szombat, december 10, 2016

 

Glitched portrait
Mindenki más és más aspektusból közelíti meg a kérdést, de a vallások tanítói, a tudat, a lélek és a szellem ismerői nagyjából egyetértenek abban, hogy mentális betegségek gyógyítása tudatmódosító szerekkel val gyógyítása nem tűnik a legbiztosabb módszernek. Létezhet annál jobb is.
Vajon a tudatmódosító szerek tényleg segíthetnek a mentális betegségben szenvedőknek? A tudat megtisztítása elképzelhető bármilyen tudatmódosító szerrel? Mi minősül egyáltalán tudatmódosítónak? Hol a határ ezek használhatóságában? A lélek és a szellem gyógyítása lehetséges egyáltalán különböző fizikai szerekkel? A különböző vallások tanítóit, a lélek, a szellem, a tudat szakértőit kérdeztük meg.
Rendre felmerül a kérdés, hogy vajon a tudatmódosító szerek használhatóak-e a gyógyításban. Tényleg segíthetnek ezek a szerek például a különböző mentális problémák gyógyításában? Egy nemrégiben megjelent tanulmány foglalkozik az LSD esetleges jótékony hatásival, melynek hatására egyértelmű volt, hogy megkérdezzük a különböző vallások tanítóit, hogy ők vajon mit szólnak mindehhez, miként viszonyul a vallásuk a különböző tudatmódosító szerek használatához, akár a gyógyítás, akár más tekintetben.
A konkrét kérdésünk így hangzott:
Mi a véleménye arról, hogy mentális és lelki betegségek kezelésében különböző a tudatmódosító-szereket használnának/használnak fel, próbálnak ki? (Válaszok a válaszadók nevének betűrendje szerint.)
Farkas Pál, buddhista tanító:
A buddhizmusban rengeteg ünnepet találunk, ezek között van két hetes, vannak rövidebbek is, a szerzetesek részére az esős évszak például az elvonulás időszaka volt, azonban a hét napjaira vonatkozólag nem találunk olyan tiltásokat, mint például a zsidó-keresztény hagyományokban. Sok esetben nem is használták a hagyományos egy hetes időszámítást, hanem az újholdtól a teliholdig, valamint a teliholdtól az újholdig mérték az időt, kiemelt fontosságot tulajdonítva a két holdas sarokpontnak. A déli buddhizmus iskoláiban ilyenkor tartották a gyónási ünnepet. A tibeti buddhizmusban már más a helyzet, méghozzá annyiban, hogy fontosságot tulajdonítottak az úgynevezett „fekete asztrológiának” avagy az „elemek asztrológiájának”, ahol a hét napjait a bolygók szerint nevezték el. Ez annyira fontos volt, hogy legtöbbször, amelyik napon valaki született, az adott nap neve az illető neve lett. Például, ha valakit Migmárnak hívnak – a Migmár jelentés „Vörös szem”, ami a Mars bolygó tibeti neve – az azt jelenti, hogy a Mars napján (hasonlóan a francia, angol nap elnevezésekhez), azaz kedden született. Az „elemek asztrológiája” a kínai asztrológiai rendszerekben is az egyik legfontosabb vizsgált tényező, ez azt is jelenti, hogy Ázsiának ezen részein igen fontos volt, hogy melyik napon mit érdemes végezni. Tehát alapvetően nem tiltásokat találunk, hanem ajánlásokat és kerülendő cselekedeteket egy naphoz kapcsolódóan, és ennek az volt a célja, hogy az emberek az adott nap energiájával összhangban tudjanak működni. A vasárnap például kiváló nap alapkőletételhez, házassági ceremóniákhoz, ünnepekhez, de nem jó például vizes dolgok végzéséhez, mint amilyen a mosás, árokásás stb. Összességében, bár az indiai hét napjai között a szerdát nevezték a Buddha napjának, a csütörtököt pedig a Guru napjának, mégsem lett ebből a munkavégzésre nézve tiltás.
Gandharviká Préma déví dászí vaisnava (Krisna-hívő) lelkész:
