények száma.

A szegénység és az életszínvonal meghatározására több mutató áll rendelkezésre. Az egyik az úgynevezett anyagi depriváció mérőszáma, amely a társadalom javakhoz való hozzáférését határozza meg. Súlyosan depriváltnak tekinthető az a háztartás, amelyre az alábbi kilenc tényezőből legalább négy jellemző:

Nem tud kiegyenlíteni váratlanul felmerülő költségeket.
Nem tud elmenni évente legalább egy egyhetes üdülésre.
Nem tud legalább kétnaponta húst fogyasztani.
Anyagi okokból nincs televíziója.
Anyagi okokból nincs telefonja.
Anyagi okokból nincs mosógépe.
Anyagi okokból nincs autója.
Nem tudja megfelelően fűteni a lakását.
Hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátraléka van.


Magyarországon a súlyosan depriváltak aránya tavaly 19,4 százalék volt, amellyel a negyedik legrosszabb helyet foglalta el az Európa Unióban. Meg kell jegyezni azonban, hogy az Eurostatnak még nincs minden országra kiterjedő 2015-ös deprivációs statisztikája, azonban a 2014-es adatokból kiindulva kicsi az esélye annak, hogy Magyarországot jobb pozícióba lökje valamelyik tagállam.

Magyarországon ez az arány korábban még magasabb volt, az Eurostat adatbázisában tavaly előtt 24 százalék, 2013-ban pedig 27,8 százalék szerepelt. Ez lakosságszámra felfordítva azt jelenti, hogy a 2013-as 2,71 millió depivált közül 2014-re "eltűnt" 370 ezer, tavaly pedig további 460 ezer.

A depriváltak arányváltozásának számítása nem egyszerűen úgy történik, hogy a lakosságszámot osztják a depriváltak számával - tudta meg a Napi.hu az Eurostattól -, hanem az egyes országok súlyozást alkalmaznak. Ez nem változtat azon a tényen, hogy a magyar csökkenéshez hasonló mértékű változás nem volt az EU-ban sem éves, sem pedig kétéves bázison. Egyedül a litvánok tudták megközelíteni hazánkat, 2013-hoz képest 7,6 százalékos mínusszal.
Hogyan lehetséges ez?

A súlyos depriváltságból úgy is "kikerülhet" valaki, ha a korábbi négy helyett csak három kritérium vonatkozik rá. Egyes tételeket rögtön ki is lehet zárni, a KSH adataiból kiderül ugyanis, hogy még a legszegényebb jövedelmi ötödbe tartozó háztartások 95 százalékában is van mosógép, 96 százalékában televízió, 92 százalékában pedig valamilyen mobiltelefon (akár kártyás is).

Az autó esetében más a helyzet, hiszen a leggazdagabb jövedelmi ötöd és a legszegényebbek között 24 százalékpont az eltérés. A szegény háztartások 37 százalékában, a gazdagok 61 százalékában van autó. (Bár nyilván a szegényebbek között vannak olyanok, akik nem a pénz miatt nem vesznek autót, hanem egyszerűen mert nincs rá szükségük, ez a kritérium nyilván hat a statisztikára.)

Egy másik csoportba lehet sorolni azokat a kritériumokat, amelyek egyértelműen a reálbér-növekedéssel függnek össze. Ilyen a váratlan költségek fedezése, a húsfogyasztás vagy az üdülés. A kiskereskedelem felfutása hathat a húsfogyasztásra is (ahogy az idei és a 2017-es áfacsökkentés is), mint ahogy azt is tudni lehet a KSH adataiból, hogy a belföldi turizmus is szépen növekszik, megtámogatva az Erzsébet-programmal.

A lakás fűtésének nehézségei a rezsicsökkentéssel mérséklődtek, míg a hiteltörlesztéssel való elmaradás a forintosítás és az elszámolás eredményeképpen érinthet kevesebb embert.

A KSH táblázatából - amely módszertani eltérések miatt egyes értékeket az Eurostatnál egy évvel korábbra sorol - kiderül, hogy a legszembetűnőbb változás a húsfogyasztás és az üdülés esetében volt.

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: Napi.hu

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!

Ajánljuk még...