kedd, augusztus 21, 2018
728x90 EU Imagery

Szükség van a hetes cikk szerinti eljárásra az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottsága szerint.

Az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottsága szerdán véglegesítette a véleményét arról, hogy mennyire vannak veszélyben Magyarországon az európai alapértékek.

15 igen szavazattal, négy ellenében, öt tartózkodás mellett úgy találták, hogy Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt megindítani az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást.

Mik az európai alapértékek?

Azok, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés a 2. cikkében felsorol. Az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, ezeken belül a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása. A pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség.

A hetes cikkről szóló bekezdés az egy oldalas vélemény decemberi verziójában még nem szerepelt. A katalán Josep-Maria Terricabras (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) és az olasz Barbara Spinelli (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) indítványára került a szövegbe.

A jóváhagyott vélemény aggasztónak nevezte a közelmúltbeli magyarországi intézkedéseket, amelyek veszélyeztetik egyebek mellett az alkotmányos rendszer működését, az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségét, illetve a véleménynyilvánítás, a sajtó, a gyülekezés, az egyesülés és a tudományos élet szabadságát, az egyenlő bánásmódot, a szociális és a kisebbségi jogokat, valamint a migránsok, menedékkérők és menekültek emberi jogait.

Rámutatott, hogy minden tagállamnak tiszteletben kell tartania a közös alapértékeket. Továbbá arra is kitért: sajnálatos, hogy „a magyar intézmények időnként ellentmondásos és félrevezető retorikát használnak az Európai Unióról”.

Fidesz: ez a szöveg egy kitalált Magyarországról szól

Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője az ülés után magyar újságíróknak nyilatkozva kijelentette: az EP szakbizottságának szövege egy kitalált Magyarországról szól, tartalma nagyon messze van a valóságtól. Véleménye szerint a jelentés nagyon erős Fidesz-ellenes szellemben született, amely kiváló anyagot biztosít a közelgő magyarországi választásokhoz, ugyanis egyértelműen igazolja a magyar Állítsuk meg Brüsszel elnevezésű kampányt. Véleménye szerint a szöveg bizonyíték arra, hogy miért kell megállítani Brüsszelt, ha ugyanis egy szakértői csoport nem a tényekből indul ki, akkor azt valóban le kell állítani.

Schöpflin György a Fidesz EP-képviselõje Fotó: Beliczay László / MTI

Meglátása szerint szinte valamennyi tagállamban vetődnek fel jogi problémák, azonban Lengyelország és Magyarország kerül csak napirendre, rajtuk kívül egyetlen más tagországgal sem foglalkoznak. Ha nem Magyarországról lenne szó, akkor egy ilyen szöveg elfogadása elképzelhetetlen lenne – tette hozzá (MTI).

Öt ilyen szakbizottsági vélemény készül

Az alkotmányjogi szakbizottság mellett az oktatási és kulturális, a költségvetési ellenőrzési, a nőjogi és az állampolgári jogi szakbizottság is kiad egy állásfoglalást.

Az oktatási és kulturális szakbizottság is készíti már a véleményét, hétfőn tartottak róla vitát.

Az ő véleménytervezetük a mostani verziójában emlékeztet arra, hogy a Velencei Bizottság „rendkívül problematikusak” nevezte a felsőoktatási törvény egyes rendelkezéseit a jogállamiság és az alapvető jogok szempontjából. Elismerik, hogy a magyar hatóságok teljesítették az EP néhány ajánlását, ugyanakkor sajnálatosnak nevezik, hogy az Európai Bizottság kísérletei eddig nem jártak sikerrel a kérdés rendezésére.

Kitérnek emellett arra is, hogy a roma gyermekek oktatáson belüli szegregációja Magyarországon „továbbra is mélyen gyökerező és széles körben elterjedt jelenség, amely hozzájárul a romák társadalmi kirekesztéséhez, és csökkenti munkaerőpaci és társadalmi integrációjuk esélyeit”.

Mint írják, „a magyarországi médiaszabadság a mélyreható állami beavatkozások és a fokozott állami ellenőrzés miatt az elmúlt évben jelentősen romlott”, és ezzel összefüggésben sajnálatosnak nevezik a Népszabadság bezárását, illetve aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy „kormányközeli oligarchák vették át az utolsó magyarországi független regionális napilapokat”, a Riporterek Határok Nélkül szerint pedig példátlanul „groteszk” szintet ért el a médiakoncentráció az országban.

Júniusban összegzik a véleményeket, szeptemberben döntés

Az állampolgári jogi bizottság foglalja majd össze ezeket a véleményeket júniusban, és ők fogják az EP plénuma elé terjeszteni, a tervek szerint szeptemberben. A magyar jelentés fő felelőse a holland zöldpárti Judith Sargentini.

Azért foglalkoznak most az EP szakbizottságai Magyarországgal, mert tavaly májusban az európai parlamenti képviselők nagy többsége úgy látta, hogy megromlott nálunk a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete. Méghozzá annyira, hogy nem elég, ha csak az Európai Bizottság foglalkozik vele, ami alapesetben felelős az uniós szerződések betartatásáért. A többi nemzeti kormánynak is figyelmet kell szentelnie Magyarországra. Ezt jelenti a „hetes cikk” szerinti eljárás.

A tavaly májusi szavazás eredménye alapján valószínűsíteni lehet, hogy az Európai Parlament ősszel is rábólint majd a szakbizottságok véleményére. Ezután a nemzeti miniszterekből álló Tanács elé kerül az ügy, ahol már sokkal érzékenyebb a politikai felállás. Ott nem 750 képviselő ül a teremben, akiket sokfelé osztanak a nemzeti, ideológiai és személyes véleménybeli különbségek, hanem csak 28 miniszter, akiknek a kezét köti a mandátum, amit a kormányaiktól kaptak.

Mindannyiuknak mérlegelnie kell, hogy ha élesen elítélik a magyar kormányt a jogállamiság miatt, valószínűleg elvesztik a magyar támogatást egy-egy másik ügyben, ami viszont nekik lehet fontosabb. Ennél is lényegesebb, hogy hosszú távon minden európai kormány a konstruktív együttműködésben érdekelt, és egyáltalán nem abban, hogy elidegenítsék az egyik tagállamot. Tehát ha a miniszteri szintre lép majd a magyar ügy, sokkal óvatosabb hivatalos véleményekre számíthatunk, mint amilyenek most az Európai Parlamentből jönnek.

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all