kedd, augusztus 21, 2018
728x90 EU Imagery

A kormány szerint siker, hogy idén néhány ezerrel többen kerültek be a felsőoktatásba, miközben az elmúlt néhány évben több tízezerrel csökkent a hallgatók száma.

A diplomások aránya is egyre alacsonyabb. Lehet örülni, de én nem látok nagy változást. Nagyjából ugyanaz a helyzet, mint tavaly vagy tavaly előtt – nyilatkozta lapunknak Manherz Károly egyetemi tanár, korábbi felsőoktatási szakállamtitkár az idei felsőoktatási felvételi eredményeivel kapcsolatban. A bejutáshoz szükséges ponthatárokat szerda este hirdették ki, és mint kiderült, a mintegy 108 ezer jelentkező közül 75 ezren nyertek felvételt.

Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár tájékoztatása szerint ez 2500-al több első éves hallgatót jelent, mint tavaly. Bódis József oktatási államtitkár úgy vélekedett: a számok imponálóak, ahogy az is, hogy igen népszerűnek bizonyultak a „preferált” (műszaki, informatikai) szakok. A „sikert” mindketten a kormány felsőoktatási stratégiájának tulajdonították.

Manherz Károly ugyanakkor rámutatott: az elmúlt években jelentősen csökkent a felsőoktatásba bejutó hallgatók száma. A felvi.hu adatai szerint míg 2010-ben és 2011-ben még több mint 98 ezren nyertek felvételt, addig 2012-ben már csak 80 ezren, 2013-ban 72 ezren. Az elmúlt öt évben a felvett hallgatók száma végig 72 ezer és 75 ezer között mozgott, így az idei adatokat enyhe túlzással lehet csak „imponálónak” nevezni.

Noha a csökkenésnek demográfiai okai is vannak, a kormány felsőoktatási politikája (pénzkivonás, kapacitáslimit, szakmegszüntetések) is érzékelteti hatását. A húszéves korban tanulók aránya a 2011-es 57,7 százalékról 46,7 százalékra esett vissza, ami meredek csökkenés. 2015 óta folyamatosan csökken a diplomások aránya is, jelenleg 32,3 százalék (miközben az EU 2020-as célkitűzés a 40 százalék elérése). Manherz emlékeztetett: az egyetemi felvételihez 2020-tól kötelezővé váló középfokú nyelvvizsga tovább szűkítheti a felsőoktatásba bekerülők számát.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) ugyanakkor rekordot döntött idén a felvett hallgatók számában: a tavalyi évhez képest ezerrel többen, csaknem tízezer új hallgató kezdi meg tanulmányait az egyetemen. Manherz szerint azonban ez sem meglepő, hiszen tavaly az ELTE-hez csatolták a Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi campusát, ez pedig értelemszerűen a hallgatói létszám emelkedésével jár.

A szerdai ponthatárhúzás során szembetűnő lehetett, hogy miközben az ország orvoshiánnyal küzd, az orvosi képzésekre való bekerüléshez nagyon magas ponthatárokat állapítottak meg. Manherz szerint ez önmagában nem jelent feltétlenül problémát; azt is mutathatja, hogy nagyon sok jól teljesítő fiatal akart bekerülni a képzésekre. Ezt a Semmelweis Egyetem adatai is alátámasztják: az egyetem hat karán szeptembertől összesen 2074 hallgató kezdheti meg tanulmányait magyar nyelvű képzésben.

Az Általános Orvostudományi Karra első helyen 1167-en szerettek volna bekerülni, ami 15 százalékkal több, mint a tavalyi jelentkezők száma és 6 százalékkal magasabb az elmúlt öt év átlagánál. Ezzel is összefüggésben nőtt a ponthatár, idén a sikeres felvételihez 441 pontra volt szükség az állami, és 460-ra az önköltséges képzésben, így összesen 381 főt vettek fel erre az egy karra. - Természetesen felvehetnének ennél többet is, de a szándék nem elég. Az orvosi egyetemek is eszközhiánnyal küzdenek, ha nincs elég felszerelt műtőterem, ahol képezni lehetne a fiatalokat, hiába akarnának több hallgatót felvenni – magyarázta Manherz.

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all