kedd, december 06, 2016


Az államháztartás központi alrendszerének január-márciusi hiánya 125,8 milliárd forint volt, amely a legalacsonyabb az elmúlt másfél évtizedben, és jóval kevesebb a tavaly első negyedéves 536,7 milliárd forintnál. A márciusi hiány 140,8 milliárd forintot tett ki, egy éve 226 milliárd forint volt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az államháztartás első negyedévi végleges adatait, amelyek megegyeznek az előzetes számokkal.

A negyedévben a központi költségvetés 158,2 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 29,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 2,5 milliárd forintos többlettel zártak
Az NGM közölte: a márciusi egyenlegjavulás az idei év magasabb adóbevételeinek, a központi költségvetés lényegesen alacsonyabb kiadásainak következménye.

Folyamatosan nőnek a bérekhez és a fogyasztáshoz kapcsolódó befizetések is - társasági adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek - a kedvező gazdasági környezetnek és a foglalkoztatottság emelkedésének köszönhetően - írták. A feketegazdaság ellen megtett lépések - egyebek mellett az ekáer és az online pénztárgépek - érdemben járultak hozzá az adófizetési morál javításához.

Az előző év azonos időszakához képest főként az uniós programok kiadásai, valamint a kamatkiadások alakultak mérsékeltebben - írta az NGM.

A központi alrendszer bevételei január-márciusban 3788,8 milliárd forintot tettek ki, 55,5 milliárd forinttal gyarapodtak a tavalyi bázishoz képest.

Társasági adóból 124,7 milliárd forint, 45,8 milliárd forinttal több érkezett a költségvetésbe, míg áfából a 715,0 milliárd forint bevétel 30,9 milliárd forinttal nőtt. A belföldi és az import-áfabevétel nőtt, míg a dohánytermékek utáni némileg csökkent.

A belföldi befizetés növekedése jellemzően a kereskedelmi szektorhoz, a feldolgozóiparhoz és a vízellátás szektorhoz köthető, valamint szerepet játszottak a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus utolsó évének meghatározott projektjeihez kapcsolódó elszámolások is.

A jövedéki adóból befolyt 198,7 milliárd forint, 3,5 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az üzemanyagok esetében a befizetések 1,3 százalékkal nőttek az üzemanyag-forgalom bővülése miatt.

A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel 52,9 milliárd forintot tett ki, ez 6,7 milliárd forinttal csökkent az illetékköteles tranzakciók körét érintő, 2015 januári jogszabályváltozások miatt.

Személyi jövedelemadóból 431,4 milliárd forint gyarapította a büdzsét, 9,7 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál.

A központi alrendszer kiadásai az első negyedévben 3914,6 milliárd forintot tettek ki, 355,4 milliárd forinttal kevesebbet, mint egy évvel korábban, elsősorban a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásainak előző évhez viszonyított csökkenése miatt. Emellett jelentős mértékben elmaradtak a 2015. évi március végi kiadásoktól az egyedi és normatív támogatások, a társadalombiztosítási ellátásokhoz történő garancia és hozzájárulások, a kamatkiadások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is.

Az uniós programok előirányzatain 2016 első három hónapjában 160,2 milliárd forint kifizetés történt. Az éves előirányzat időarányos részéhez képest az alacsony mértékű kifizetés oka egyrészt, hogy az új, 2014-2020-as programozási időszak operatív programjaihoz kapcsolódó kifizetések felfutása csak a második negyedévtől várható - írta az NGM.

A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 172,6 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 22,9 milliárd forinttal lett alacsonyabb az előző év azonos időszakinál, amely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható a tárca tájékoztatása szerint.

A központi költségvetés adóssága március végéig 773,3 milliárd forinttal nőtt, elérte a 25 473 milliárd forintot. Ennek egyik oka - forint árfolyamának múlt év végéhez képest kismértékű gyengülésén túl - a nettó forintkibocsátás 1078,1 milliárd forint összegben, ami a költségvetés éves hiányát és részben az év későbbi időszakában lejáró devizaadósságot finanszírozza.

Az Európai Bizottság felé fennálló hitel 1,5 milliárd forint összegű utolsó törlesztőrészletét a március végén letéti számlára kellett helyezni, a törlesztés azonban csak 2016. április 6-án történt meg, így az összeg még a márciusi adósság részét képezte - írta az NGM.

Csökkentette az adósságot a nettó deviza lejárat 207,0 milliárd forint értékben. A devizaadósság részaránya a 2015. év végi 31,3 százalékos szintről 29,7 százalékos szintre csökkent a negyedév végére.

Forrás: Világgazdaság

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!

Ajánljuk még...