kedd, december 06, 2016

Fotó: UniversalImagesGroup / Europress

1864. október 26-án James W. Nye nevadai kormányzó táviratot küldött Abraham Lincolnnak, az Egyesült Államok elnökének. Akkoriban ez volt a leggyorsabb üzenetküldési mód. Az elektromos távírót már a XIX. század elején ismerték, és amikor Samuel Morse 1837-ben szabadalmaztatta a morzekódot, Európában és Amerikában is megindult a távíróvonalak kiépítése.

Táviratot küldeni viszont már akkoriban is drága volt; nem véletlen, hogy csak rövid üzenetek továbbítására használták. De Nye kormányzó mégis úgy döntött, hogy nem levélben küldi el Lincolnnak Nevada állam alkotmányának teljes, 175 oldalas szövegét, hanem távíróval. A polgárháború csúcsán ez kockázatos vállalkozás volt, mert Carson City és Washington között nem volt közvetlen kapcsolat. A távírász, James H. Guild hét órán keresztül pötyögött a géppel, mire elmorzézta az üzenetet Salt Lake Citybe, ahonnan továbbították Chicagóba, onnan Philadelphiába, majd végül megérkezett a washingtoni hadügyminisztériumba – alig két nap alatt.

Nye nem véletlenül választotta ezt a módszert. Bár az alkotmány hiteles másolatait szárazföldi és vízi postával is elküldte Lincolnnak, ideges volt, hogy az elnök nem kapja meg időben. Október 24-én úgy döntött, táviratot küld. Az üzenet még időben érkezett - nyolc nappal az elnökválasztás előtt. Három nappal a távirat érkezése után Lincoln a kongresszus jóváhagyásával meghirdette Nevada felvételét az Unióba, remélve, hogy ez jó hatással lehet a saját újraválasztására.

A távirat azóta is megvan, több kiállításon is bemutatták. Az utolsó oldal summázata szerint a 16 543 szavas üzenet elküldése 4 313 dollárba és 27 centbe került – ez mai árfolyamon számolva csaknem 60 ezer dollár lenne, bő 16 millió forint. De egy ekkora sztori megéri a pénzét. Így láthatta Jules Verne is, aki a Rejtelmes szigetben dolgozta fel a történetet, csak nem Nye kormányzóval, hanem egy Gedeon Spilett nevű újságíróval: Ő volt az, aki a Fekete-folyónál zajló összecsapás idején két óra hosszat diktálta távírógépbe a Biblia első fejezeteit, hogy ekként őrizze meg helyét a sürgönyhivatal ablakánál, és végül is elsőként jelenthesse lapjának a csata kimenetelét. Ez a csíny kétezer dollárjába került a New York Heraldnak, de mégiscsak ez az újság kapta meg elsőként a tudósítást.

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!