csütörtök, június 21, 2018
728x90 EU Imagery

Kína szégyenpadra küldött több nemzetközi vállalatot is, miután weboldalaikon független országként hivatkoztak a vitatott státusú autonóm régiókra.

Igen elfoglaltak lehettek a héten azok az informatikusok, akik a Kínában jelenlévő nemzetközi cégek weboldalait kezelik. Tüzetesen át kellett ugyanis nézniük ezeket a honlapokat, nehogy olyan információ legyen az oldalakon, amely arra utal: az adott cég önálló országként ismeri el Hongkongot, Tajvant, Makaót vagy Tibetet. Ezt a „hibát” követte el ugyanis több óriásvállalat, s Kína késlekedés nélkül le is csapott. Nem lehet véletlen, hogy a cégek hirtelenjében sorra fennakadtak a pekingi szűrőn. A kínai „hadjárat” üzenete világos: senki és semmilyen formában nem kérdőjelezheti meg az ázsiai ország területi integritását. Ha mégis megteszi, a kínos, nyilvános bocsánatkérés a minimum.

A Marriott amerikai szállodalánc volt az első, amelynek elnézést kellett kérnie a gazdasági retorziók elkerülése érdekében. Néhány napja szenvedélyes hangvételű közleményben határolódtak el a „szeparatista csoportoktól, amelyek aláássák Kína szuverenitását és területi integritását”. A Kínában több mint száz szállodát üzemeltető vállalat – emlékeztetett a The Guardian – azért kényszerült elnézést kérni, mert egy a hűségprogramját népszerűsítő online kérdőívben Kína mellett önálló országként tüntette fel Hongkongot, Makaót, Tibetet és Tajvant.

Hongkong brit, Makaó pedig portugál gyarmat volt, s a 90-es években kerültek ismét kínai fennhatóság alá, azóta Peking az „egy ország két rendszer elvét” követi a különleges közigazgatású területek esetében. A demokratikus berendezkedésű Tajvan – ide menekült 1949-ben Csang Kaj-sek a megmaradt Kuomintanggal Mao Ce-tung hatalma elől – önálló államként tekint magára, ám Kína következetesen az egyik tartományaként hivatkozik rá. Az 1951-ben megszállt Tibet szuverenitásának kérdése szintén kényes pont Pekingben.

Nem csoda, hogy miután a Marriott kiküldte a kérdőívet, a kínai közösségi oldalakon sokan támadták az amerikai vállalatot, egyesek bojkottra szólítottak fel, később pedig az internetet felügyelő hatóság döntése nyomán egy hétig elérhetetlenné vált a weboldala.

Ezután több cég került feketelistára. Ahogy az El País emlékeztet rá, a spanyol tulajdonú ruhaóriás, a Zara „bűne” Tajvan volt, a Delta Airlines légitársaságé pedig az, hogy önálló országnak jelölték Tajvant és Tibetet a weboldalukon. A kínai hatóságok azonnal bocsánatkérést, és az oldalak frissítését követelték, aminek az érintettek hamar eleget is tettek, hiszen a kínai piac elvesztése súlyos csapást jelenthet. „Szívesen látunk minden külföldi céget, amely Kínában szeretne befektetni. Elvárjuk azonban, hogy ezek tiszteletben tartsák az ország szuverenitását, területi integritását, a törvényeket, valamint a kínai emberek érzéseit” – figyelmeztetett a pekingi külügyi szóvivő.

E régiók státusa mindig is érzékeny téma volt, Kína következetesen fellép azokkal szemben, akik megkérdőjelezik fennhatóságát, ám a cégek elleni heves fellépés jelzésértékű, sokat elárul a kínai vezetés irányvonaláról, dominancia-törekvéseiről. A tavalyi kétségkívül az elnök, Hszi Csin-ping éve volt. A kommunista párt 19. kongresszusán egyhangú szavazáson döntöttek arról, hogy ő a szocializmus kínai irányzatának ideológiai örököse.

Hszi ezzel Mao örökébe lépett, s bebetonozta a hatalmát. Amint arra a Time magazin – amelynek év embere listáján 2017-ben a kínai elnök volt a harmadik – emlékeztet, „megdolgozott” ezért: vezetése alatt megerősödött a kommunista párt, harcot folytatott a korrupció ellen, és Kína a korábbinál is jelentősebb világpiaci szereplővé vált. Mindeközben komoly személyi kultuszt épített ki, s vasököllel hallgattatta el azokat, akik az emberi jogok tiszteletben tartását, szólásszabadságot és demokratikus berendezkedést követeltek.

Volt, aki szerint Kína 2017-ben az élre került. Az amerikai magazin beszámolója szerint miután Donald Trump amerikai elnök júniusban bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből, Emmanuel Macron francia elnök egy megbeszélésen azt mondta: „Most már Kína van az élen.” Kerry Brown, a londoni King’s College Lai Kínai Intézetének igazgatója szerint az, ahogy Hszi megszerezte és megtartotta a hatalmat, „könyvbe illő”. „Nincs ellenzék, a gazdaság erős, és ott egy amerikai elnök, aki a jelek szerint nagyobb rajongója Hszinek, mint maga a kínai elnök.”

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all