hétfő, december 05, 2016

Foto: twitter

Mindketten meglepően magbiztosan nyerték meg a New York-i előválasztásokat. A várakozásoknak megfelelően Donald Trump nyerte meg a Republikánus Párt előválasztását New York-ban, míg a demokratáknál Hillary Clinton került ki győztesen a keleti parti államban tartott előválasztásból. Ugyanakkor mindkét jelölt jóval nagyobb arányban lépte le ellenfeleit, mint amire a közvélemény-kutatások adatai alapján számítani lehetett.

A szavazatok 96 százalékos feldolgozása után Trump a voksok 60 százalékát tudhatja magáénak, messze megelőzve a második helyen végzett John Kasich ohiói kormányzót (25,2 %), és Ted Cruz texasi szenátort (14,8%). Clinton szintén egyértelmű győzelmet ünnepelhet: 96 százalékos feldolgozottság mellett 57,7 százalékon áll Bernie Sanders vermonti szenátorral szemben, akire a demokrata választók 42,3 százaléka adta le a voksát.

Bemutatkozott az új Donald Trump

A milliárdos üzletember a tőle eddig megszokott stílushoz képest szokatlanul visszafogott, és rövid győzelmi beszédet tartott a Trump Towerben, ahol tavaly nyáron elindította kampányát a republikánus elnökjelölti címért (bevonulózene Frank Sinatrától a “New York, New York”). A “továbbfejlesztett Trump 2.0” elkerülte a kampánya eddigi részében olyan nagy sikerrel alkalmazott sértegetéseket, és fegyelmezett, az amerikai sajtóban “elnökibbként” jellemzett beszédet mondott. Jól jellemzi a változást, hogy legfőbb riválisát, Ted Cruz már nem úgy emlegette, mint “hazudós Ted”, hanem “szenátor Cruzként”. Láthatóan elkezdtek dolgozni kampányának új vezetői.

Az elemzők szerint Trumpnak nem csak nyernie, hanem nagyarányú győzelmet kellett aratnia a New Yorkban, hogy megerősítse az elmtúlt hetekben megroppant vezető pozícióját, és ez végül sikerült is neki. A rövid, alig tízperces győzelmi beszédében ezt ki is emelte, kijelentve, hogy “legvadabb elképzeléseit is felülmúló” győzelmével gyakorlatilag véget ért a verseny, és legfőbb riválisának, Cruznak már semmi esélye megszerezni a republikánus elnökjelöltséget.

A texasi szenátor csak abban bízhat, hogy Trump a még hátralévő előválasztások alatt nem szerzi meg a győzelemhez szükséges 1237 delegáltat (lásd keretes a cikk végén), és a júliusi elnökjelölő gyűlésen szipkázza el a milliárdos üzletember elől az elnökjelöltséget. New York-i vereségét megérezve Cruz nem is állt ki a nyilvánosság elé a választás után. A már Pennsylvaniában a következő megmérettetésekre készülő politikus még az eredmények közzétele előtt mondott rövid beszédet, amiben alig említett meg a keddi előválasztást, de egyértelművé tette, hogy nem adja fel a küzdelmet. “Amerika mindig is akkor volt a legerősebb, amikor a hátán fekszik a matracon, és az emberek már kiszámolták” – jelentette ki Cruz.

A harmadik, még versenyben lévő republikánus jelölt, John Kasich csak egy közleményt adott ki. A támogatóinak elküldött e-mailben az ohiói kormányzó – akinek csak az elnökjelölő gyűlésen van bármi esélye is megszerezni az elnökjelöltséget – kijelentette: az eredmények bebizonyították, hogy Cruznak nincsen esélye megállítani Trumpot. Majd felszólította azokat, akik “meg akarják menteni a Repubikánus Pártot” az üzletembertől, hogy a jövő heti előválasztásokon rá, és ne Cruzra szavazzanak.

Hillary Clinton már a republikánusok ellen készül

Az egykori New York-i szenátor, és volt külügyminiszter győzelmi beszédében (bevonulózene: Jay -Z és Alicia Keys – New York Sate of Mind) szinte alig említette meg demokrata ellenfelét, és pont úgy viselkedett, mint aki már biztosan elnyerte a Demokrata Párt elnökjelölti címét. Clinton – azután, hogy az elmúlt két hétben rendkívül kemény kampányt folytatott Sanders ellen – összefogásra szólította fel a demokratákat, közölve, hogy “több dolog van, ami összeköt, mint ami elválaszt minket”. Majd áttért a repblikánus jelöltek támadására, ízelítőt adva abból, mire számíthatunk tőle az elnökválasztás alatt, ha – ahogy az mostmár szinte teljesen biztosnak tűnik – ő lesz a demokraták elnökjelöltje.

Így döntik el, kik lesznek az elnökjelöltek

A Demokrata Párt és a Republikánus Párt tagjai hivatalosan a nyári országos elnökjelölő gyűléseiken (konvenció) döntik el, hogy ki lesz az adott párt elnökjelöltje. A döntést az egyes államokból érkezett küldöttek (delegáltak) hozzák meg. A február óta tartó előválasztásokon az emberek valójában arról döntenek, hogy a delegáltak majd kire adják le a szavazatukat az elnökjelölő gyűlésen. Az elnökjelölti cím megszerzéséhez a delegáltak több mint 50%-ának szavazatára van szükség: a republikánusoknál ez 1237 voksot jelent, a demokratáknál pedig 2383-at. A helyzet akkor kezd el bonyolódni, ha az első szavazáskor egy politikus sem éri el ezt a bűvös számot.
Míg a delegáltaknak az első körben (pár kivételtől eltekintve) kötelezően arra a jelöltre kell leadni voksukat, akit államuk szavazói választottak, a második, majd harmadik körben ez a kötöttség megszűnik, és már a saját döntésükön múlik, kit választanak. A szavazások addig tartanak, amíg egy jelölt sem szerzi meg a delegáltak több mint felének támogatását.

Forrás: Hír24

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all