vasárnap, június 24, 2018
728x90 EU Imagery

Demográfiai alapú kormányzást ígér Orbán Viktor, de közben nem szól azokhoz, akik már külföldön szülik meg a magyar gyermekeket.

Pedig egyre többen vannak. ”Ha a kormányzás súlypontjai felől kérdez, akkor azt tudom mondani, hogy a következő kormányzás szándékaim szerint demográfiai súlypontú lesz” – fogalmazott Orbán Viktor a választások utáni első sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre. A miniszterelnök válasza ugyan elég kurta volt, a lényeg azonban kihámozható belőle: a népességfogyás megállítását helyezi majd fókuszba az újonnan megalakuló Orbán-kormány gazdaság- és társadalompolitikája. Hogy miért, azt sem nehéz megfejteni. A magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája ugyanis a munkavállalási korú népesség létszámának rohamos csökkenése, és az ennek következtében fellépő, egyre intenzívebb munkaerőhiány; valamint az a kilátás, hogy ez a helyzet a jövőben sem igazán fog változni. Demográfiai előrejelzések szerint évről évre 40 ezer fővel csökken a munkaképes korúak létszáma, 2040-re mintegy 800 ezerrel kevesebb munkavállaló lesz.

A kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt már most is egyre nehezebb hadra fogható munkaerőt találni, ez pedig már minden harmadik vállalatnál fennakadásokat okoz a termelésben és a szolgáltatásban - megrendeléseket kell visszautasítani, tervezett beruházásokat kell csökkenteni emiatt. A társadalom elöregedése ráadásul veszélyezteti a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is. Az alacsony termékenységi ráta a jövőre nézve sem ígér semmi jót, hiszen most egy szülőképes korú nőre mindössze 1,5 gyermek jut, holott a jelenlegi népességszám fenntartásához is minimum 2,1-re volna szükség. Mindezt nyilvánvalóan a kormány is régóta látja, a problémát megoldani azonban mindeddig nem sikerült. Ezt Matolcsy György jegybankelnök még a kampány idején el is ismerte. „A demográfiai csapdából nem sikerült kitörni, a képzett munkaerő 4 százaléka elvándorolt, alacsony a hazai hozzáadott érték” – sorolta a problémákat az iparkamara gazdasági évnyitóján.

Az egész Európát sújtó demográfiai apályt nyilvánvalóan nem egyszerű a visszájára fordítani, vagy legalábbis megállítani, de a gyermekvállalás ösztönzésére legalább vannak, és úgy tűnik, lesznek is próbálkozások. A népességcsökkenésre erőteljesen ható elvándorlást illetően ez már kevésbé mondható el: arról a kormány mintha tudomást sem venne. Becslések szerint az utóbbi években mintegy 600 ezer magyar vándorolt ki külföldre, a KSH viszont legutóbb azt közölte: megtorpant az elvándorlás, 2016-ban 10 százalékkal kevesebben költöztek külföldre, 17 ezren pedig haza is költöztek. Ezek az adatok azonban adminisztratív nyilvántartásokon alapulnak, vagyis aki nem „jelentkezik ki” Magyarországról, az nem szerepel benne. Márpedig az Európai Unióban nem kötelező bejelenteni, ha valaki máshová költözik, így pontosan nem is lehet tudni, legfeljebb csak becsülni, hány magyar hagyta el végleg az országot.

A születésszám növelésének szempontjából ugyanakkor a KSH ezen adatai is figyelemre méltóak. Eszerint ugyanis a 2016-ban hivatalosan is külföldre távozott 29 400 magyar állampolgár 45 százaléka 30 év alatti, 74 százalékuk még nem érte el a 40 éves kort. Vagyis: éppen a legtermékenyebb korosztály vándorol ki. Ennek köszönhetően már minden hatodik magyar gyermek külföldön születik meg. Ez 2010 óta 78 ezer gyermeket jelent. Összehasonlításul: évente alig több mint 90 ezer gyermek jön világra Magyarországon.

