kedd, augusztus 21, 2018
728x90 EU Imagery

Orbán Viktor, az egykori ellenzéki, most Putyinnal parolázik, mert arra számít, a nyugati típusú liberális demokrácia bukásra van ítélve – írja Magyarországról szóló cikkében a The Wall Street Journal. Az amerikai lap szerint Magyarország már most túl közel van a Kremlhez: az orosz hírszerzők szabadon járkálnak az országban, az oroszokkal kötött gazdasági megállapodásokból pedig a magyar oligarchák jönnek ki jól. Az ország legalábbis biztos nem.

A magyar titkosszolgálatok nyugati kiképzést kapott ügynökei értesültek arról, hogy egy jól ismert orosz hírszerző be akar utazni Magyarországra, és azt kérték a központtól, engedélyezze a kém követését. Budapestről viszont azt válaszolták, hagyják békén az oroszt – írta Magyarországról a The Wall Street Journal. Az amerikai lap már visszavonult magyar hírszerzőktől származó értesülései szerint egyre gyakoribbak a hasonló esetek: látványosan nő Oroszország magyarországi befolyása, az orosz titkosszolgálatok szabadon járkáló ügynökei támaszpontként használják az országot a többi európai országban folytatott tevékenységhez, az orosz energetikai cégek pedig olyan megállapodásokat kötnek, amelyek végül a magyar oligarchákat teszik még gazdagabbá. „Az európai és amerikai politikusok panaszkodnak, ám úgy érzik, az inkább Putyinhoz, mint az EU-hoz közel álló budapesti kormány nem foglalkozik a kritikákkal” – írta a WSJ.

A lap szerint Oroszország, amely a marxizmus ideológiája helyett inkább az illiberális, autoriter kormányzási módszert terjeszti, sok szövetségesre talált már Európában, például Franciaországban, Németországban, vagy a dél-európai államokban. Miközben Európa egysége töredezőben van, a változás a WSJ szerint talán Magyarországon a leginkább ironikus, hiszen a budapesti kormány volt az, amely a Vasfüggöny megbontásával 1989-ben megindította a berlini fal leomlásához vezető láncreakciót. Az is érdekes, hogy most az az Orbán számít Putyin egyik fő európai szövetségesének, aki első, 1998–2002 közötti miniszteri mandátuma idején arra koncentrált, hogy bevigye Magyarországot a NATO-ba, és ezzel kiterelje hazáját az orosz érdekszférából. „A 2010-es hatalomba való visszatérés óta az 55 éves kormányfő más utat választott, és arra játszik, hogy a hidegháború utáni rendszer szétesőben van, miközben Oroszország és az illiberális kormányzási mód teret nyer. Orbán szerint a nyugati típusú demokrácia részben azért áll bukásra, mert sem az amerikai, sem pedig az európai politikai elit nem tesz erőfeszítéseket a régi rendszer megvédésre” – véli a lap, amely magyar diplomáciai forrásokra arról számolt be, hogy a külügy azt kérte munkatársaitól, hogy korlátozzák az amerikaiakkal való kapcsolataikat.

„Bár Orbán valóban azt gondolja, hogy az EU és a NATO leszállóágba került, van annyira pragmatikus, hogy egyelőre nem akarja kivezetni hazáját ebből a két szervezetből, mert innen jön a pénz, illetve a biztonsági védőernyő. De közben meggyőződése, hogy a XXI. században a keleti kormányzási módszer is versenyképessé vált” – idézte a WSJ Korányi Dávidot, a Washingtoni Atlantic Council elemzőjét. A változás nagyságát illusztrálandó, a WSJ idézte Bill Clinton volt amerikai elnököt is, aki korábban megdicsérte Orbánt bátor és haladó politikájáért, most azt mondja, a magyar miniszterelnök egyre inkább úgy kormányoz, mint Putyin.

© Túry Gergely

A WSJ foglalkozik az Orbán egyik kedvenc projektjének nevezett paksi atomerőmű-bővítéssel is. Az építkezés a lap szerint Oroszországtól való súlyos függőségbe és eladósodottságba taszíthatja Magyarországot, az új blokkok – írja a lap – csak akkor lesznek nyereségesek, ha a várakozásokkal ellentétben az áram ára legalább kétszeresére emelkedik. Orbán annak ellenére is kitart Paks mellett, hogy a WSJ szerint a magyar szakemberek már figyelmeztették, elszámította magát: a számítások ugyanis a 2008-as helyzet alapján készültek, s azóta rohamosan csökken a megújuló forrásokból származó energia ára. E mellett az orosz állami hitel négyszázalékos kamata is jóval magasabb, mint amit most a nemzetközi hitelpiacon el lehetne érni. „Úgy véltük, a legjobb üzletet kötjük. De úgy néz ki, ebben az egyben az oroszok nyertek” – idézett a WSJ egy neve mellőzését kérő Fidesz-illetékest.

© Fazekas István

A paksi bővítés is annak a taktikának a része, melynek célja, hogy Magyarország tartósan lavírozhasson a nagyhatalmak között, miután megszűnőben van az USA-dominancia, és az egypólusú világot a többpólusú válta majd fel. „Orbán azt hiszi, hogy meg tudja jósolni az eseményeket, és okosabb lehet majd a többi cinikus politikusnál, s így megmutatja liberális bírálóinak, hogy lehet egyensúlyozni a hatalmak között” – írta a lap.

A lap úgy véli, két fontos esemény befolyásolta Orbánt. Az egyik az volt, amikor 2008-ban éles szavakkal elítélte Oroszország grúziai agresszióját, arra számított, Washington is majd hasonlóan cselekszik, ám a 2009-ben beiktatott Barack Obama e helyett bejelentette, új alapokra helyezné a két ország közötti kapcsolatokat. Orbán akkor is csalódott, amikor úgy látta, az európai hatalmak nem tesznek eleget a 2008-as pénzügyi válság hatásainak csökkentése érdekében. „Úgy vette, ez is a nyugati rendszer kudarcának az egyik jele” – mondta Korányi.
Ilyen körülmények között hívta meg Putyin 2009-ben Orbánt, s az elemzők szerint ez a találkozó valódi fordulópont volt. Orbánnak tetszett, ahogy Putyin előtte tolja le az orosz minisztereket és tanácsadókat, s a két politikus ekkor úgy határozott, félreteszik a múltbeli nézetkülönbségeket.

Forrás: HVG

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all