péntek, december 02, 2016

A világ legfejlettebb tömegközlekedési eszköze épülhet meg néhány éven belül Közép-Európában.

A vákuumvasutazás nem csak villámgyors, de fejlettségéhez képest meglepően olcsó is lehet. Egy Budapestet is érintő hyperloop újrafesthetné az európai innovációs térkép felénk eső részét.

Nagy meglepetést okozott az a friss bejelentés, amely szerint Közép-Európában is megépítenék az Elon Musk által megálmodott hipervasutat. Talán még ennél is nagyobb meglepetés, hogy a tervben Magyarország is szerepel, a jelenlegi állás szerint ugyanis a Pozsony–Bécs–Budapest vonalon közlekedne a scifibe illő jármű.

A Forbes beszámolója szerint a szlovák kormánnyal már alá is írták a megépítéshez szükséges szándéknyilatkozatot. Az építkezést Szlovákia is támogatná, jelenleg az útvonal meghatározása és a költségek számítása zajlik, a Hyperloop Transportation Technologies pedig eközben megkezdi a tárgyalásokat Ausztriával és Magyarországgal.

A tét nem kicsi, hiszen ha valóban megépül a szerkezet, az hazánk számára is hatalmas presztízs lenne, hiszen a világ legmodernebb közlekedési eszközét (majdnem) elsőként hazánkban lehetne igénybe venni. De mit is takar a Hyperloop név, és mit kell tudni arról a vasútról, amihez képest a francia TGV és a japán mágnesvasút is csak városi sétakocsikázásnak tűnik?

Földrengésbiztos és napelemekről üzemel

Az első és legfontosabb, hogy a Steve Jobs szellemi utódjaként emlegetett Elon Musk által megálmodott Hyperloop tulajdonképpen nem is vasút – a szó klasszikus értelmében véve egyáltalán nem az. A működéséhez ugyanis nincs szükség sínekre, a jármű tulajdonképpen légpárnákon közlekedne, a meghajtásáról pedig elektromos áram gondoskodik. Az egészet valahogy úgy lehet elképzelni, mint egy csőpostát: az utasok kabinjai egy csőben helyezkednek el, ahol a beszállást követően extrémalacsony légnyomást hoznak létre.

Az első skiccek Musk koncepciójából

Az első skiccek Musk koncepciójából

Hogy a szerelvény nyomja össze az előtte lévő levegőt – az így keletkező légellenállás pedig ne lassítsa le a járművet –, a Hyperloop elejére egy turbinát szerelnek, ami tulajdonképpen kiszívja a vonat előtt található levegőt, így állandó nyomást biztosít az előre haladáshoz. Ez a levegő a cső alsó részén távozik, így téve lehetővé, hogy a szerelvény mozgás közben gyakorlatilag lebegjen a csőben.

Ennek köszönhetően a gép mintegy 1200 km/h-val repesztene, ami a japán mágnesvasút 2015 tavaszán felállított világrekordjához képest nagyjából kétszer nagyobb sebességet jelent. A számok nyelvén mindez annyit tesz: a Pozsony–Bécs út megtétele 8, míg a Budapest–Bécs közti szakasz 2 perc alatt abszolválható, vagyis a teljes utazási idő Pozsony és Budapest között nagyjából 10 perc lenne. (Azért csak nagyjából, mert gyorsítani, lassítani is kell az út elején, végén.)

Az amerikai pályakoncepció

A pályát úgy tervezték meg, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak és a földrengéseknek is. Rugalmas tartóoszlopokra építenék, a csövet pedig elemenként is ki lehetne cserélni. A muski terv szerint a pálya tetejére napelemeket szerelnének, így a működéséhez szükséges energiához nem lenne szükség külső forrásra sem.

Elon Musk megálmodta

Az ötlet eredetileg Kalifornia állam döntéshozóiban született meg, akik szerettek volna egy 1100 km hosszúságú, nagy sebességű vasúti hálózatot építeni. A költségek azonban igen magasak voltak, a tervük megvalósítása mintegy 70 milliárd dollárt emésztett volna fel. A Tesla és a SpaceX atyja, Elon Musk ezért 2013-ban elkészített egy 57 oldalas tanulmányt, amely a költségeket közel a tizedére, 7,5 milliárd dollárra lövi be. Ennek legnagyobb tételét a csőrendszer megépítése jelenti, amit Musk 7 milliárd dollárra becsül.