Több az időskorú, mint a gyerek

A 2016-os mikrocenzus idején 9 millió 804 ezren éltek Magyarországon, 1,3 százalékkal kevesebben, mint az öt évvel korábbi népszámláláskor, és 5,5 százalékkal kevesebb, mint 1990-ben. A halálozások száma 1981 óta folyamatosan meghaladja a születésekét. Száz gyermekkorúra 1990-ben 65 időskorú jutott, 2016-ban 128. Az aktív korúakra jutó időskorúak aránya 20-ról 28 százalékra nőtt.

kivandorlo1
 Hiába kérdeztük azonban még a választások előtt a Fideszt, milyen programjuk van az elvándorlás kezelésére, választ nem kaptunk. A választási eredmények napvilágra kerülése óta ugyanakkor megnőtt a „kivándorlás” szóra történő internetes rákeresések száma. Egyre többen érdeklődnek a külföldi munkalehetőségek iránt is. A külföldi munkák közvetítésével foglalkozó EuWork vezetője, Tanay Marcell a Portfóliónak azt mondta: a választások után négyszer annyian keresték fel weboldalukat, és többen is regisztráltak náluk. Ez pedig egy új jelenség, amit a korábbi választások után nem tapasztalt. A közösségi médiában is számtalan fiatal ír elkeseredett bejegyzést a kilátástalan jövőről és az ország elhagyásáról. Több tízezren osztották meg annak a 22 éves, óvónőnek tanuló lánynak a posztját, aki arról ír, nem látja Magyarországon a jövőjét, ezért külföldre költözik. Ezek a bejegyzések persze sokszor csak a választási eredmények miatti csalódottságból, hirtelen felindulásból fakadnak, és nem feltétlenül követik konkrét lépések.

A fiatalok egy része azonban nem csupán a levegőbe beszél, mint ahogyan az sem lózung, hogy éppen a legjobbak mennek el. Ezt ékesen bizonyítja a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) tavaly nyári felmérése, amely szerint a legjobb gimnáziumok legjobb tanulói külföldön tanulnak tovább, és ott is szeretnének majd dolgozni. Az országos kompetenciamérés alapján készült rangsor legfelső tizedébe tartozó gimnáziumok végzős diákjai közül ugyanis minden tizedik külföldi felsőoktatási intézménybe adta be jelentkezési lapját.

Ez tehát tényleges lépést jelent a külföldre távozás irányában, azaz nem csupán egy szándékot jelez, mint a legtöbb témába vágó kutatás (amelyek egyébként az utóbbi időben rendre 40 százalékos elvándorlási hajlandóságot mérnek 18-24 éves fiatalok körében). Ezeknek a diákoknak több mint a fele hosszú távon is szeretne külföldön maradni, és ott munkát vállalni. A külföldi intézményekbe jelentkezők tanulmányi átlaga ráadásul magasabb is volt a hazai intézményekbe jelentkezőkénél. Demográfiai szempontból az sem mellékes, hogy a lányok 1,78-szor nagyobb valószínűséggel jelentkeznek külföldre, mint a fiúk.

72 ezer ingázó

A 2001. évi népszámlálás a külföldre naponta dolgozni járók arányát még 1 százalék alatt mérte, 2016-ra ez 4,6 százalékra nőtt, a napi ingázók száma 27 ezerről 72 ezerre emelkedett. A határ túloldalán munkát vállaló ingázók legnagyobb része Győr-Moson-Sopron és Vas megyében él, de jelentős növekedés tapasztalható Baranyában is.

