szombat, december 03, 2016

 

A hazai zsidótörvények miatt Bíró László Argentínában kényszerült tökéletesíteni találmányát, amit a brit légierő tett világhírűvé.
Eleink évszázadokon keresztül kihegyezett, tintába mártott lúdtollal rótták a betűket, ami nehézkes, “piszkos” munka volt. A tollról hamar elfogyott a tinta, sűrűn kellett mártogatni, és odafigyelni, hogy egyenletesen vigyék fel. Könnyen csöpögött, pacát hagyott, ami tekintve a drága papírt vagy bőrt, komoly problémának számított.
Az első tollra, amely magában hordozta a tintát az 1800-as évek elejéig kellett várni, és az első, mai értelemben töltőtollnak nevezhető eszközt csak 1884-ben tervezte meg L.E.Waterman, egy New York-i biztosítási üzletember.
Ezt követően számos terv készült a töltőtoll továbbfejlesztésére, ám a gyakorlatban egyik sem működött. Egészen a ’30-as évek végéig, amikor Bíró László bejelentette első szabadalmát a golyóstollra.
 
Gyerekjáték adta az ötletet?

Bíró László 1899 szeptemberében született a budapesti Terézvárosban zsidó vallású családban, eredetileg Schweiger László József néven. AZ 1920-as években újságíróként kereste kenyerét, olyan nagy lapoknak írt, mint a Pesti Hírlap vagy a Pesti Napló. A tollak minősége tehát érzékenyen érintette.

Számos mendemonda kering arról, hogyan született az ötlet. Az egyik szerint golyózó gyerekeket nézett az utcán, és felfigyelt, hogy a pocsolyán átgurított golyó víznyomot hagy maga után. A másik azt állítja, a nyomdagépek rotációs hengerének egyenletes munkája ragadta meg a képzeletét.

Bárhogy is volt, kísérletezni kezdett, és 1931-ben bemutatta egy nagy golyóval ellátott ládaszignáló tollát. Ezzel viszont még nagyon rossz minőségben és főleg csak nagy méretben lehetett írni.

Biro pen

Ezt lekicsinyítve jutott el később a már írásra is alkalmas golyóstollhoz. Működési elve – most már – egyszerű: egy vékony cső aljára kis acélgolyót helyezett, fölé tintát töltött. Ahogy a tollat a papíron végighúzták, a golyó forgott, és folyamatosan kente a papírra a felette lévő tintát.

Az első példányok viszont még alkalmatlanok voltak betűk írására, és a golyó is rendre elakadt bennük. Bíró nem adta fel, mert meg volt róla győződve, hogy az elv jó, csak az alkatrészek megmunkálása nem elég finom. Évekig kísérletezett tovább, míg 1938 tavaszán bejelentette első golyóstollszabadalmát. Aztán megszületett az első zsidótörvény, ami elől az azóta már evangélikus hitre tért Bíró családjával Párizsba menekült, végül Argentínában telepedett le.

Itt sikerült kifejlesztenie a tökéletesen működő golyóstollat, és megtalálni hozzá az ideális tintát: 1943. június 10-én kapott rá szabadalmat.

Ezek a tollak már megjelentek a kereskedelmi forgalomban, a liszenszjogokat később megvette az angol kormány, amely a légierő számára keresett olyan tollat, amivel nagy magasságban és nagy nyomáson is tudnak használni. Ott biro pennek hívták, és Bíró László találmánya végül Nagy-Britanniából indult világhódító útjára.

Forrás: Hír24

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all

Ajánljuk még...