A vákuumvasút utaskabinjának első terve

 

2013-ban Musk azonban jelezte – a Tesla autógyártó és a SpaceX űrutazós projekt menedzselése mellett –, nincs ideje arra, hogy a projektet megvalósítsa, ezért terveit szabad forrásúvá tette, hogy azt bárki felhasználhassa. Számításai szerint 1-2 év elég lenne a prototípus megépítéséhez, a San Diego–Los Angeles vonalon való közlekedése pedig 4-5 év múlva válhat reálissá. A Hyperloop időközben egyre közelebb került a megvalósítás fázisához: a SpaceX nemrég eredményt hirdetett azon a pályázatán, ahová a készülő szupervasút, a Hyperloop leendő utaskabinjainak terveit várták. A döntőben a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) csapatának tervét találták a legjobbnak, így ők építhetik meg a jármű utasterét.

A megvalósításra viszonylag rövid idő, mindössze három hónap áll rendelkezésre, április-május környékén ugyanis már tesztelni akarják a kabinokat. Éppen ezért már januárban elkezdték építeni az első tesztpályát Nevadában, a projekttel pedig 2021-re, vagy leghamarabb 2020-ra végeznének, vagyis legkorábban négy év múlva már utasok is közlekedhetnének vele.

Lehetnek vele gondok

A legfontosabb kérdés valójában nem is az, hogy sikerül-e ilyen rövid határidőn belül megépíteni a szerkezetet, hanem az, hogy mi várható az elkészülte után. Kemsei Zoltán, az Indóház kötöttpályás közlekedési szaklap szerzője szerint bár elméletben nagyon jó ötlet a Hyperloop, első ránézésre több buktatója is lehet a projektnek.

„Ahhoz, hogy egy új technológia létrejöjjön, elég egyetlen befektető erre áldozott hatalmas összege. Ahhoz viszont, hogy utána ez valóban üzemelhessen, később pedig el is terjedjen, egy gazdaságos előállítási technológia, valamint gazdaságos karbantartás szükséges. Ez utóbbi körül egyelőre még vannak kérdőjelek” – mondta a hvg.hu-nak Kemsei Zoltán. A szakember szerint jó példa erre az 1970-es években megjelenő mágnesvasutak ötlete. Mint mondja, bár jó néhány vonal működik már Japánban és Kínában, nem véletlen, hogy a mai napig sem terjedtek el igazán, ugyanis nincs meg hozzá az a fajta olcsó technológia, ami ezt valóban eladhatóvá és felhasználhatóvá teszi.

 

Egy másik, nem elhanyagolható kérdés, hogy az 1200 km/h-s sebesség, valamint a gyorsulás és a lassulás mennyire terheli meg az emberi szervezetet, mennyire különbözik egy repülőgéptől. „Bár készülhetnek erre vonatkozó tanulmányok, ezt valószínűleg csak akkor fogjuk megtudni, ha már elindultak az első éles tesztek” – hangsúlyozza Kemsei Zoltán.

Nem lenne annyira drága, mint amennyire modern

Ha a fejlesztésekkel ezekre a problémákra is sikerül megnyugtató megoldást találni, a legnagyobb kérdés az lesz, hogy a Hyperloopon való utazás mennyibe kerülne az embereknek. Elon Musk 2013-as számításai szerint az amerikai vonalat évente 7,4 millió ember venné igénybe, a beruházás teljes, 6 milliárd dolláros költségét 20 évre terítve utasonként 20 dolláros jeggyel lehetne számolni egy utat, ami mai árfolyamon átszámítva 5800 forintnak felelne meg. Egy Budapesttől Pozsonyig tartó vasutazás ma is nagyjából ennyibe kerül, csak éppen 2,5 órát vesz igénybe, és picit régebbi a technológia. (Arról nem is beszélve, hogy egy 6 ezer forintos vákuumvasutazás egy Budapest–Szeged út 3700 forintjához képest meglehetősen nevetséges összegnek tűnik.)

Kérdés persze, hogy Közép-Európában is lenne-e ekkora kihasználtsága a járműnek, de ha megépül, az valószínűleg a világ minden tájáról vonzani fogja majd a turistákat is. És hát egy 10-15 perces Budapest–Pozsony talán még 9-10 ezer forintért sem lenne annyira drága.

 

Forrás: HVG

 

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all

Ajánljuk még...