kedd, augusztus 21, 2018
728x90 EU Imagery

Az újságírók a világ sok pontján még mindig nem érezhetik magukat biztonságban. Az UNESCO nemrég megjelent jelentése pontos adatokkal is szolgál az őket ért támadásokról. Szerte a világon tűz alatt tartják az újságírást. Folyamatosan nő azoknak az országoknak a száma, amelyekben szóbeli és fizikai atrocitások is érik az újságírókat. Ez veszélyezteti azt is, hogy az érintettek végezhessék munkájukat, vagyis hírekkel és információkkal lássák el a közönséget. Márpedig a technológia fejlődés elősegíti az igazolatlan hamis hírek gyors terjedését. Ez pedig korlátozhatja az újságírói függetlenséget és visszaszoríthatja a megszólalási lehetőségeket is. Minderről beszámol az UNESCO nemrég megjelent kiadványa, amelynek egyik fejezete az újságírók biztonságának helyzetét vizsgálja a világban 2012 és 2016 között.

Ebben az öt évben 530 újságírót gyilkoltak meg a világon, heti átlagban tehát kettőt. A veszély elsősorban az arab világban dolgozókat fenyegeti, ahol folyamatosak a konfliktusok és sokfelé bizonytalan a helyzet. Ugyanakkor a 2012-es csúcs után Afrikában csökkent a halálesetek száma. Az újságírónők elleni halálos merényletek viszont megduplázódtak az időszakban, 2012-ben öt ilyen történt, 2016-ban tíz. Bár a külföldi tudósítók halála általában nagyobb publicitást kap, a megölt újságírók 92 százaléka helyi riporter volt.

Fotó: AFP/Momen Faiz/NurPhoto
 Folytatódik azonban az a tendencia, hogy az elkövetők büntetlenül maradnak. Az esetek mindössze 10 százalékában történt igazságszolgáltatás. Mindazonáltal a tagállamok növekvő készséget mutattak, hogy információt szolgáltassanak az újságírók elleni gyilkosságok ügyében folyó bírósági eljárások helyzetéről. Az idén az országok több mint 70 százaléka válaszolt az erre irányuló megkeresésekre, ha nem is egyforma részletességgel. 2013-ban az ENSZ november másodikát nemzetközi nappá nyilvánította, amikor minden esztendőben felemelik szavukat az újságírók ellen elkövetett támadások büntetlensége ellen. Bár ezzel világszerte felhívják a figyelmet a veszélyekre, azért a zsurnalisztákat érő akciók egyre gyakoribbak. S a gyilkosságok mellett egyre többször elszenvedői emberrablásoknak, vagy önkényes letartóztatásoknak. Az arab régióban jelentősen emelkedett a szélsőséges szervezetek által túszként fogvatartott újságírók száma. Az újságírók digitális biztonságának helyzete minden régióban aggodalmakat kelt. Nem ritkák a fenyegetések, a zaklatásokban és a rágalmazó kampányok, de ugyancsak előfordul a webhelyek olvashatatlanná tétele, a technikai zavarkeltések, valamint a törvénytelen megfigyelések is. Különösen az újságírónők tapasztalnak növekvő mértékű online zaklatást, követést, bántalmazást.

2012 óta az ENSZ közgyűlése, az Emberi Jogok Tanácsa, a Biztonsági Tanács és az UNESCO tíz határozatot fogadott el az újságírók biztonságával kapcsolatban. 2017 júniusában egy nemzetközi tanácskozást is tartottak Genfben. Ezen az ENSZ tagállamai, valamint regionális kormányközi szervezetek, továbbá a civil társadalom képviselői, a média szereplők, az internetszolgáltatók és tudományos társaságok áttekintették, hogyan áll a világszervezet akcióterve, amely az újságírók biztonságának erősítésére dolgoztak ki. Azt is meg kellett azonban állapítaniuk, hogy még sok tennivalójuk van ezen a területen.

Forrás: Népszava, Varga Péter

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all