Az Ausztriában dolgozók köszönik, jól vannak

Minden korábbinál magasabbra emelkedett az Ausztriában dolgozó magyarok száma: márciusban 91 523 magyar munkavállaló volt osztrák szomszédunknál bejelentve - ez 8,6 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. Németország után hazánk a második legnagyobb küldő ország. Az igazi nagy felfutás pedig még csak most jön, mert indul a nyári turisztikai és építkezési szezon, márpedig a legtöbb magyar a vendéglátásban és az építőiparban dolgozik. A határ környékén már minden családból legalább egyvalaki Ausztriában dolgozik, a régió iskolában pedig a diákok 60 százaléka ausztriai munkavállalással számol - mondta el érdeklődésünkre Horváth Csaba. A Magyar Szakszervezetek Szövetségének vas megyei képviseletvezetője legutóbb hentesnek tanuló fiatalokkal beszélgetett erről: az osztályból senki nem akart hentesként dolgozni, viszont tízből hatan Ausztriában tervezték jövőjüket. Megjegyezte: az utóbbi időben már Kelet-Magyarországról, Budapestről és Baranyából is keresik őket, hogy segítsenek az ausztriai munkavállalásban.

Több mint 7 ezer magyar már ki is költözött Ausztriába, a legnagyobb tömeg a munka szezonalitásához igazodva jár ki, több mint 21 ezren naponta ingáznak. Aki pedig egyszer megízlelte az osztrák munkaerőpiacot, az többet nem akar visszajönni. S, hogy miért, arra az osztrák és a magyar szakszervezeti szövetség megbízásából készült kutatás eredményei adják meg a választ. Ennek lényege nagyjából úgy foglalható össze: az Ausztriában dolgozó magyarok köszönik szépen, jól vannak, és eszük ágában sincs változtatni életformájukon. A kutatás során megkérdezett munkavállalók közül csaknem minden második öt évnél régebben dolgozik már Ausztriában, minden tizedik pedig 10 évnél is hosszabb ideje. Kétharmaduk középfokú, 20 százalékuk felsőfokú végzettségű, harmaduk alapszinten, nagy többségük kifejezetten jól beszél németül.

Az ingázók többsége naponta fél vagy egy órát utazik munkahelyére, majd ugyanennyit vissza, 16 százalékuk naponta három óránál is több utazást bevállal. Azt gondolná az ember: a rengeteg utazás, a félig itthoni, félig külföldi életmód megviseli a családi és a baráti kapcsolatokat, a válaszok azonban egészen más képet mutatnak. Válásról vagy egészségügyi állapotuk megromlásáról kevesen számoltak be, a többség meg tudta őrizni itthoni baráti kapcsolatait, és kint is jó ismeretségekre tett szert. Az ingázók – ellentétben sok magyarországi munkavállalóval - a hétvégét otthon tudják tölteni, és meglepően sokan hétközben is otthon vannak, mivel Ausztriában jellemzőbb a részmunkaidős foglalkoztatás. A munkaidő, a munkakörülmények kiszámíthatók, ami a szerződésben rögzítve van, az a valóságban is úgy van, partneri a főnök-beosztott viszony – sorolja Horváth Csaba, miért szeretnek a magyarok osztrák cégeknél dolgozni.

Persze nem szabad elfeledkezni a bérkülönbségről sem. Az egész Európai Unió területén nincs még két olyan régió, amelynek foglalkoztatási és bérszínvonalában akkora különbség lenne, mint az osztrák-magyar határszakaszon. Magyarországon az átlagbér nem éri el az 1000 eurót, miközben Ausztriában a legkisebb bér is 1500 eurót tesz ki – mutat rá Horváth Csaba. A nagyobb összegeket pedig a magyarok is megkapják Ausztriában: a többség a hazai bérek háromszorosát-négyszeresét keresi a határ másik oldalán. Félre is tud tenni belőle 97 százalékuk, felüknek jelentős megtakarításai vannak, 39 százalékuk építkezett vagy lakást is vásárolt, amióta Ausztriában dolgozik. Összehasonlításul: öt magyar háztartásból négy képtelen megtakarítani jövedelméből. Ezek után nem csoda, hogy a nagy többség úgy nyilatkozott: nem gondolkodik magyarországi munkavállaláson.

Forrás: Népszava, Varga Dóra

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all