szombat, december 03, 2016

Szó sincs arról, hogy pénzeső hullana jövőre az egészségügyre, az összevont szakellátásban megjelenő plusz 112 milliárd forintnak alig 10 százaléka jelent valóban pluszforrást - derül ki a jövő évi büdzsé részletes számaiból.

A 2017-es költségvetés majd megmutatja, hogyan gondolkodik a kormány az egészségügyről - hangoztatta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár még a tervezet publikálása előtt. A javaslat megjelenésekor Selmeczi Gabriella, a Fidesz parlamenti képviselője, a népjóléti bizottság elnöke úgy fogalmazott, az egészségügy a jövő évi költségvetés nyertese.

Az összevont szakellátás büdzséjének 112 milliárdos növekménye láttán még akár így is gondolhatnánk. A költségvetés tervezetének részletes számaiból azonban kiderül, a látványos emelés jelentős része nem reálértéken megvalósuló emelés, hanem játék a számokkal, a költségvetési sorok közötti rakosgatás.

Az összevont szakellátási kassza két fő eleme a fekvő- és járóbeteg-ellátás, valamint a speciális finanszírozású, nagy értékű (főként onkológiai és kardiológiai) gyógyszerek és beavatkozások büdzséje. A 112 milliárd forintos növekedés kapcsán az első, amit meg kell említeni, maga a 2016-os bázis, amely eleve 17,1 milliárddal kevesebb a 2015-ösnél.

Összevont szakellátás kiadásai
Milliárd forint 2015. 2016 2017
Szakellátás összesen 651,1 633,9 746,1
Változás   -17,1 112,2
Forrás: Költségvetés

A részletes költségvetési adatokból kiderül, hogy a szakellátás költségvetési keretösszeg növekményéből 86,3 milliárd forintot az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) egyéb költségvetési soraiból vezették át - 66,3 milliárd a korábbi évek béremelésének fedezete a célelőirányzatból, 20 milliárd pedig a méltányossági és a speciális beszerzésű gyógyszerkiadásból lett átcsoportosítva -, azaz nem jelentenek új forrást. Ezeket a költségeket eddig is, továbbra is finanszírozni kell, még ha most éppen a szakellátás büdzséjéből történik is a fizetés.

Ez így elég karcsú

Így már csak 25,9 milliárdos pluszról beszélünk, ami ha a kórházak tartozásállományának havi 3 milliárdos gyarapodását figyelembe vesszük, egyáltalán nem túl nagy tétel, hiszen még egy szolidan számolt 36 milliárdos konszolidációra sem elég. Ráadásul a nagy értékű gyógyszerek 2016-os fedezete jelentősen alultervezett, az érvényesítéshez szigorú megszorításokra van szükség.

Viszont, ha mindezzel nem törődve nekiállnánk gondolatban elkölteni ezt a 25,9 milliárdot, akkor rá kell jönnünk, hogy ezt az összeget is jórészt (mintegy 11 milliárd forint értékben) lekötötték a 2015-ben már kiadott többlet-finanszírozások, illetve az idén és jövőre kiadandó, jelenleg még ismeretlen megoszlású többletkapacitások fedezetére.

Ha minden jól megy, a szakellátás valójában mintegy 10 milliárd forint friss pénzzel bővül, ez a meghirdetett 112 milliárdos növekménynek alig 10 százaléka. De még ennek a pénznek is elviszi egy részét a régen követelt és jogos bérbeépítések hatása. A nagy értékű gyógyszerekre és beavatkozásokra a szakellátásba átcsoportosított 5 milliárd forint viszont a 2016-os forrás kiesését sem pótolja, még a 2015-ös szintet sem éri el.

A kommunikációs szinten bőségesre, valójában igencsak szűkre szabott költségvetésben nyoma sincs tartalékoknak arra az esetre, ha az inflációs trend megfordulna, vagy ha egy esetleges árfolyamváltozás globális áremelkedést okozna a beszerzéseknél, nem beszélve a kórházi konszolidációhoz szükséges forrásokról.

Na jó, de mi van a bevételekkel?

A kiadások mellett kifejezetten érdekesen alakulnak az egészségügyi költségvetés bevételei. A 2017-es E. Alap költségvetési bevételi oldala abból indul ki, hogy az elképzelt foglalkoztatás és átlagkereset-növekedés többlet járulékbevételt jelent, ez azonban nem jár együtt az E. Alap főösszegének a növekedésével. Az utóbbi 3 év során a bevételeken belül a költségvetési támogatás szép lassan felszívódni látszik, a 2017-es terv szerint az államilag biztosított csaknem 5-5,5 millió ember után (nyugdíjasok, gyerekek) kevesebb járulékot fizet az állam, mint 2015-ben vagy 2016-ban.

Míg 2013-ban - a rokkantsági nyugdíj E. Alapba történő emelése után - a költségvetés 967 milliárd forintot fizetett be az E. Alapba, a 2017-es tervek szerint ez már csak 389 milliárd forint, amelynek a túlnyomó része járulék. Azaz az a sajátos helyzet alakult ki, hogy az állami egészségügy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) megszüntetésének tervével egy időben és több évvel a tb-rendszer alaptörvényi megszüntetése után, döntő mértékben járulék alapúvá válik, vagyis az E. Alap talapzatát a munkaképes lakosság járulékai képezik, ebből kell megoldani a teljes lakosság egészségügyi ellátását.

Forrás: Napi.hu

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!

Ajánljuk még...