vasárnap, június 24, 2018
728x90 EU Imagery

Még a Fideszt a soraiban tudó Európai Néppárt képviselőinél is kiverte a biztosítékot ahogyan a külügyminiszter reagált a Sargentini-jelentés súlyos megállapításaira.

Szokványos, olykor unalomba fulladó vita helyett, ritkán hallható szócsata színhelye volt csütörtökön az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága, amelynek ülésén a magyarországi helyzetről készülő jelentéstervezetet vitatták meg a résztvevők. Miután a szöveg szerzője, a holland zöldpárti Judith Sargentini és a frakciók képviselői elmondták véleményüket a magyar jogállam és demokrácia helyzetéről, Szijjártó Péter kapott szót.

Elvétve fordul elő a parlamenti jelentéstervezetek szakbizottsági vitáiban, hogy egy-egy kormány képviselője kifejthesse a nézeteit. A külgazdasági és külügyminiszter a jelentéstevő jóváhagyásával vehetett részt az eszmecserén. Bár Judith Sargentini kifejtette, többször volt alkalma megismerni a magyar kormány véleményét, és az EP-nek nem feladata, hogy tárgyaljon Budapesttel, mégis beleegyezését adta Szijjártó szerepléséhez.

Fotó: MTI/KKM
 A miniszter felszólalásában "minősített hazugságok gyűjteményének" nevezte a dokumentumot, a parlamenti folyamatot pedig "koncepciós eljárásnak." Felszólította a jelenlévőket, hogy ne minősítgessék a magyar emberek választásokon kifejezett akaratát. "Önöket bántja, hogy a magyar emberek hozhatnak döntést Magyarország jövőjéről, és nem önök” – mondta. Kikérte magának a jelentés több megállapítását, többek között az antiszemitizmus erősödését. A kritikus EP-képviselőket azzal vádolta, hogy súlyosan elfogultak és bevándorláspártiak. Közölte, hogy a magyar kormány írásban is eljuttatta a képviselőknek a Sargentini-jelentés állításait pontról pontra cáfoló állásfoglalását. A Népszavához is eljutott angol nyelvű dokumentum 59 oldalas. Szijjártó beszéde élénk reakciókat váltott ki. Michał Boni lengyel néppárti képviselő "egy autoriter előadás szereplőjének" nevezte a minisztert, és kérte, hogy ügyeljen rá, milyen hangot használ. A szintén néppárti Heinz Becker felháborodottan idézte Orbán Viktor március 15-iki beszédét, amelyben a kormányfő "rejtőzködő, alantas, pénzzel spekuláló" ellenfeleket vizionált. "Ez a nyilatkozat a mi értelmezésünkben egyértelműen antiszemita” – dörögte.

A német zöldpárti Jan Philipp Albrecht színtiszta propagandának minősítette, és az egyik legtiszteletlenebb hangú véleménynyilvánításnak minősítette a miniszter hozzászólását. Szijjártó a válaszában megjegyezte: úgy látszik, hogy az EP-ben Magyarországot lehet gyalázni, csak a gyalázkodásokat nem lehet visszautasítani. Ezen a ponton az ülést elnöklő brit szocialista Claude Moraes felszólította a politikust, hogy tartsa tiszteletben az EP méltóságát.

EB: Még mindig sok a nélkülöző Magyarországon egyre nagyobb a munkaerőhiány, ez pedig már a termelékenység rovására megy – mondta budapesti tájékoztatóján Barbara Kauffmann, az Európai Bizottság igazgatója a szervezet 2018-as országjelentésének hazánkra vonatkozó fejezeteit ismertetve. A foglalkoztatás, az oktatás és a szociális ellátások terén is voltak pozitív változások, ám összességében még van hova fejlődni – fogalmazott.

Előrelépés történt a foglalkoztatottság szintjében, de ebben továbbra is szerepet játszik a közmunkások magas száma. A munkanélküliség csökkent, ám egyre súlyosabb gond a munkaerő elvándorlása. Csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma, ugyanakkor még mindig duplája az EU-átlagnak. Az esélyegyenlőtlenség szintje negatív irányba változott. A fiatal munkanélküliek aránya csökkent, viszont egyre többen lépnek ki az oktatásból 18 éves koruk előtt. A magyar diákok alapkészségei jelentősen az EU-átlag alatt vannak, a magyar oktatás nemcsak az unióban, de a visegrádi országok körében is gyenge.

A szakbizottság mellékletekkel együtt 28 oldalas jelentéstervezete megállapítja: Magyarországon fennáll az EU értékek súlyos megsértésének veszélye. Ha a javaslatot a szeptemberre tervezett szavazáson elfogadja a képviselő-testület plenáris ülése, akkor ezzel elindul a szankciókkal is végződhető 7. cikkelyes eljárás Magyarország ellen. A szakbizottsági szavazást júniusra időzítik.

A szöveg az alkotmányos rendszer működésétől kezdve a szociális jogok garantálásáig, 12 pontban foglalja össze az Orbán-kormány "bűnlajstromát". A szerző független nemzetközi szervezetek és elismert szakértők munkájára támaszkodva jutott arra a következtetésre, hogy a magyarországi demokrácia veszélyben van. Értékelését nagyrészt osztották a hozzászólók, és a fideszes politikusokon kívül, egyedül a lengyel kormánypárt EP-képviselője vélte úgy, hogy a dokumentumban felsorolt bírálatok bármely európai országra vonatkoztathatók. A képviselők május 15-ig nyújthatnak be módosító indítványokat a Sargentini-jelentéshez.

Forrás: Népszava, Halmai Katalin

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all