vasárnap, december 11, 2016

2013 januártól lehet választani az abszolút kedvezményes, és szándéka szerint egyszerű adózási módot, a kisadózó vállalkozások tételes adóját, rövidítve a katát. Egyéni vállalkozók, egyéni cégek, valamint kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságok és közkereseti társaságok élhetnek a lehetőséggel.

Forrás: 123rfAz adózási forma legfőbb vonzereje, hogy rendkívül kedvező az adómérték: évi legfeljebb 6 millió (havi 500 ezer) forintig főállásban havi 50 ezer, mellékállásban pedig havi 25 ezer forint az adókötelezettség. Hogy ez mekkora adóelőnyt jelent? Összehasonlításul: ha egy munkáltató havi 450 ezer forintot szeretne kifizetni a dolgozójának, vagy egy vállalkozó saját magának munkabérként (kivétként), akkor annak adóterhe 419 554 forint (teljes bérköltség: 869 560 forint). Vagyis a normál közteher kevesebb mint nyolcada a katás adó. Tehát valóban igen vonzó legális adózási lehetőségről van szó. Főleg azoknak lehet jó, akik a bevételi határt alulról közelítik, és nincs sok elszámolható költségük a vállalkozással összefüggésben.

(Aki viszont túllépi az éves bevételi határt (vagy tört évre az időarányosat), annak a hatmillió (havi 500 ezer) forint feletti részre 40 százalékos adót kell fizetnie.)

A kataadón kívül csak az iparűzési adóval kell számolni, ami cirka 50 ezer forint lehet egy évre.

Előnye még, hogy kérni lehet az alanyi áfamentességet, és így évente csak egyszer kell bevallást készíteni, és pl. a költségeket sem kell külön nyilvántartani (a számlákat azért el kell tenni), csak a bevételeket kell összesíteni. Plusz könyvelő segítsége sem kell feltétlenül (legfeljebb egyszer kell igénybe venni a szolgáltatást, az adóév lezárásakor).

Az adózási forma egyetlen, ám a nyugdíj szempontjából igen kedvezőtlen hátránya, hogy csak minimálisan számít be a nyugdíjba – 1 év főállású katázás mindössze 0,73 év szolgálati időt biztosít, és 81 300 forintnak megfelelő bruttót vesz figyelembe. Viszont emelt (75 ezer forintos) havi adót is lehet fizetni, és akkor már 136 250 forintot vesznek figyelembe, és a szolgálati időnél is egy az egyben számítanak az évek.
A kedvező adózási forma rendkívül népszerű egyébként: az év végén összesen 131 597 katás volt, közülük 70 566-an végezték főállásban tevékenységüket – tudtuk meg a NAV-tól.

De egyszerűsége ellenére is sokan kihullottak már.

Az adózási forma a vonatkozó törvény szerint alapvetően kétféle módon szűnhet meg: vagy az adózó kezdeményezi ezt, vagy a NAV dönt úgy, hogy nem folytatható tovább a katázás. Mivel utóbbira mostanában elég sok jelzést hallottunk, illetve volt olyan adózó, aki nem is volt tisztában vele, az adóhatóság miért tette ki őt a katából, ezért a NAV-hoz fordultunk kérdéseinkkel.

Kiderült, hogy mióta választható az adózási mód (2013. január 1.), azóta (idén április végéig) 18 954 kisadózó vállalkozásnál szüntette meg a NAV a kata-alanyiságot. Tehát több mint 12,5 százalékuk volt kénytelen más, kevésbé kedvező adózási formát választani valamilyen mulasztás miatt. Közülük 2162 vállalkozás bukott el tavaly, az idén pedig már az első 4 hónapban több mint 4000.

Azt is megtudtuk, hogy az adózók többségét az év utolsó napján fennálló 100 ezer forintnál nagyobb összegű adóhátralék miatt szüntette meg a NAV.

Mivel volt olyan ismerős, aki azt mondta, nem is tudott róla, hogy megszűnt a katája, arról is érdeklődtünk a NAV-nál, hogyan történik a kizárás, kapnak-e az adózók előzetes jelzést.

