kedd, december 06, 2016

Az oktatási kiadások növelése jelentősen növeli a diákok felnőttkori jövedelmét, mutatja be meggyőzően egy amerikai tanulmány. Magyarországon a közoktatási kiadások évek óta zuhanórepülésben vannak. Ha visszaállnánk a 2008-as szintre GDP arányosan, az a tanulmány becslése alapján hosszú távon 14 százalékkal növelhetné az átlagos kereseteket. A szegény családba születetteknél a hatás még nagyobb lehet.

Hogyan alakultak az oktatási kiadások Magyarországon, és ez milyen hosszú távú következményekkel jár? Magyar adatok és egy amerikai tanulmány összekapcsolásával próbálunk válaszolni ezekre a kérdésekre.

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Kőszegi Botond, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Az első ábránk több ország alapfokú és középfokú oktatásra fordított kiadásait mutatja a GDP arányában. (Ábráink adatai elérhetőek itt.) Ez arról ad képet, hogy egy ország saját lehetőségeihez képest mennyit fordít az oktatásra.


Látható, hogy a 2000-es évek közepén Magyarország felzárkózott az Európai Unió átlagos oktatási kiadási mértékéhez, a GDP 3,5 százalékát költve erre a célra. Ezzel jelentősen meghaladta a cseh és szlovák, és megközelítette a lengyel és osztrák szintet. Ezt követően azonban az alap-és középfokú oktatásra költött összegek évről évre csökkentek. 2012-ben már a GDP 2,5 százalékára zsugorodott az oktatási költségvetés, amivel Csehország és Szlovákia mögé kerültünk. Sem az Európai Unió átlagában, sem a visegrági országokban nem látunk a magyar kiadásokhoz hasonló mértékű csökkenést.

De mekkora az oktatási kiadások hatása az oktatás eredményességére? Erre a rendkívül fontos kérdésre azért nehéz meggyőzően válaszolni, mert kevés ország kísérletezik az oktatási kiadások változtatgatásával.

Három közgazdász új cikkében azt használja ki, hogy az Amerikai Egyesült Államokban az 1970-es és 1980-as években a helyi finanszírozású oktatást sok államban részben állami finanszírozás váltotta fel. Ez pedig a szegényebb iskolakörzetekben jelentősen növelte az iskolákra fordított pénzt. Ezeken a helyeken tanárokat vettek fel, növelték az iskolaév hosszát, és megemelték a tanárok fizetését.

Hogy a megemelt kiadások hatását megbecsüljék, a kutatók összehasonlították a változások által érintett diákok felnőttkori (25-40 éves) kereseteit az azonos iskolakörzetben tanult, de a változások előtt végzett, ezért azok által nem érintett diákok kereseteivel.

A cikk alapján készített második ábránk bemutatja, hogyan alakult a tanulókra fordított oktatási kiadás és a tanulók felnőttkori átlagos keresete. A vízszintes tengelyen azt látjuk, hogy a tanulók hány évvel a változások után kezdték az iskolát. Viszonyítási pontként az azonos iskolakörzetben tanult, de éppen a változások előtt végzett, azok által ezért nem érintett korosztály szolgál.


Jelentős pozitív hatást látunk. Azok a korosztályok, akik több mint 12 évvel a változások után kezdtek, és így teljes pályafutásukat jobban finanszírozott iskolákban töltötték, átlagosan több mint 20 százalékkal kerestek többet, azoknál, akik a változások előtt végeztek, és így rosszabbul finanszírozott iskolákba jártak.

A cikk az adatok elemzésével azt is megmutatja, hogy ha az alap- és középfokú oktatás 12 évének mindegyikében 10 százalékkal megnövelik az oktatásra fordított összeget, az érintett diákok átlagosan 7 százalékkal keresnek többet felnőttkorukban. Ráadásul a hatás különösen erős a családok kevésbé tehetős felébe tartozó gyermekek esetén. Náluk 10 százalék többlet-ráfordítás átlagosan 10 százalékal magasabb felnőttkori kereset jelent.

Az amerikai tanulmány eredményei alapján kockáztassunk meg egy bátor gondolatkísérletet. Mi történne hazánkban, ha az oktatási büdzsét visszaemelnénk a 2008-as szintre, a GDP 3 százalékára? Ez viszonylag nagy, 20 százalékos emelést jelentene a 2012-es kiadásokhoz képest. A teljes pályafutásukat ilyen iskolába járt gyermekek későbbi életükben jóval többet keresnének. A tanulmányban becsült hatással számolva például az egyedülálló, gyermektelen, a hazai átlagbér felét kereső munkavállalók keresete a jelenlegi 79 ezer Ft-ról 95 ezer Ft-ra emelkedne. Ezzel megközelítenék a hasonló helyzetű lengyel munkavállalókat, akik jelenleg havi 97 ezer Ft-nak megfelelő összeget visznek haza.

Nyilvánvaló, hogy az oktatási kiadások növelése önmagában nem oldja meg a közoktatás összes problémáját. Az is kétségtelen, hogy az oktatási kiadások növeléséből származó hasznok nem jelentkeznek azonnal. A fent bemutatott nagyon magas hosszú távú nyereség miatt azonban a Defacto szerint sürgősen és jelentősen emelni kellene a közoktatásra fordított kiadásokat.

Forrás. Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!

Ajánljuk még...