hétfő, június 25, 2018
728x90 EU Imagery

A Weinstein-botrány után indult #Metoo-kampány apropóján vitát tartottak az Európai Parlament plenáris ülésén a szexuális és egyéb zaklatási ügyek európai kezeléséről. A plenáris elé került határozatban, ajánlásokat fogalmaznak meg az európai tagállamoknak, hogy hatékonyabban lépjenek fel a zaklatás kultúrája ellen. Ahogy azonban közeledett a vita napja, egyre több információ került napvilágra éppen az európai intézményekben és konkrétan az Európai Parlamentben történt esetekről is.

Fotó: Ben Pruchnie / Getty Images Hungary
 A Politico Playbook hírlevelének felhívására hétfőig több mint 30, az európai intézményekben történt nemi erőszakról és zaklatásról szóló esetet jelentettek nők és férfiak. Az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani hétfőn közleményben reagált az ügyre. Kiemelte, hogy az intézményen belül megvannak a szükséges feltételek az ilyen eseteket kezelésére, eddig azonban egy bejelentésről sincs tudomásuk. A Politicónak négy, az Európai Parlamentben dolgozó munkatárs írt arról, hogy szexuális zaklatás és erőszak áldozatai voltak. Az EP-n belül egy tanácsadó testület foglalkozik a képviselők és azok munkatársai közötti, bejelentett – nem csak szexuális – zaklatásos esetek kivizsgálásával. A parlament hétfői közleménye szerint a tanácsadó testület 2016 végén megelőző kampányba kezdett röplapok és füzetek terjesztésével, amelyekben arról tájékoztatták a képviselőket, hogyan kerüljék el az illetlen helyzetek kialakulását saját beosztottjaikkal. Az Európai Parlament közleménye szerint jelenleg éppen az asszisztenseknek szánt tájékoztató megfogalmazásán dolgoznak.

Rendelkezésre áll képviselőknek és munkatársaiknak egy tanfolyam is a témában és létezik egy támogatói rendszer, amelyben tanácsadók segítik az áldozatokat. Nyilvánvalóvá vált, hogy tarthatatlan a parlament hivatalának nyilvános kommunikációja, az abban leírt intézkedések pedig nem képesek kezelni a napvilágra kerülő zaklatási ügyek okozta lavinát.

A munkatársak nem bíznak a rendszerben

Az Eurológus által megkérdezett parlamenti munkatársak szerint az az alapvető probléma a most működő bejelentői rendszerrel, hogy leképezi a meglévő hatalmi viszonyokat. A tanácsadói testületet azért hozta létre a parlament, hogy kezelje az asszisztensek által a képviselőkkel szembeni bejelentéseit, ugyanakkor a testületben éppen három képviselő foglal helyet, ők a hivatalos vizsgálók. Miközben a félelem a retorzióktól és az alá-fölé rendelt hatalmi helyzet az egyik ok, amiért az áldozatok nem jelentik be az őket ért sérelmeket, abban a testületben, amelyikhez fordulniuk kellene, ugyanúgy felettük álló képviselők foglalnak helyet. Ezek a képviselők a potenciális elkövetők kollégái – párttagsággal, kapcsolatokkal rendelkező befolyásos emberek.

Ez már önmagában egy olyan visszatartó erő sok munkatársnak, ami miatt nem jelentik az őket ért sérelmeket – állítja Miriam-Lena Horn, Joachim Schuster képviselő kereskedelem-politikai tanácsadója, a Period nevű feminista szervezet tagja. A három képviselőn kívül, akik a zaklatási ügyek kezelésére létrehozott testületben hivatalosan a vizsgálók,az asszisztenseket tömörítő szervezet egyetlen képviselője foglal helyet, aki jelenleg éppen egy férfi. Az asszisztensek – amúgy félhivatalosan működő – érdekvédelmi szervezetének az általunk megkérdezett munkatársak szerint nincsenek jelentősebb anyagi forrásai, hogy munkáját végezze. Akik részt vesznek benne, munka után, szabadidejükben teszi ezt.

