péntek, december 02, 2016

Esterházy Péter súlyos betegségéről írt Hasnyálmirigynaplója, Darvasi László a szegedi boszorkányperek világába kalauzoló történelmi regénye és Tóth Krisztina legújabb verseskötete is szerepel a Magvető Kiadó 87. Ünnepi Könyvhétre megjelenő könyvkínálatában.

"Nem egyszerű beszélni Esterházy Péter új kötetéről" - fogalmazott Szegő János szerkesztő, aki szerint az olvasónak le kell győznie az attól való félelmét, hogy "kukkol, vagy benyit egy olyan betegszobába, ami nem neki van nyitva". Mindez úgy lehetséges a szerkesztő szerint, ha felismerjük: Esterházy Péter nem a saját intimzónáját akarta az orrunkra kötni, hanem a könyv megírásával - hasonlóan a Javított kiadás kiinduló helyzetéhez - valamit tényleg kezdeni akart rettenetes betegségével.

"Talán éppen azt, hogy ne beszéljünk eufemisztikusan a hasnyálmirigy-daganatról, hanem nevezzük a nevén. Esterházy nem csak nevén nevezi, de becézni is kezdi a tumort, és egy olyan erotikus, incselkedő, cinikus és évődő viszonyra lép vele, amelyben végül ő kerekedik felül" - hangsúlyozta Szegő János.

A korabeli gondolkodáshoz, mentalitáshoz utat találva néz a történelem mélyére Darvasi László a 18. századi szegedi boszorkányperek világában játszódó Taligás című regényében - mondta el a szerkesztő, hangsúlyozva, hogy a krimibe illő történet egyben allegória is az értelmiségről, valamint "egy angyali alkatú szerző boszorkányos regénye" a szorongás és a képzelet összeszövődéseiről.

"Régi olvasói ismét teljes fegyverzetében találkozhatnak Tóth Krisztina költészetével" - fogalmazott a Világadapter című verseskötetről szólva Szegő János, aki szerint a költőnő új verseiben az olvasók továbbra is a forma olyan jelenlétét érzékelhetik, amely nem teszi túlírttá, túlságosan széppé vagy képszerűvé sorait, de mégis egészen más ragyogást adva emeli mindennapi életünk terétől távoli magasba a gyakran iróniával és furcsa groteszk humorral átitatott szövegeit.
Zavarba ejtő, nagy nyelvi humorral megírt könyvnek nevezte Szegő János az eddig a szakma által irodalomtörténészként ismert Milbacher Róbert Szűz Mária jegyese című elbeszélésciklusát. A történet szerint Józsika, egy ismeretlen magyarországi falu félkegyelmű lakója egy kockás füzetben jegyzi fel nem csupán települése eseményeit, hanem a különféle pletykákat, tabukat, félreértéseket és mendemondákat is. Mindez együttesen egy olyan mágikusan realista valóságot teremtenek, amelyben a falu titkai, elhallgatásai és görcsei egyedi fénytörésben mutatkoznak meg.

Új szerző a Magvetőnél a Vajdaságból érkezett Bencsik Zsófia, akinek az írásaiban a Tolnai Ottóhoz is hasonlatos lokális ízek, sajátos bájak érhetőek tetten. A Forum könyvkiadóval közösen megjelentett Több élet című elbeszélést Szegő János "empatikusan provokatív könyvnek" nevezte, amely valamiféle "agyassággal" és intellektussal is egyszerre rendelkező vérbő humorral, fanyar hangnemben ír generációs különbségekről, családi tragédiákról és a disznótenyésztés mindennapjairól.

Szintén a vidék tematikát erősíti a Magvető kínálatában Závada Pál Egy piaci nap című regénye, amely az 1946-os zsidóellenes magyarországi pogromok történetét dolgozza fel. A kötet rettenetes tablója annak, hogyan szikráznak fel bestiális cselekedetekhez, több ember halálához vezető irracionális indulatok a háborút követő cseppet sem egyszerű békében - mondta el Szegő János. Hozzátette: a számos korabeli dokumentumot, újságcikket és jelentést felhasználó szerző elsősorban a hisztéria mögötti lélektani mozgatórugókat kutatja regényében, nagyfokú hazaszeretetről tanúságot téve és ítélkezés nélkül néz szembe múltunk egyik tragédiájával.

A kiadó ünnepi kínálatát erősíti Győrffy Ákos dátumok nélküli naplója, A hegyi füzet is, amelyet a szerző korábbi írásaihoz hasonlóan ismét a szemlélődés, a csendre és a fényekre, valamint a létezés összetett kontrasztjaira fordított meditatív figyelem jellemez - fogalmazott Szegő János. Kiemelte: a civilként hajléktalanszállón dolgozó Győrffy Ákos egy feltört hétvégi házikóban talált üres füzetbe jegyezte fel gondolatait, emlékeit és félelmeit, amelyek a kötethez fülszöveget író Oravecz Imre szerint az megtisztulás reménye nélküli önmagunkkal való szembenézésre ösztönöznek.

Szegő János elmondta azt is: a képeknek a kulturális emlékezetben és a kulturális felejtésben betöltött szerepét vizsgálja Turul és dínó című új esszékötetében Bán Zsófia, amelynek végén új műfajt is teremt, közre adva az elmúlt hat-nyolc év utcai megmozdulásait vizuális performanszként értelmezve írt "tüntetéskritikáit".

A korábbi évekhez képest új koncepció mentén válogatta össze Szegő János a decemberben elhunyt Juhász Ferenc előtt tisztelgő Szép versek 2016 antológia anyagát: az eddigi szerkesztői gyakorlattal ellentétben egy költőtől idén legfeljebb három vers kerülhetett bele a válogatásba, mindez egy demokratikusabb, több szerzőt felvonultató szövegteret eredményezett. A kötetben valamennyi korosztály alkotói szerepelnek, a fiatalokat többek közt Gát Anna és Bíró Krisztián, a legidősebbeket Vasadi Péter és Bogdán László, míg a középnemzedéket például Schein Gábor és Kemény István képviseli.

Harminchét magyar író kisprózája szerepel az elmúlt év novellatermésének legjavát felvonultató Körkép 2016 című antológiában. A kötetet idén először szerkesztette Turi Tímea, aki Szegő János szerint "megtette saját ajánlásait, ha nem is a kánon átrajzolására, de árnyalására mindenképp". Az antológiát a kiadó a februárban elhunyt Kőrösi Zoltán emlékére ajánlotta, akinek utolsó szövege is olvasható a válogatásban.

A Magvető Kiadó ünnepi kiadványait a hagyományokhoz híven pénteken este mutatja be a fővárosi Radnóti Színházban.

Forrás: MTI

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!