csütörtök, június 21, 2018
728x90 EU Imagery

Az „egység pillanatának” a megragadására, a megosztottság leküzdésére szólította fel Amerikát Donald Trump a kongresszusban elmondott beszédében. 

Az elhangzott elnöki szózat volt hivatalba lépése óta Donald Trump első évértékelő beszéde az unió helyzetéről, és azt mértékadó amerikai kommentárok szerint sok patetikus kijelentés, az amerikai hősiesség felidézése mellett számos ténybeli ferdítés, a létező problémák megoldására pedig meglehetősen kevés konkrét elképzelés jellemezte. Az utóbbiakat illetően több értékelés kiemeli, hogy az elnök kétpárti erőfeszítéseket javasolt az infrastrukturális fejlesztések elhatározása, illetve a bevándorlási kérdések rendezése érdekében.

Donald Trump szerint az amerikai a legbátrabb ember a világon. „Ha egy hegy tornyosul előttünk, megmásszuk. Ha határhoz érkezünk, átlépjük. Ha kihívással kerülünk szembe, megfelelünk annak. Ha lehetőség adódik, azt megragadjuk” – mondta.

Nyolcvanperces beszédében Trump nem csupán békülékeny kezét nyújtotta az eddigi elnöksége alatt mélységesen megosztottnak mutatkozó törvényhozás ellenzéki, demokrata párti tagjai felé, hanem alkalmasint az öklét is felmutatta: bejelentette például, hogy elődje, Barack Obama rendelkezése ellenére nem fogják bezárni a terroristagyanús személyek fogvatartására szolgáló guantánamói börtöntábort Kuba szigetén. A terroristák – mondta – nem egyszerűen bűnözők, hanem ellenséges harcosok, akikkel úgy kell bánni, mint a terroristákkal.

FOTÓ: AFP/Win McNamee
 A világpolitikai konfliktustémák közül Donald Trump a koreai helyzetet propagandaeszközként használta arra, hogy több pénzt kérjen a kongresszustól az amerikai nukleáris arzenál fejlesztésére: üdvözölt a teremben egy észak-koreai menekültet, aki tapsvihar közepette lelkesen integetett a mankójával. Az elnök szólt az úgynevezett „álmodozók” hevesen vitatott ügyéről. Arról a mintegy 1,8 millió, jórészt latin-amerikai gyökerű fiatalról van szó, akiket szüleik – még gyermekkorukban – vagy illegálisan hoztak magukkal az Egyesült Államokba, vagy a legális érkezés után jogellenesen tovább maradtak az országban. Ezek a fiatalok amerikai iskoláztatásban részesültek, egy részük egyetemre jár, mások dolgoznak, reménykednek az amerikai álom megvalósulásában – innen az elnevezésük –, de az amerikai tartózkodásuk jogellenessége miatt elvben ki kellene őket toloncolni. Obama haladékot adott az intézkedés végrehajtása alól, de a Trump-kormányzat igazságügyi minisztériuma szerint a volt elnök ezzel túllépte a hatáskörét.

Donald Trump most a beszédében megpendítette azt a lehetőséget, hogy ezek a fiatalok amerikai állampolgárságot kapjanak. Hozzátette azonban: azt várja a demokrata törvényhozóktól, hogy szavazzák meg a mexikói határ mentén az illegális bevándorlók távoltartása érdekében tervezett védőfal építési költségeit. A nemzetközi kereskedelmi kérdésekről szólva Trump arról beszélt, hogy védelmezni fogja az amerikai munkásokat és az amerikai szellemi tulajdonjogot. Másfél milliárd dollárt kért a kongresszustól a gyógyszerárak csökkentésére.

Az unió helyzetéről elmondott Trump-beszéd hemzsegett a túlzásoktól, ferdítésektől és csúsztatásoktól. Elbüszkélkedett az elnök például azzal, hogy első hivatali évében az amerikai történelem legnagyobb szabású adócsökkentését és adóreformját vitte keresztül. Ez nem felel meg a tényeknek: nem csupán a második világháború utáni, hanem a Ronald Reagan által az 1980-as évek elején végrehajtott adóreform is nagyobb szabású volt. Egy szakmai elemzés szerint Trump adócsomagja 1918 óta a nyolcadik legjelentősebb adóreformnak számít.

Azt is mondta Donald Trump, hogy „évek és évek bérstagnálása után végre emelkedő béreket látunk”. Ehhez képest az átlagórabér 2017-ben 2,5 százalékkal nőtt, ami valamivel alacsonyabb, mint az utolsó Obama-esztendőben, 2016-ban mért 2,9 százalék.

Olyan kijelentést is tett az elnök, hogy „véget vetettünk az amerikai energia elleni háborúnak”. A valóságban már Obama alatt végbement a hidraulikus földgázkinyerési technológia olyan fejlődése, ami hatalmas gázkészletek kiaknázását tette lehetővé. A 2016-os elnökválasztás előtt történt meg hosszú évtizedek után először az, hogy Egyesült Államok több energiát termelt, mint amennyit importált. Ennek a folyamatnak csupán a következménye volt, hogy a washingtoni kormányzat Trump alatt hagyta jóvá a kanadai eredetű energia továbbítását szolgáló Keystone XL vezeték megépítésének a tervét.

„Sok autógyár üzemet épít és bővít az Egyesült Államokban, aminek évtizedek óta nem voltunk tanúi – állította Donald Trump. A valóságban a Toyota 2011-ben nyitotta meg gyárát Mississippi államban, a Hyundai 2005-ben Alabamában, a Tesla pedig 2010-ben szerzett meg és korszerűsített egy régi gyárat, ahol elektromos járműveket állít elő.

Forrás: Népszava, Kárpáti János

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all