péntek, december 02, 2016

Rhododendron virágzás a Jeli Arborétumban

Európa egyik legszebb botanikuskertje a Vas megyei Kám községhatárban, a Jeli Arborétum májusban virágruhába öltözik. Ilyenkor virágzik tömegesen a havasszépe, a rhododendron. A nagy mennyiségű virág, változatos színeivel és bódító illatával ejti ámulatba a látogatókat. A Vasi Hegyhát gyöngyszemét a tavaszi virágzás tette Európán is túljutó hírűvé. A teljes park területén több mint 300 rododendron-változat található itt több ezer példány formájában. Ezt mindenkinek látnia kell!

A Jeli Varázskertben az aljnövényzettől kezdve a fák kérgein keresztül egészen a lombkoronáig, akárhova nézünk, különleges állatokra bukkanhatunk. A madármegfigyelés szerelmesei ritka, védett madárfajokkal találkozhatnak, és megfigyelhetjük, ahogy az egészen aprótól kezdve a nagyobb, kopácsoló élőlények művészi rajzolatokat vájnak a fák kérgébe. A bokrok között pedig ne lepődjünk meg, ha napozó rézsiklót vagy akár pihegő madárfiókákat látunk, amiket a szüleik hivogatnak kedves hangon.

 

Káli Medence

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legértékesebb gyöngyszeme a Káli-medence. Ez a vidék télen nyugodt, csendes, tavasszal ébred, nyáron nyüzsgo, de igazán osszel él. Az éro szolo üzenete: közeledik a szüret. A csodálatos panorámás tájat a medence északi részén fekvo Fekete-hegyrol is remekül meg lehet figyelni. A nagyra nott tölgyfák már körülzárták az Eötvös kilátót. A látóhatár déli szegélyérol már megcsillannak a Balaton hullámai is.
Ábrahámhegytol északra haladva, a Balaton-felvidék peremére érve jobbra hatalmas homokbánya sebhelye éktelenkedik. A látvány mégis megkapó: a mélyben a vidék sápadt, szél formálta kis sivatagja mellett, kápráztatóan csillogó iszaptenger és kristályvizu bányató hívogat. Szelíd domboldala tetejérol beláthatjuk az egész Káli-medencét. Balra kanyarodva található egy kis település, Salföld, melynek határában található a borókással tarkított Kotenger, ami nem más, mint a Pannon-tenger aljzatának maradványa. A kövek megorizték az egykori élolények (csigák, kagylók) elmeszesedett maradványait, ezek ma is jól láthatók. A falu olyan, mint a mesében, tiszta, takaros házak, nyaralók mindenütt. És mindegyik porta ízléses, stílusos. E településen található a nemzeti park, háziállatokat bemutató major. Kissé eldugva a falu melletti erdoben található a román-gótikus pálos kolostor romjai. Csodálatos látvány a pusztulásában is tiszteletet parancsoló épületegyüttes, a korlátlannak tuno kövek és az öreg vaskos fák.

Salföldrol Kékkút felé haladva kitérot tehetünk a Kütyü-domb érdekes szikláihoz. A faluba érkezve elsok között a több száz éves, meseszeru muemlék tájház tunik fel, de a település többi épülete is figyelemreméltó. A templomhoz érve régi löszúton feljuthatunk a szolohegyi pincékhez, ahol szemet gyönyörködteto kilátás tárul elénk. A falu határában található a bizánci Theodóra császárno kedvenc italát adó, oróla elnevezett savanyúvíz forrás. A palackozóüzem Burnót- patak feloli kerítésének tövében található a kiépített forrás, kituno friss, enyhén szénsavas vizével. A forrástól száz méterre Kékkút felé található egy fehér kokereszt, e mellett rákanyarodhatunk a Rozskúti duloútra, mely Mindszentkállára vezet. Neve a honfoglalás körül itt letelepedett Kál nemzetség emlékét orzi, hasonlóan a medence még létezo, vagy már elpusztult, csak romjaiban létezo településeihez (Szentbékkálla, Köveskál, vagy Kerekikál, Sóstókál). Mindszentkálla határában kitérot tehetünk a kerekikáli templomromhoz, amely felett honfoglalás-kori földvár sáncai láthatók. A mindszentkállai templomhoz közel, a Kopasz-hegy keleti lábánál láthatjuk a törökök által felperzselt Kisfalud templomának romjait.

A közelben fekvo Szentbékkálla hasonlóan hangulatos település, itt is csodálatos a kotenger. Bizarr, meghökkento formájú óriási sziklaszirtek, sziklapadok között ingókövek, szél és víz marta kohátak, a repedésekben megkapaszkodott cserjék, göcsörtös fácskák és az ágak fölül elobukkanó templomtornyok, háztetok régmúlt idok meghitt idilljét idézik. Minden falunak van valami kis sajátossága, látványossága, melyet érdemes meglátogatni, mint például a középkori Velétei püspöki palota romjai. A szép muemléktemplom mellett elhaladva, átvágva a falu lejtos kis utcáin már a Fekete-hegyre kapaszkodunk. A hegy lábánál a töttöskáli templomrom tunik elénk, feljebb érve a kis krátertavak közelében emelkedo Eötvös-kilátó nyújt ragyogó lehetoséget, hogy visszatekintsünk eddigi utunkra, sot beláthatjuk a még elottünk állót is, leereszkedhetünk a Burnót-patak völgyében megbújó Árpád-kori településre, Balatonhenyére. A falu északi határában a Burnót patak völgyébol egy érdekes, karszt-fennsíkra jutunk, majd Monoszlót érintve felmehetünk a 337 méter magas Hegyesture is. A hegy északi felét az egykori kobánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 m magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelott muködött bazaltvulkán belsejét. A megdermedt láva sokszögletu, függoleges oszlopok ezreibe vált el, a látvány európai viszonylatban is ritkaságnak számít. A bányából leereszkedve érjük el a hajdani Káli-falvak emlékét orzo Sóstókáli templomromot. Innen, a Kis-hegyestu tövében elhaladva, a kotenger szélén juthatunk el Kovágóörsre. Az itteni kis kotenger természetes madáritatóival ismét szép látványt nyújt, szintúgy, mint a medence közepén ( Kovágóörs és Köveskál között ) található Kornyi-tó. Kovágóörsrol erdoszélen (is) vezeto úton közelítjük meg Révfülöpöt és az ecséri romtemplomot.

Hetyési Marianna                                                                                                                                                         RoTaPress

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!