vasárnap, december 04, 2016

Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája aminosavat és foszfort, az élet fontos alkotóelemeit találta meg a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös gázaiban, közölte az egyetemaz MTI tudósítása szerint. 

 Kathrin Altwegg, a Berni Egyetem tudósa és nemzetközi kutatócsapata a glicint mutatta ki az üstökös körüli párafelhőből. Ez a molekula a fehérjékben megtalálható 23 aminosav közül a legegyszerűbb szerkezetű. Az anyagot viszont nehéz kimutatni, mert kevéssé illékony, csak 150 fokon válik gőzzé. A felfedezés azért kiemelkedő, mert ez az első alkalom, hogy aminosavat találtak egy üstökös ritka légkörében. Fotó: ESA/Rosetta/Philae

Sőt, egyáltalán az űrben nem találkoztak még ilyen anyaggal, pedig a csillagok közötti térben már 140 féle molekulát fedeztek fel. A legközelebb eddig akkor jártak, amikor egy üstökösről gyűjtött pormintában glicinre utaló jeleket találtak. Itt egyrészt nem volt meg a teljes lánc, másrészt nem volt kizárható, hogy nem földi eredetű szennyeződés miatt mutatták ki.

A Rosetta Rosina nevű mérőműszere 2014 októberében észlelt először glicint. Akkor volt a legmagasabb a koncentrációja az üstökös légkörében, amikor az üstökös a Naphoz legközelebb jutott, és ekkor volt legerősebb a kigőzölgése is.

A kutatók metil-amint és etil-amint is találtak. Ez megerősíti, hogy a glicin nem földi eredetű szennyeződés a műszeren: ebből a két molekulából és jégből keletkezik a glicin. Ez az egyetlen aminosav, amelynek keletkezéséhez nincs szükség folyékony vízre. 

A Rosina csapata emellett foszfort is talált. Eddig a kutatók még nem találkoztak ilyen elemmel egy üstökösön. A foszfor fontos szerepet játszik a DNS felépítésében, így minden élőlény számára kulcsfontosságú.

"Az aminosavak és a foszfor, valamint további, a Rosina által korábban észlelt szerves molekulák felfedezése alátámasztja azt az elméletet, mely szerint a földi élet keletkezéséhez üstökösöknek is köze van" - mondta Matt Taylor, a Rosetta projektvezető kutatója, az Európai Űrügynökség (ESA) munkatársa.

Az Európai Űrügynökség (ESA) történelmet írt, amikor a Rosetta szondáról induló, Philae nevű szonda 2014. november 12-én, magyar idő szerint délután 15:32 perckor sikerrel landolt a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén. Bár volt már olyan, hogy egy űrszonda mintát vett egy üstökös csóvájából, és földközeli aszteroidán már landolt a NASA, üstökösre történő leszállást az ESA előtt még senki nem tudott bemutatni.

Forrás:  Index
 

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all

Ajánljuk még...