Fotó: Neményi MártonAzt a választ kaptuk, hogy bár erre jogszabály nem kötelezi az adóhatóságot, de annak érdekében, hogy az adózó ne veszítse el kata-alanyiságát a NAV a megszüntetést megelőzően – az adóév júliusában és novemberében – külön értesítő levélben tájékoztatja az érintett adózókat kata adónemük egyenlegéről. A levél a tartozás fennállásának jogkövetkezményére is felhívja az adós figyelmét.

Ha azonban a kata-alany a felhívás ellenére sem rendezi kötelezettségét, és a naptári év utolsó napján 100 ezer forintot meghaladó végrehajtható nettó adótartozása volt a NAV-nál, akkor megszüntetik. A megszűnésről a NAV határozatban küld tájékoztatást.

Mint kiderült, a nyilvántartott adatok alapján 2016-ban az érintett (vagyis kizárt) adóalanyok 50 százalékának tartozása meghaladta a 200 000 forintot, azaz az értékhatár dupláját. Sőt, 10 százalékuknak 500 ezer forintnál is nagyobb volt az adótartozása.

Olvasónk kedvéért arra is rákérdeztünk, mi történik, ha valaki nem tud arról, hogy kizárták, és továbbra is katás számlát állít ki. A NAV azt válaszolta, amennyiben a kizárt katás vállalkozás bármely okból nincs tisztában adóalanyiságának megszűntéről és katás számlát állít ki, azt utóbb nem kell módosítania.

Ennek oka, hogy a kisadózó vállalkozás olyan tartalmú számlát köteles kiállítani, amely megfelel az áfatörvény rendelkezéseinek. Az, hogy a Katv. szerint a számlára rá kell írnia, hogy kisadózóként állította ki a számlát, az áfa szempontjából nincs jelentősége a számla befogadójánál.
Mit tanácsolnak a katásoknak, hogy elkerülhessék a kizárást?

A NAV a következőket javasolja a katázóknak, hogy elkerüljék a kizárást:

minden esetben adjanak bizonylatot a bevételeikről,
jelentsék be az alkalmazottaikat,
ügyeljenek a szabályos árubeszerzésre.
Ugyanis a kata-alanyiság elvesztésével jár nemcsak az év végi 100 ezer forintnál nagyobb adóhátralék, hanem a számla- vagy nyugtaadás elmulasztása, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, illetve az is, ha igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot vagy jövedéki bírságot állapít meg a NAV az adóalanyiság időszakában. A bírság megállapítása (annak összegétől és a megállapított jogsértések számától függetlenül) „automatikusan” a kata-alanyiság elvesztésével jár.

Kizáró ok az is, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását jogerősen felfüggeszti vagy törli a NAV. Az adószám alkalmazásának felfüggesztésére akkor kerülhet sor, ha:

az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető,
a NAV, az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található,
az adózó az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőlegfizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget,
azt a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője kezdeményezi.
A NAV például abban az esetben törli egy vállalkozás adószámát, ha bebizonyosodik, hogy a székhelye nem valós cím.

És persze visszatérve a leggyakoribb kizárási okra, arra is figyelniük kell a kisadózó vállalkozásoknak, hogy az adóév utolsó napján ne legyen 100 000 forintot meghaladó adótartozásuk. Ezért célszerű, ha legkésőbb az év vége előtt akár az Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, akár telefonon a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintézési Rendszerén keresztül (a 06-40/20-21-22-es számot tárcsázva) tájékozódnak a folyószámlájukról.

Fontos, hogy mindkét felület használatához előzetes regisztráció szükséges. Akinek még nincs Ügyfélkapuja, a NAV ügyfélszolgálatain soron kívül regisztrálhat. Ehhez a személyes okmányokon túl egy működő e-mail címre és egy felhasználónévre van szükség. Telefonos ügyintézés a www.nav.gov.hu oldalról letölthető „TEL” adatlap kitöltése és beküldése után, ügyfélazonosító számmal lehetséges.

Azért is fontos, hogy a kisadózó vállalkozások ismerjék a kizárásra vonatkozó szabályokat, mert
az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban nem választható újból a kedvező adózási mód.

Forrás: 24.hu

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!

Ajánljuk még...