Hétfőtől a vádlott megmondhatja, hol és hány évet akar ülni

Hétfőtől éveket faraghat le a várható börtönéveiből az, aki megállapodik az ügyésszel és beismeri minden bűnét. Az egyezséget per a bírónak is jóvá kell hagyni.

Egyebek között a büntetőeljárások gyorsítását reméli az ügyészség az új büntetőeljárási törvénytől. A vasárnap hatályba lépő jogszabály szétválasztja, továbbá egyértelművé teszi a rendőrség és az ügyészség illetékességi körét, több jogot és nagyobb védelmet biztosít a bűncselekmények sértettjeinek, valamint megteremti az amerikai filmekből ismert (azokhoz hasonló, de nem ugyanolyan) megegyezéses eljárás törvényi feltételeit – mondta el a Legfőbb Ügyészség pénteki háttérbeszélgetésén Miskolczi Barna főosztályvezető ügyész.

Fotó: Halász Nóra

A megegyezés nem úgy zajlik majd, mint az amerikai filmekben. A vádlott nálunk nem szólhat bele a tényállásba és a minősítésbe. Azaz – egy példát citálva – aki előre kitervelten, nyereségvágyból és különös kegyetlenséggel ölt embert, nem mondhatja azt, hogy szerinte nem is volt olyan nagyon kegyetlen. Arról viszont

alkudozhat az ügyésszel: annak fejében, hogy a bűnösségét beismeri és lemond a tárgyalásról, tettéért hány évet hajlandó ülni és hol.

Persze csak a törvényes keretek között. Az ügyész és a vádlott alkuját ugyanis a bírónak is jóvá kell hagynia, és mint azt Vida József főügyészségi csoportvezető ügyész elmondta, ha csak a legkisebb gyanú is felvetődik azzal kapcsolatban, hogy a vádlott együttműködése nem önkéntes vagy nem is ő az elkövető, csak pénzért vagy kényszerből magára vállalta azt, a megállapodás lehetősége is elvész a számára, ennek nyomán az ügy a normál eljárásban folytatódik.

A vádlott nyilvánvalóan az elérhető kedvezményekért tesz beismerést. Az ügyész – és az igazságszolgáltatás egésze – pedig sok munkától és kiadástól mentesül a vádlott beismerő vallomása révén,

ezért fogadja el, hogy valaki akár évekkel kevesebbet töltsön rács mögött, mintha esetleg évekig tartó nyomozás és pereskedés után születne ítélet az ügyében.

Ráadásul az idő múlása (az eljárás elhúzódása) már ma is a vádlottaknak kedvez, azért a szakemberek szerint összességében inkább az állam nyer az alkun, mint a vádlott.

Fotó: Halász Nóra

Szlovéniában – az új Büntetőeljárási törvény vonatkozó részét a szlovén modell alapján írták – 40 százalékkal csökkent a tárgyalások száma a megállapodás lehetőségének megteremtése után. Magyarországon a bírósági perek több mint fele első fokon jogerősen lezárul. Ezek többnyire egyszerű, egyértelműen bizonyított ügyek; például tetten érték a gyanúsítottat vagy 33 térfigyelő kamera és mobiltelefon rögzítette a bűncselekményét, amit ő maga is elismert. Az ügyészség azt reméli, hogy az efféle ügyek jelentős része majd nálunk is tárgyalás nélkül, azaz megállapodással zárul a későbbiekben.

Fontos változás a büntetőeljárásban, hogy a jövőben az első gyanúsítotti kihallgatásig az ügyészség csak törvényességi felügyeltet gyakorol a nyomozások felett, de nem szól bele a nyomozásba. Amit már nem is nyomozásnak, hanem felderítésnek neveznek a törvényben. Ebből az is következik, hogy az ismeretlen tettes ellen folyó nyomozások sértettjeinek vagy az ügyeket saját céljaikra ki- vagy felhasználni akaró politikusoknak a jövőben nem érdemes az ügyészség előtt sajtótájékoztatót tartani.

Az ügyész az új törvény értelmében csak attól kedve vesz részt a nyomozásban, ha már van gyanúsított.

Ellenben ettől a ponttól irányítja a vizsgálatot, azaz előírhatja a rendőröknek, hogy még milyen konkrét bizonyítékokat szerezzenek be, kiket hallgassak ki és miről, a folyamat végén pedig dönt arról: vádat emel-e a gyanúsított ellen vagy megszünteti az eljárást.

Forrás: Zoom.hu