Ha lennének is ügyek, amiket jelentenek és azok esetleg eljutnának mondjuk a nyomozati szakaszig, a bejelentő hosszadalmas jogi procedúrával találná magát szembe. A munkatársak arra panaszkodnak, hogy jelenleg nincsenek olyan hivatalos intézmények, amelyek egy ilyen eljárásban támogatást nyújtanának az áldozatnak. Elmondásuk szerint a parlamenti munkatársaknak a bizalom az egyik legfontosabb tőke.

Egy ilyen ügy bejelentése már csak azért is meggondolandó részükről, mert azzal kockára teszik jó hírnevüket, veszélybe sodorják a karrierjüket anélkül, hogy az eljárás során bárki támogatná őket, a képviselőknek pedig messzire nyúlnak a kezeik, kiterjedt kapcsolatrendszerüknek köszönhetően pokollá tudják tenni a nekik ártó asszisztensek életét. A Period nevű önkéntes szervezet tagjai egy nyolc pontból álló követelést fogalmaztak meg a zaklatási ügyek kezelésére. Ebben többek között azt követelik, hogy az európai ombudsmani hivatalhoz hasonló, független szervezet foglalkozzon a zaklatási ügyekkel, azokra az áldozatokat pedig, akik hajlandóak előállni történetükkel, a közérdekű bejelentőket megillető jogok vonatkozzanak.

Több képviselő is független vizsgálatot követel, Tajani hallani sem akar róla

Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary
 A vita elején Cecilia Malström kereskedelemért felelős biztos arról beszélt, hogy ugyan sokszor beszéltek már a zaklatás ügyéről és több, a témáról való nyíltabb beszédet támogató kampányt is finanszíroz a bizottság, érvényben vannak irányelvek, törvények és egyéb szabályok. Most már arra kellene törekedni, hogy érvényt is szerezzenek ezeknek. A vitában többségében nők szólaltak fel, de a megszólaló férfiak is felháborodásuknak adtak hangot a parlamentben történt zaklatási ügyekkel kapcsolatban. A felszólaló képviselők is elégedetlenek az érvényben lévő bejelentői és vizsgálati rendszerrel. A szabályok szigorításán kívül szerintük alapvetően arra van szükség, hogy megváltoztassák a meglévő munkahelyi légkört, amelyben az elkövetők egymást védik, azokat pedig, akik előállnának, képesek hallgatásra bírni. Míg a parlamenti iroda munkatársai nem voltak hajlandóak részleteket elárulni arról, hogy eddig hány eset került a témáért felelős, 2014 óta működő tanácsadó testület elé, a liberális frakció tagja, Sophia In't Veld tíz esetet említett hozzászólásában.

Szerinte nem csak a zaklatási ügyek fontosak, hanem annak a tudatosítása is, hogy a hímsoviniszta munkakörnyezeten változtassanak végre. A vita első férfi hozzászólója, Udo Bullmann méltatta azokat, akiknek volt bátorsága előállni. Reményét fejezte ki, hogy példájuk másokat is arra ösztönöz, hogy előálljanak saját történetükkel, ha zaklatták őket.

A vitában felmerült, hogy hallgassák meg a 2014 óta működő tanácsadó testületben helyet foglaló három képviselőt, többen a parlamenttől független vizsgálóbizottság felállítását javasolták. Hogy ezeknek a felvetéseknek lesz-e bármilyen következménye, nem lehet egyelőre tudni. A beterjesztett határozatról szavaz az Európai Parlament plenáris ülése, abban azonban nem szerepel olyan javaslat, ami változtatna a jelenlegi rendszeren, Antonio Tajani elnök pedig már korábban bejelentette, hogy nem akar független vizsgálókat a zaklatások ügyében.

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all