vasárnap, december 04, 2016

A víz magas hőmérséklete a mostanra feljegyzett legpusztítóbb korallfehéredéshez vezetett idén a Nagy-korallzátonyon, amely 175-ször nagyobb valószínűséggel tudható be az emberi tevékenység által okozott éghajlatváltozásnak, mint a természetes folyamatok (klímaváltozás, El Nino) eredményének. Vezető klíma- és korallzátony kutató tudósok szerint ilyen korallfehéredés „normális körülmények között” körülbelül 18 év alatt fordul elő a természetben – írja a The Guardian a legfrissebb kutatásokra hivatkozva.

Forrás: AFP/Mond'ImageAz erről szóló jelentést a kutatók most a lehető leggyorsabb módon bocsátották nyilvánosságra, kivételesen még azelőtt, hogy a munkacsoport valamennyi tagja átnézte volna. Úgy érezték, hogy egyrészt az alkalmazott módszereik teljes mértékben elfogadottak az éghajlatváltozást vizsgáló tudósok között, másrészt szerették volna minél hamarabb közölni a figyelmeztető eredményeket.

Sürgős intézkedésekre szólítanak : „Teljesen biztosak vagyunk az eredményeink hitelességében, amely elsősorban az emberi tevékenységet okolja az aggasztó mértékű korallfehéredésért" – mondta Andrew King, a melbournei egyetem tanára, a tanulmány vezető szerzője.

A tanulmány megállapításai jól megalapozottak, és ha szeretnénk megvédeni a zátonyt, akkor a következtetéseink igen sürgős intézkedéseket igényelnek."
A kutatók hónapokon keresztül rekordmeleg, harminc Celsius fok feletti hőmérsékletet mértek a Korall-tengeren, amivel a telepes zátonyépítő kőkorallok már nem tudtak megküzdeni. Ez a korallzátonyok megbetegedéséhez vezetett, amit a tömeges kifehéredés jelez, és súlyos következményekkel járhat. Hiszen ha a korallzátonyok elpusztulnak, az hatással lesz az ott élő igen értékes állatvilágra, és csapást mérhet közvetetten az emberekre is.

A korallfehéredéshez, azaz a mészvázat építő korallpolipok fokozott pusztulásához a vízhőmérséklet emelkedése, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozódása vezetett. A kutatások rámutattak, hogy a víz hőmérséklete 1900 óta átlagban 1 Celsius fokot emelkedett az üvegházhatású gázok kibocsátásának köszönhetően, és körülbelül egy fél Celsius fokos emelkedést okoztak a természetes változások (éghajlati rendszer belső változékonysága,illetve egyéb természetes külső tényezők).

A kettő kombinációja igen súlyos következményekkel járhat a Nagy-korallzátony épségére. A kutatásban részt vett csoport klímamodell-szimulációkat használt, és csak egyetlen olyan, - hihetetlenül ritka - eseményt talált, amelyben a korallok nem pusztultak el, és amely nem tartalmazta az üvegházhatású gázok okozta negatív hatásokat.

Ám mikor ezeket úgymond visszatették a kísérletbe, akkor a korallfehéredést kiváltó, idei márciusi vízhőmérsékletek 175-ször valószínűbbé váltak.

A klímamodellek kísérletet tettek a jövőbeli változások bemutatására is: eszerint ha az üvegházhatású gázok elérnek egy bizonyos szintet az atmoszférában (ezt a kutatók 2034-re várják), akkor a most márciusban mért, harminc fok feletti vízhőmérséklet képviselheti majd az új átlagot a Korall-tengeren.

„Egy emberek nélküli világban sem lenne teljesen lehetetlen, hogy ennyire meleg felszíni hőmérsékletet kapjunk a tengeren, de ez rendkívül valószínűtlen." – mondta King a The Guardiannek.” – Bár a jelenlegi éghajlaton ez a jelenség szokatlan, de nem kivételes. És az előjelzéseink szerint az 2030-as évek közepétől átlagossá válhat.”

Forrás: MTI/EPAEgyre több korall pusztul el a Nagy-korallzátonyon, és a kifehéredés folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Ez igen aggasztó hír, mert bár a korallzátonyok képesek a regenerálódásra, az ismételt negatív hatások és ártalmak gátolják ezt a folyamatot.

Más kutatások kimutatták, ahhoz, hogy a korallzátonyok felépüljenek egy-egy súlyosabb kifehéredésből, azaz korallpusztulásból, körülbelül 15 év szükséges akkor, ha védve vannak többek közt a halászattól és a rossz vízminőségtől.

Ove Hoegh-Guldberg, a tanulmány egy másik szerzője és a Globális Változások Intézet igazgatója, a Queensland Egyetem tanára, már egy 1999-es publikációjában hasonló jövőt jósolt a zátonynak. Azt írta: „a korallok uralta zátonyok eltűnnek a Nagy-korallzátonyról a 21. század közepére.”

„A jelenlegi globális korallfehéredés és a most megjelent tanulmány arra enged következtetni, hogy az egykor igencsak ellentmondásos, 1999-es jóslatok valójában talán még túl konzervatívak is voltak" – hangsúlyozta Ove Hoegh-Guldberg. – „Bár ez a tény ebben az esetben, aligha ad okot az ünneplésre."

Wenju Cai, a CSIRO (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation) vezető klímatudósa úgy véli, hogy a korallfehéredés okait vizsgáló új megállapítások nagyon hasznosak lehetnek.

„Soha nem gondoltam volna, hogy az 2030-as évekre a Nagy-korallzátony teljesen elpusztulhat, ráadásul sokkal gyorsabban, mint azt valaha is elképzeltük” – mondta. – „Ilyen tömeges korallfehéredésnél minden kutatási eredményjelentős, ha meg akarjuk menteni a zátonyokat."

Terry Hughes, a James Cook Egyetem korallzátony-biológusa és a Nemzeti Korallfehéredés Munkacsoport (National Coral Bleaching Taskforce) vezetője azonban nincs meglepve, utalva ezzel a már 17 évvel ezelőtt megjósolt eredményekre. A kutatás folytatásához további független szakértői véleményeket kérnek ki.

Forrás: Origo.hu

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all

Ajánljuk még...