vasárnap, december 04, 2016

Kaliforniában júniusban lép életbe a segítséggel elkövetett öngyilkosságot engedélyező törvény. Kanadában is készült egy hasonló javaslat. Magyarországon csökken az eutanázia támogatottsága.

„Nem tudom, mit tennék, ha tudnám, hogy hosszas és fájdalmas haldoklás vár rám. Abban viszont biztos vagyok, hogy megnyugvással töltene el, ha alkalmam volna az ebben a törvényben megadott lehetőséggel élni is. Másokat sem fogok megfosztani ettől a jogtól” – ezekkel a szavakkal indokolta Jerry Brown kaliforniai kormányzó, hogy egy hónapos gondolkodás után aláírta az orvosi segítséggel elkövetett öngyilkosságot lehetővé tevő törvényt. A júniusban hatályba lépő szabályozás szigorúan rögzíti, ki élhet ezzel a joggal. Csupán a fél éven belül halált okozó betegségben szenvedő, épelméjű, a szert önállóan bevenni képes betegek kérhetnek segítséget az öngyilkossághoz. A méregkeveréket pedig csak akkor kapják meg, ha azt jóváhagyja két, egymástól függetlenül döntő orvos. Kalifornia már az ötödik amerikai szövetségi állam, amely engedélyezi az ilyen halálba vonulást: Oregonban 1997-ben szavaztak igennel, s azóta Washington, Montana és Vermont követte a példát. A törvény fontos eleme, hogy nem lehet kötelezni az orvosokat az együttműködésre, és a klinikák is maguk határozhatják meg, hajlandók-e segédkezni.

Kaliforniában már többször próbálkoztak a mostanihoz hasonló törvény elfogadtatásával, ám a korábbi kísérletek kudarccal végződtek. A fordulatot az hozta meg, hogy három évvel ezelőtt a kaliforniai Britanny Maynard azért költözött át Oregonba, mert fájdalmas és végzetes agydaganatot diagnosztizáltak nála, s a 29 éves lány úgy döntött, méltósággal, felesleges szenvedés nélkül szeretne távozni. Az aktív eutanázia engedélyezését követelő mozgalom tagja volt, s ügye az egész országban komoly hullámokat keltett. Kalifornia után több helyen újra napirendre tűzik a kérdést, és más államokban is az engedélyezésről dönthetnek.

Kanadában a parlament előtt van az a javaslat, amely szabályozná az orvosi segítséggel végrehajtott öngyilkosság kérdését, miután a legfelső bíróság tavaly visszavonta az 1993-ban bevezetett tilalmat. A kérdés annyira megosztja a társadalmat, hogy Justin Trudeau kormányfő feloldotta a pártfegyelmet, s engedélyezte, hogy Liberális Pártjának képviselői maguk döntsék el, igennel vagy nemmel szavaznak. Nem csak Észak-Amerikában lehetséges a kegyes halál: Kolumbiában 2015 óta engedélyezik az aktív eutanáziát, s a világon Uruguay volt az első, amely lehetővé tette, hogy a halálos betegek orvosi segítséggel vessenek véget szenvedésüknek.

Európában vegyes a kép. Hollandiában, Belgiumban és Luxemburgban szabad az aktív eutanázia – az, hogy az orvosok maguk adják be az élet végét hozó szert –, míg Svájcban a kaliforniaihoz hasonló módon szabályozzák a kérdést. Németországban – ahol a második világháborús múlt miatt senki sem meri használni az eutanázia szót – tavaly óta ugyancsak engedélyezik a „halálhoz segítésnek” nevezett eljárást, de csak akkor, ha azt mindenféle ellenszolgáltatás nélkül hajtják végre.

A legtovább Belgium ment: a világon elsőként engedélyezi, hogy kiskorúak is kérhessenek segítséget a halálhoz, amivel hatalmas vihart kavart. A lépés védelmezői azzal érveltek, hogy egy gyógyíthatatlan 17 évesnek ugyanannyi joga van a kegyes halálra, mint egy 19 éves betegnek. Az ellenzők viszont azt hangsúlyozzák, hogy a gyermekek, még ha kérik is, hogy meghalhassanak, nem biztos, hogy valóban ezt akarják. „Ha egy gyerek az eutanáziát akarja választani, lehet, hogy nem akar meghalni, hanem hibásnak érzi magát azért, mert terhet jelent a szülei számára. Szerintem bűn ez a döntés. Inkább azt kellene megmagyarázni a gyerekeknek, hogy nincs igazuk, amikor tehernek érzik magukat” – vélekedett Stephen Drake, az amerikai Nem vagyunk még halottak nevű eutanáziaellenes csoport egyik vezetője.
Európa egyre több országában tűzik napirendre a méltóságteljes halálhoz való jogot. Legutóbb Francois Hollande francia államfő beszélt róla, óvatosan kerülgetve az eutanázia szó kiejtését. Hollandiában és Belgiumban viszont még mindig tart a vita arról, helyes volt-e az engedélyezés. A 17 millió lakosú Hollandiában – ahol évente mintegy háromezren kérnek eutanáziát – arról folyik szópárbaj, hogy jár-e a lehetőség a gyógyíthatatlan depresszióban, illetve különféle pszichiátriai betegségekben szenvedőknek.

Fotó:  Fülöp MátéMagyarországon – az európai államok többségéhez hasonlóan – legfeljebb a passzív eutanáziát teszik lehetővé, azaz törvény ismeri el a beteg jogát a különféle orvosi beavatkozások elutasítására. Az 1997-es egészségügyi törvény szerint az olyan ellátást, amelynek elmaradása várhatóan súlyos és maradandó károsodást okozna, a betegek csak köziratban vagy teljes bizonyító erejű magániratban, illetve írásképtelenség esetén két tanú jelenlétében tett nyilatkozatban utasíthatnak vissza. A gyógyíthatatlan betegségben szenvedők akaratát még egy háromtagú orvosi bizottságnak is jóvá kell hagynia. Ha a beteg nem járul hozzá a testület vizsgálatához, akkor nem vehető figyelembe a kezelés visszautasításáról szóló nyilatkozata.

Miközben az aktív eutanázia tiltása ellenére Magyarországon is akad olyan orvos, aki segít meghalni a menthetetlen és elviselhetetlen fájdalmaktól szenvedő embereknek, a közvéleményben csökken a kegyes halál támogatottsága. Egy 2003-ban végzett felmérésben még a megkérdezettek 62 százaléka támogatta az eutanázia intézményének valamilyen változatát, és 40 százalék mondott igent az aktív segítségre is. Egy évtizeddel később 55 százalékra olvadt a legalább a passzív eutanáziát támogatók aránya, s már csak 30 százalék volt az aktív eutanázia elfogadóinak aránya. Amikor egyéni példák kerülnek a válaszolók elé, akkor jóval magasabb a támogatók aránya, ám amikor arctalanul, általánosságban kerül szóba a kérdés, megugrik az elutasítók száma. Jó példa az az eset, amikor 1993-ban egy anya végzett 11 éves, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, komoly fájdalmakkal élő lányával. Bár a gyerek többször is közölte, hogy nem akar élni, gyilkosként kétéves börtönre ítélték az anyát. A közvélemény nagyobb része igazságtalannak tartotta a döntést, s végül Göncz Árpád államfő kegyelemben részesítette az anyát.

Forrás: HVG

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!