vasárnap, december 11, 2016

Norvégia Nagy-Britannia nyomába léphet, legalábbis a skandináv ország politikusainak megtetszettek a londoni kormány és az EU között létrejött megállapodás szociális juttatásokra vonatkozó elemei.

Az északi országban dolgozó vendégmunkások rosszul járhatnak. Miközben a brit társadalom azon "agonizál", hogy maradjon-e az Európai Unióban vagy inkább kilépjen-e az államközösségből, a norvég politikai elit keresni kezdte a lehetőséget arra, hogy kissé távolabb kormányozza országát az EU-tól - a Bloomberg cikkéből. Az alaphelyzet jól ismert: a bőséges olaj- és gázkészleteinek köszönhetően meglehetős gazdagságnak örvendő észak-európai ország nem tagja az Európai Uniónak. Ugyanakkor nagyon erős szálakkal kapcsolódik a közösséghez, ami egyben arra figyelmezteti a briteket, hogy ha a kilépés mellett döntenek, akkor sem kerülhetik el, hogy az EU erős befolyást gyakoroljon az életükre.

A norvég szavazók ugyan kétszer is elutasították az uniós csatlakozást - 1972-ben és 1994-ben -, ám az ország átvette az EU szabályozásának 75 százalékát. Ez az ára annak, hogy hozzáférjenek az áhított közös piachoz. A politikusok egy része most úgy gondolja, hogy Norvégiának a Nagy-Britannia és a többi EU-tagállam között létrejött megállapodáshoz hasonló egyezséget kellene kötnie európai szomszédival. Egészen pontosan a csomagnak azt a részét szeretnék átvenni, amely az uniós tagországokból érkező vendégmunkások - köztük a magyarok - szociális juttatásaira vonatkoznak. 

Hála britek és az EU között létrejött megállapodásnak, mi is meg tudjuk oldani bizonyos gondjainkat - véli Arve Kambe, az országot kormányzó konzervatív párt parlamenti képviselője, az országgyűlés szociális és munkaügyi bizottságának elnöke. Ugyanazokat a lehetőségeket akarjuk a szociális juttatásokkal kapcsolatban, amelyeket Nagy-Britannia megkapott.

Nagy pénzek

A norvég szociális rendszer hátterében az elmúlt évtizedek mesés olajbevételeiből felhizlalt, 810 milliárd dollárt (a magyar GDP hat-hétszerese) kezelő vagyonalap áll. Nem csoda, hogy az ország államilag finanszírozott egészségügyi ellátást kínál 5,2 millió lakosának, bőkezű támogatással segíti a családokat, az oktatás pedig gyakorlatilag ingyenes. Ennek részeként a norvég állam évente 223 millió koronát (25,8 millió dollár, 7331 milliárd forint) fizet a bevándorlóknak a családjukkal és a munkájukkal összefüggő támogatásokra - emlékeztet Kambe. A politikusnak az a gondja ezzel, hogy a jogosultak a pénz nagyobb részét visszautalják hazájukba, például Bulgáriába, Lengyelországba, ahol a megélhetési költségek jóval alacsonyabbak, mint Norvégiában. Ezért - ahogy az a brit-EU egyezségben is szerepel - a vendégmunkások hazautalható juttatásait - például az otthon maradt gyerekeik után járó családtámogatásukat - hozzá kellene igazítani szülőföldjük árszínvonalához.

Valamit valamiért

Az előbbinél is sokkal többe kerül az észak-európai országnak az, hogy tagja lehessen az európai gazdasági térségnek. Évente 860 millió eurót fizetnek ki az uniós előírások végrehajtására, illetve olyan programokra, amelyek célja a gazdasági egyenlőtlenségek enyhítése - derül ki az oslói külügyminisztérium adataiból. Ezért cserébe a norvég cégek szabadon bejuthatnak az uniós piacra - az ország külkereskedelmi forgalmának 60 százalékát az EU-val bonyolítja le. Ezen belül Nagy-Britannia legnagyobb földgázszállítója. Eközben a mindenkori oslói kormány élvezheti az EU-n kívüli lét előnyeit: védheti az ország halászatát és lehetősége van a mezőgazdaság támogatására.

Soha nem lépnénének be

A kormánypárti Kambe számos ellenzéki kollégájára számíthat, ha lazítani akarja Norvégia és az EU kapcsolatait, ugyanis sokan vélik úgy, hogy az ország korábbi vezetői arra használták fel a Norvégia és az EU közötti kétoldalú megállapodást, hogy a lehető legközelebb vigyék országukat az unióhoz. Ugyanakkor a legfrissebb, decemberi közvélemény-kutatás szerint a lakosság 72 százaléka továbbra is ellenezné az ország belépését az EU-ba. Az ország mutatóit nézve ez még akkor sem csoda, ha az alacsony olajár, mint nagy termelőt, Norvégiát is sújtja. A munkanélküliségi ráta a 2008-2009-es pénzügyi világválság után 3,7 százalékon tetőzött, ami messze elmarad az eurózóna megfelelő adatától. Ha a britek kilépnek az EU-ból, akkor Norvégia soha nem fog csatlakozni - véli Jan Erik Grindheim, egy uniópárti civil szervezet vezetője.

Forrás: Napi.hu

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!

Ajánljuk még...