hétfő, december 05, 2016

Kedd délután Stephen Hawking és az orosz milliárdos Jurij Milner közös sajtótájékoztatón jelentették be: egy új technológiával nanorobotokat küldenének a 4,3 fényévre lévő Alfa Centauri csillagrendszerbe. 

Yuri Milner, Freeman Dyson, Avi Loeb és Stephen Hawinkg a Breakthrough Starshot sajtótájékoztatóján. Fotó: Lucas Jackson

Elsőre elég merésznek tűnik a dolog, és számtalan buktatója lehet.  A robotok nagyjából akkorák lennének, mint egy okostelefon, és egy rakétával juttatnák fel őket az űrbe, onnan indulnának útjukra. Itt jön a dolog bonyolultabb része, ugyanis a vékony vitorláikra a Földről szuperpontos lézerekkel lőnének, hogy felgyorsítsák őket. Az elképzelés szerint ez olyan gyorsulást eredményezne, hogy két perc alatt már nagyjából egymillió kilométerre lennének a Földtől, és a fénysebesség ötödével utaznának. De azért nem kell annyira izgalomba jönni, mert még így is húsz évig tartana, mire odaérnek az Alfa Centaurihoz. Csak összehasonlításképp: a Jupiterre három óráig tartana az út ezzel a módszerrel. Az Alfa Centauriig meg harmincezer évig, ha a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel vágnánk neki az útnak.

Majdnem 50 év, mire lehet belőle valami
A kis szerkezeteket a kamerákkal, navigációs és kommunikációs eszközökkel is felszerelnék, és azért küldenének fel belőlük ennyit, mert hát lehet arra számítani, hogy a hosszú út elég sokat kinyír majd. Nem lenne drága összerakni őket, nagyjából annyiba kerülne a gyártásuk is, mint egy jobb okostelefoné. Ha a robotflotta, vagy legalábbis néhány robot túl is éli a hosszú utat, akkor pontos adatokat és esetleg képeket küldhet a csillagrendszerről, abban a reményben, hogy esetleg lakható bolygót talál. Mert ahogy Stephen Hawking is mondta, a Föld szép hely meg minden, de nem tart majd örökké. Ez eddig mind jól hangzik, de egyhamar nem fogjuk nézegetni az ott készült képeket, mert Milnerék szerint a Breakthrough Starshot projektet összerántani legalább húsz évbe telik majd. Erre jön még rá a húszéves utazás, és négy évig tart mire bármi visszaérne onnan. Ja, meg a mostani 100 millió dolláros kezdés mellé kéne hozzá néhány milliárd dollár, úgy 5 és 10 között a mostani becslések szerint. Várják amúgy a befektetők jelentkezését, és a NASA-val is összeállnának.

Mi lehet az akadálya?
Ettől függetlenül csupa hangzatos és biztató dolgot mondtak el a projekt keddi sajtótájékoztatóján, aminek a dátuma sem volt véletlen: április 12-én volt ötvenöt éve, hogy Jurij Gagarin a Vosztok–1 űrhajóval a világon elsőként űrrepülést hajtott végre. Stephen Hawking szerint pont azért egyedi az emberiség, mert a most bejelentetthez hasonló megoldásokkal túl tud lépni a határain, míg Milner azt mondta, hogy a csillagközi utazást lehetne megvalósítani a technológiával, ha beválik.
És akkor jöjjenek az akadályok, mert azokból is van bőven, hiszen csak Milnerék tizennyolc olyan problémát szedtek össze, melyeket át kellene hidalni, hogy flottul menjen minden, és telefonnyi robotok fotózzák keresztül-kasul az Alfa Centaurit. Egyrészt, ahogy az előbb is írtuk, a projekt nagyon sokba kerülne, és még menet közben is nőhetnek a költségek, nem is kevéssel. Másrészt jelenleg még nincsenek a gyorsításhoz szükséges lézerek, és bár a projekt vezetői is elismerték, hogy a technológia még nem áll készen, de szerintük komoly munkával elfogadható időn belül megvalósítható. A terv az, hogy a lézereket egy száraz, magaslati helyre telepítenék, akár Chilébe vagy Hawaiira. 

Az oké, hogy gyorsul, de hogy állna meg?
Maga a lézeres technológia amúgy nem akkora újdonság, a Forbesnak volt is egy jó cikke erről nemrég. Ebben a problémák mellett megemlítették, hogy egy egészen apró vitorlával is egész látványos gyorsulást lehet elérni.
A gond inkább ott van, amit a New York Times cikke is ír: a jelenleg rendelkezésre álló legerősebb lézert az Oszakai Egyetemen tesztelték tavaly, ez csak nagyon kevés ideig tudott viszonylag komoly teljesítményt nyújtani. Viszont a robotok elindításához hatalmas teljesítményre lenne szükség tökéletes célzással két percen keresztül.
És a végére talán a legnagyobb akadály: hogyan lassítanák le a nanorobotokat úgy, hogy azok ne száguldjanak ki az Alfa Centauriból? Ez az, ami egyelőre megoldatlan kérdésnek tűnik, és talán a legnagyobb akadályt jelenti.

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!