szerda, december 07, 2016

Fotó: Regős Róbert, RoTaPress

Az idei év első harmadában ismét magára talált a balatoni turizmus és mintha nyoma sem lenne a 2014 végi 2015 eleji mínuszoknak.

Mind a külföldi, mind pedig a belföldi turizmus jobban teljesített eddig idén a balatoni régióban, mint egy évvel korábban. Ez - tekintve, hogy a magyar turizmus egésze szárnyal - önmagában nem lenne nagy hír, azonban a tó 2015-ös teljesítményét nézve mégis szóra érdemes.

Tavaly ugyanis egyértelműen elmaradtak a külföldi vendégek, különösen az év első felében, amikor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a vendégéjszakák közel 10 százalékos visszaesését mérte. Végül a második félév némiképp jobb teljesítményének hála, a 2015-ös évet a Balaton 1,2 százalékos mínusszal zárta a külföldiek körében.

Hogy végül a régió mégis 2,6 százalékos plusszal tudta zárni az évet (6 százalékos országos növekedés mellett és a régiók között az utolsó helyen), az csak a magyar turistáknak köszönhető, akik 4,8 százalékkal töltöttek el több éjszakát a tó mellett, mint 2014-ben.

Valami nagyon beindult

Ehhez képest az első négy hónapban már 17,2 százalékos pluszban van a tó, mialatt az országos növekedés 7,2 százalék. Az összevetés - annak türkében, hogy a balatoni forgalom zöme nyáron realizálódik - furcsa lehet, mivel azonban a kormány deklarált célja a szezonok kívüli kereslet növelése, mégis sokatmondó.

A belföldi turizmus 23,2, a külföldi 5,6 százalékkal nőtt, előbbi súlya azonban mintegy duplája az utóbbinak. Sőt, a vendégéjszakák száma még 2014 hasonló időszakához képest is 10,3 százalékkal magasabb. Ezen belül a belföldi 25,3 százalékkal nőtt, a külföldi pedig 13,5 százalékkal csökkent. (A növekedés ebben az esetben is a magyar turisták nagyobb súlyának köszönhető).

Mi történt?

A balatoni turizmus több szempontból is alapvető változáson megy keresztül - mondta a Napi.hu-nak Hoffman Henrik, a Balatoni Regionális TDM Szövetség elnöke.

Az egyik változás, hogy nő a belföldi turisták súlya, ez már a statisztikákból is látszik. Bár - a közhiedelemmel ellentétben - a magyarok nem költenek nagyságrendekkel kevesebbet a tartózkodásuk alatt, mint a külföldiek, a helyi turisztikai stratégia egyik eleme, hogy a külföldiek számára is vonzóbbá tegyék a tavat. Hoffmann Henrik szerint bőven van tartalék a Balatonban, hogy a szálláshelyek több turistát vonzzanak. A cél emellett nem az, hogy kitolják a nyári főszezont, hanem hogy legyen egy önálló tavaszi és őszi szezon, saját gasztronómiai és kulturális kínálattal.

A másik probléma, hogy nem igazán létezik balaton-brand Európában. "Egy osztrák még tudja hogy van Siófok, egy német tudja, hol van a Balaton, egy francia viszont már csak azt, hogy hol van Magyarország" - szemléltette a helyzetet az elnök.

Hogy ez miért alakult így, annak egyrészt az az oka, hogy korábban nem volt egységes balaton-koncepció és volt számos szervezettségi hiányosság is. A kétezres évektől kezdve azonban sokat javult a helyzet és Hofmann Henrik sokat vár a nemrég alakult Magyar Turisztikai Ügynökségtől is.

Az ugyanakkor már nem igaz, hogy a magyar szolgáltatók (éttermek, büfék, szállásadók) a rendszerváltás előtti színvonalat nyújtanák "szabadpiaci" árakon. Ezt a 90-es években még el lehetett mondani, és ezért a turisták "meg is büntették" ezeket a vendéglátósokat. A Balaton ért minőség- és árbeli kritikákra válaszolva Hoffmann azt mondta, hogy a horvát tengerparton is akadnak kifogásolható minőségű szolgáltatások, ahogy bárhol máshol. A magas árakkal kapcsolatban pedig felmerül a kérdés, hogy miért kéne a balatoni régiónak jóval olcsóbbnak lennie, mint a fővárosnak, vagy legalábbis annak turisták által látogatott részeinek.

Mi lesz a strandokkal?

Korábban a Sonline írt arról, hogy Balatonszárszó után Balatonföldvár lehet a következő, ahol véget vetnek az strandok, parkolók ingyenességének, de gyanítható, hogy a többi település is előbb-utóbb fel kell számolja a vendégcsalogatásnak ezt a módját.

Hoffmann Henrik szerint egy fizetős és egy szabadstrand egészen más vendégkört csábít, bár tény, hogy előbbiek 500-800 forintért nagyságrendekkel jobb szolgáltatást nyújtanak. Az elnök ettől függetlenül nem örülne ha minden szabadstrand fizetőssé válna.

Forrás: Szász Péter, napi.hu

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!

Ajánljuk még...