Kijött az új Nemzeti alaptanterv, a kormány kedvenc szava kimaradt belőle

A címéből is látszik, hogy ez még csak tervezet. Radikálisan nem csökken a diákok terhelése, a tanárok szabadsága sem nő a tervezet alapján. Az új Nemzeti alaptantervet (Nat) nem a kormányzati portálon, hanem az Oktatas2030.hu oldalon tették közzé, ami furcsa egy társadalmi egyeztetés előtt álló dokumentum esetén. A 312 oldalas pdf pénteki, azaz augusztus 31-i keltezésű, ám a pénteki hivatalos tanévnyitón Kásler Miklós emberminiszter egyetlen szót sem ejtett róla. Annyit mondott csak, a legkiválóbb szakemberek készítették el.

Gulyás Gergely a kormányinfón ugyanakkor elég kritikusnak tűnt: többször is hangsúlyozta, hogy ez még nem a végleges változat, csak egy vitairat, amely jelenlegi formájában biztosan nem fog életbe lépni, komoly változtatásokra van szükség a történelemre, irodalomra, természettudományos képzésre vonatkozó részeken. A tervek szerint jövő szeptemberben vezetnék be az új NAT-ot, de szakértők nem zárják ki a csúszást, ahogy Gulyás is hagyott némi kétséget a rajt felől. 

Hétpecsétes titokként őrizték a NAT-ot, amiről a hvg.hu korábban annyit tudott meg, az általános iskola 7-8. osztályában is összevonhatják a biológia, kémia és fizika tantárgyakat. Ez beigazolódott, a szövegben ugyanis az szerepel, a természettudomány tantárgy (5–8. évfolyam) a természettudományos tudás bővítését és mélyítését a biológia, a kémia és a fizika területein egységes, tartalmi modulokban szervezett keretben folytatja.

Radikálisan nem csökken a terhelés?

Az új alaptanterv az ígéretek szerint egyrészt csökkenteni hivatott a tanulók óraszámait (ennek érdekében is tüntettek korábban, mire ígéretet kaptak a terhek csökkentésére), másrészt nagyobb szabadságot kellene hogy adjon a tanároknak az órák megszervezésében azzal, hogy az addigi tíz százalékos szabadon felhasználható időkeretet megemeli harmincra. A dokumentumból az utóbbi egyáltalán nem olvasható ki.

A kötelező óraszámok és a maximális órakeret közötti sáv (a szabadon felhasználható órakeret) továbbra is 10 százalék körül van. Ami a tanulók óraszámát illeti, ott sincs radikális változás. Annyi könnyítés talán jóváírható, hogy ugyan a maximális óraszámok szinte megegyeznek az eddigi óraszámokkal (általában egy-egy órával kevesebb évfolyamonként), ám a kötelező óraszámok ettől 2-3 órával kevesebbek.

Azaz, ha úgy dönt egy iskola, hogy csak a kötelezőt adja, akkor valóban csökkennek 2-3 órával a tanulók terhei. A tanulói kötelező óraszámok konkrétan: alsóban 22-23 óra, felsőben 26-28, középiskola első két évében 31 óra. A maximális óraszámok (amitől több nem lehet egy tanulónak sem az órája) 24-25, 28-30, illetve középiskolában 34. A tananyag csökkentésével kicsit még lehet játszani. A mindennapos testnevelés és az erkölcstan/hittan megmarad, ahogy az eddigi kötelező órák sem változnak, egyet, a természetismeretet leszámítva.

A nünükék hiányoznak

A szöveget átfuttatva kiderül, hogy a kormány által oly fontosnak tartott hazafias nevelés kifejezésként nem szerepel a dokumentumban. A hazaszeretetre nevelés viszont benne van, többször is. Az első említés után rögtön ez következik: A tanuló megérti a demokratikus államforma és intézményrendszereinek jelentőségét és szerepét, ismereteket szerez az alapvető emberi jogi elvekről és gondolkodásról, elsajátítja az állampolgári jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat, illetve elkötelezetté válik az aktív állampolgárság gyakorlására.

A szintén hangoztatott családi életre nevelés is csak egyszer szerepel a szövegben, az erkölcs és etika tantárgynál. Lerendezik annyival, hogy "a társas kapcsolatokat és a közösségek életét meghatározó szabályokról, etikai elvekről a tanulók a családi életre, a társadalmi együttélést szabályozó jogrendszerekre, a kulturális gyökerekre, a világvallások emberképében megnyilvánuló értékekre és a fenntartható jövőért vállalt felelősségre reflektálva nyernek betekintést."

Se Harry Potter, se Jókai

A Nemzeti Alaptanterv elkészítésének szakmai vezetője, Csépe Valéria korábban azt mondta, inkább olvassanak a gyerekek alsóban Harry Pottert mint Jókait. Nos, ilyenfajta iránymutatás a tervezetben nem szerepel, a kötelező olvasmányokra nem utalnak, szerzők nevét sem sorolják fel. Csak általánosságban írnak az irodalomról.

Közelítenék a gimit és a szakgimit

A tervezet szerint az érettségi tantárgyak esetében a gimnáziummal azonos tartalom és óraszám szerint folyik a képzés a szakgimnáziumokban. A szakgimnáziumokban a 9. évfolyamon a természettudomány tantárgy folytatódik, amellyel párhuzamosan kezdődik annak a szaktárgynak a tanulás-tanítása, amely a választott szakma szempontjából specifikus, így lehet biológia, kémia, fizika vagy földrajz. Ezek tartalma a 9-10. évfolyamon a Nat-ban a gimnáziumok számára meghatározottal azonos, a 11. évfolyamon a szaktárgyi sajátosságok figyelembevételével alakítható ki - írják. Úgy kell meghatározni a nevelési célokat és az azokhoz kapcsolódó kompetenciákat, hogy esély legyen a továbbtanulásra.

Ugyanakkor a gimnáziumban érettségiző diákok számára is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy felsőfokú tanulmányok helyett a végzettségüknek megfelelő szintű szakképzésbe lépjenek be, és ott képesítést szerezzenek.

Ami szerintük a legfontosabb

Az oldalon, amelyen publikálták a dokumentumot, egy összefoglaló is olvasható készítésének szempontjairól és a legfontosabb céljairól. Eszerint: "Az új Nat tanuló- és tanuláscentrikus. A Nat ezért a nyolc tanulási területen (Matematika, Anyanyelvi kommunikáció és Irodalom, Történelem és Társadalmi ismeretek, Idegen nyelv, Természettudomány, Művészetek, Technológia, Testnevelés és egészségfejlesztés) a tantárgyak szerinti tudást tanulási eredménycélként fogalmazza meg úgy, hogy egyszerre előíró (minden tanuló, elvárt tartalom) és megengedő (különleges bánásmódot igénylők, lehetséges tartalom).

Forrás: HVG