India ősi gyógyászata, az ájurvéda – mely szintén a Védák bölcs könyveinek részét képezi – az egészségmegőrzésre helyezi a fő hangsúlyt. Az emberi szervezetet egy bonyolult, mégis logikus egységként kezeli, mely akkor funkcionál harmonikusan, amikor minden területe egyensúlyban van.
A betegségek gyógyításakor az okok felkutatására összpontosít és számos jó tanáccsal szolgál arra vonatkozóan is, mi a teendő mentális, lelki panaszok esetén. Ha a Védákhoz fordulunk ez ügyben, hamar rábukkanunk, hogy amikor az ember tévesen az anyagi testével, a testéhez kapcsolódó megjelölésekkel azonosítja önmagát, bizony hamar zavar lesz rajta úrrá. A zavar abból ered, hogy a lélek eredendő helyzete Isten szerető szolgálata, s amíg ez hiányzik az ember életéből, addig csak vergődő, partra vetett halként próbál a számára idegen környezetben életben maradni. Ilyenkor a szenvedély (radzsasz), a tudatlanság (tamasz) és a jóság (szattva) ún. kötőerői kerekednek felül rajta, rángatják őt, mint egy marionett bábut, befolyásolják az elméjét, a tudatát, így döntéseit is. A Bhagavad-gítá 14. fejezetének leírása szerint a mentális zavar oka a tamasz túlsúlya.
Az embernek azonban megadatott az a különleges intelligencia, amivel képes átvenni az irányítást önmaga felett azáltal, hogy a jóság, vagy tiszta jóság kötőerejébe tartozó tetteket végez. Az ájurvéda azt tanácsolja, hogy életmódját, táplálkozását és az alkalmazott gyógymódokat is alakítsa ennek megfelelően, például keljen korán, meditáljon (pl. mantrameditáció), olvasson szent irodalmat, fogyasszon erőszakmentes ételeket, egyszóval tudatosan válogassa meg, mivel kerül kapcsolatba. A gyógymódok közül pedig válassza Isten nagyszerű teremtéséből a gyógynövényeket.
Ha hiszünk Istennek, akkor nincs szükség sem LSD-re, sem más tudatmódosító szerre ahhoz, hogy boldogan élhessünk.
Köves Slomó rabbi:
„Ha felkel és jár az utcán […] gyógyíttassa meg.” (2Mózes 21:19.) Ebből a bibliai versből a talmudi Bölcsek arra következtetésre jutnak (Bráchot 60a), hogy „engedélyt adott (az Örökkévaló) az orvosnak a gyógyításra”. Más szóval, bár a zsidó vallásfilozófia alap építő eleme az isteni gondviselés, tehát az is, ha valaki betegségben szenved az „isteni kéz” irányítása alatt történik, mégis a Tóra „engedi” hogy az orvostudomány minden rendelkezésre álló és megbízható eszközével igyekezzünk a gyógyulásunkat elérni. Egyedül arra kell, ügyeljünk, hogy ne felejtsük el, gyógyulásunkhoz végső soron Isten is szükséges, ne felejtsünk el Istenhez is fordulni az orvos mellett!
Ez egyben azt is jelenti, hogy az embernek nem szabad elfelejtenie, hogy minden fizikai betegségnek spirituális és lelki háttere is van. A legsúlyosabb betegségből való felgyógyuláshoz mindennél többet segíthet a lelki egyensúly és erő, és sajnos a legártalmatlanabb betegségbe is bele lehet halni, ennek hiányában.
A Talmud így fogalmaz (Éruvin 54a): Akinek fáj a feje, az menjen tanulni. – Azt kifejezve ezzel, hogy a fejfájás igazi oka, a szellemi hanyatlás, amely a „maga (fizikai) helyén” adja ki tüneteit.
Minden betegségnek van tehát egyszerre fiziológiai és pszichés metszete, és ez mindennél jobban igaz a lelki betegségekre, ahol a fiziológia és pszichés lelki folyamatok határvonalai még kevésbé húzhatóak meg egyértelműen. Ennek fényében ezeknél a betegségeknél még inkább ügyelni kell arra, hogy a kezelés során mind a két dimenzió kellően szem előtt legyen tartva.
Fotó: Thinkstock

Mézes Zsolt László evangélikus lelkész:

A mentális és lelki betegségek nagyon összetett és nehezen átlátható folyamatok. És tegyük hozzá a testi betegségek is hasonló karakterrel rendelkeznek, viszont a modern tudomány az utóbbiak feltárásában előbbre tart, mert azok pontosabban leírhatók, tapasztalhatók, míg egy lelki, szellemi eredetű eltérés meghatározásának nagyobb a bizonytalansága.
Ez érthető is, mivel az, ami látható a felszín, a test. Azzal találkozom először.
Viszont egy ember nem csak testből áll. Sőt nem csak testből, lélekből és szellemből áll. Mint ahogy a test sem atomokból áll. Hanem inkább: atomokra bontható. A keresztény teológia is azért, hogy jobban megértse az emberi minőségét: test, lélek és szellemre osztotta ez egységet.
A tudomány, amely a test, pontosabban a holt-test, az atomokra bontott test vizsgálatának komplex mélységéből következtet magára a testi hordozóra és ennek zavaraira nagyon komoly eredményeket érhet, és ér is el ennek a testi minőségnek a kutatásában. Azonban az ember egységének és teremtettségének ez csak egyfajta megközelítése. Fontos, de korlátozott megközelítése. Amikor pedig a tudat és a lélek természetét vizsgálja, vagyis tárgyiasítja, „testesíti” ezeket az egészen más minőségeket, egy olyan törvényszerűséget: a test, a holt-test működésének törvényeit próbálja alkalmazni rájuk. Lehet, hogy lesz eredménye, de valószínűbb, hogy ez nem teljes körű eredmény lesz.
A tudat és a lélek jóval megfoghatatlanabb és finomabb minőségek. Viszont legalább annyira erős befolyással bírnak az életre. Bizonyos szerekkel lehet befolyásolni e minőségeket, de kérdés, hogy mindez hová vezet? Mi az igazi gyógyulás? A gyógyulás az evangélium szava szerint salus. Vagyis üdvösség. Olyan állapot, ami nem múlik el, teljes, egész. Ez pedig testi szerekkel nem megvalósítható.

Dr. Tóth Csilla muszlim hitoktató:

Hiszünk abban, hogy minden szavunkért, tettünkért felelősek vagyunk, és a Végső Napon számot kell adnunk Isten előtt minderről. „Aki csak egy porszemnyi jót is tett, az meglátja azt, és ha valaki csak egy porszemnyi rosszat tett, az is meglátja azt.” (Korán 99:7-8)
Éppen ezért a józanész, a tiszta tudat rendkívül fontos számunkra, hiszen bármelyik pillanatban helyes, megfontolt döntést kell hoznunk. Így érthető, hogy az iszlám tiltja a tudatmódosító szerek – pl. az alkohol és a kábítószerek – használatát.
Ismerünk olyan anyagokat, amelyek rendelkeznek tudatmódosító hatással – aminek mértéke általában dózisfüggő – emellett azonban vannak pozitív hatásai is. Ilyen pl. a morfium, amit az orvostudományban kábító fájdalomcsillapítóként alkalmaznak súlyos fájdalmak, leggyakrabban akut szívinfarktus és tumoros fájdalmak esetén. Az iszlám véleménye e szerek orvosi alkalmazásáról a következő:
Mint fentebb említettük a tudatmódosító szerek használata tilos az iszlámban – ez az alapszabály. Azonban az iszlám orvosi etikának más alapszabályai is vannak, pl. hogy a kárt – ami lehet betegség, fájdalom – mindig igyekezni kell elhárítani, de az elhárításhoz használt eszköz, módszer nem okozhat ugyanolyan mértékű vagy nagyobb kárt, mint amit elhárítani hivatott. Másrészről azt is tudnunk kell, hogy az iszlámban a tiltott dolgok szükséghelyzetben engedélyezetté válhatnak. Mindezt figyelembe véve akkor használható tudatmódosító hatással bíró gyógyszer, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
– az orvosi szükségesség egyértelműen fennáll,
– a szernek bizonyított pozitív hatásai vannak az adott betegségben,
– nincs más, engedélyezett módszer, ami alkalmas lenne a beteg számára,
– a szer alkalmazása nem okoz ugyanolyan mértékű vagy nagyobb kárt, mint a betegség, ami miatt alkalmazzák.
Ha a feltételek teljesülnek, akkor használható a gyógyszer, de csak a szükséges dózisban és ideig.

Forrás: Hír24

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!