Részletek

Kategória: Világ

Gigantikusnak indult, végül csak minden idők legnagyobbja lett az amerikai elnök által kedden aláírt „inflációcsökkentő” csomag. Az inflációt ugyan nem csökkenti, de azért elég progresszív. Biden elnök kicsit forgatta a fejét, mintha keresett volna valakit, majd Joe Manchin szenátornak nyújtotta a tollat, amellyel aláírta az „inflációcsökkentési” törvénycsomagot. Nyomatékosan a szemébe is nézett, mintha csak azt akarta volna sugallni, hogy köszönettel tartozik a törvényhozási sikerért, amely a várakozások szerint valamelyest növelni fogja a Demokrata Párt esélyeit a novemberi félidős választásokon. A pillanat iróniája: a Fehér Ház egy éven át huzakodott Manchinnal, aki ügyes taktikával elérte, hogy az eredetileg 3500 milliárd dolláros javaslat a töredékére olvadjon. Ennek elfogadását is sokáig lebegtette, olyannyira, hogy voltaképpen már mindenki lemondott az egészről, amikor nyár közepén váratlanul előállt azzal, hogy na jó, hajlandó megszavazni.

A keményen konzervatív, vidékies, Trumpra szavazó Nyugat-Virginia „kakukktojás” demokrata párti szenátora a felsőház 50:50 arányú megosztottsága miatt zsarolhatta az elnököt. Ebben a helyzetben minden egyes voksra szükség volt, Manchin pedig a végsőkig elment, hogy védje állama érdekeit – meg a sajátját, hiszen csak így reménykedhet 2024-es újraválasztásában. Ezért saját pártjának baloldaláról kígyót-békát kiabáltak rá, amit ő nyugodt mosollyal viselt. Az alig 1.7 millió lakosú Nyugat-Virginiában már alig van bánya, de az ottaniak nemzedékeken át a szénből éltek és érzelmileg ma is erősen kötődnek a kihalásra ítélt ágazathoz.

Biden, aki hosszú évek óta személyesen is jóban van Manchinnal, mindezzel tisztában volt és nem szállt be a szenátort bírálók kórusába, a végeredmény pedig őt igazolta. Egyben azokat is, akik úgy vélték, hogy az Egyesült Államok mostani állapotában indokolt a kicsit lassú, nagypapás vezetési stílus. Biden újra bizonyította, hogy képes eredményeket elérni és korai leírni, mint potenciális 2024-es elnökjelöltet. Az infláció júliusra 9 százalék alá csökkent és tovább gyengül, egy gallon (3.8 liter) benzin, amely nemrég még 5 dollárba (literenként 530 forintba) került, most nem egészen 4 dollár (literenként 424 forint) – ami még mindig legalább egy-másfél dollárral több, mint amit az amerikaiak megszoktak, de legalább már lefelé tart.

Az elnök által kedden a tévékamerák előtt aláírt csomagot hivatalosan „Inflációcsökkentési Törvénynek” hívják, mert az emberek ezt akarják hallani – jóllehet számos pozitívuma mellett a független szakértők szerint egyáltalán nem lesz hatással az inflációra. Viszont tíz év alatt 369 milliárd dollárt irányoz elő zöld programokra, így az elektromos autózás elterjedésének gyorsítására, napelemek és szélerőművek telepítésére. Ez a valaha volt legnagyobb ilyen vállalkozás, amely 2030-ra az eddig tervezett 35 százalékról 44-re növeli a környezetkímélő energia amerikai részesedését. Általában is megjegyzendő, hogy a csomag több eleme csak évek múlva lép életbe, így rövid távon korlátozott lesz a hatása. Ez persze nem érdekli azokat a 65 éven felülieket, akiknek a havi inzulinszámlája jövőre már nem emelkedhet 35 dollár fölé. Az eredeti elképzelés szerint ez mindenkire érvényes lett volna, de Manchin a költségvetési takarékosságra hivatkozva csak a szűkített verzió fogadta el.

Az Egyesült Államokban a többi fejlett országhoz képest 2-3-szor többe kerülnek a gyógyszerek, a cukorbetegek például havi több száz dollárt kénytelenek inzulinra költeni. Az új törvény most először fogja engedélyezni, hogy az idősek társadalombiztosítási szolgáltatója, a Medicare kollektíven alkudozhasson a gyógyszergyártókkal. Ez egyelőre száz gyakran használatos orvosság árát csökkentheti, s a gyógyszeripar a jelek szerint hiába alkalmazott 1600 (!) lobbistát, nem tudta feltartóztatni az árak miatti elementáris felháborodást. A becslés szerint csupán ezzel 265 milliárd dollárt takaríthat meg a költségvetés – tíz év alatt. A csomag részeként 64 milliárd dollárt fordítanak az Obamacare néven emlegetett egészségügyi biztosítási lehetőség kiterjesztésére és 80 milliárdot az adóhatóság, az IRS megerősítésére. A remények szerint ez utóbbi bőven ki fogja fizetni önmagát – a republikánus bírálók viszont máris attól tartanak, hogy az IRS az eddiginél agresszívebben megy majd utána a „kisembereknek”.

A terv persze nem ez, hanem az, hogy a legnagyobb cégek legalább 15 százalék adót fizessenek a profitjuk után. Most hiába 21 százalék a nyereségadó, félszáznál több óriásvállalat egy centet sem ad a közösbe, inkább ügyvédek hadát foglalkoztatja, hogy kibújjon kötelezettségei alól. Ha minden a számítások szerint alakul, akkor tíz éves távlatban az egész csomag mintegy 300 milliárd dollárral csökkenti a költségvetés hiányát, miközben az évi 400 ezer dollár (160 millió forint) alatt kereső családok teljesen vagy jórészt mentesülnek a plusz terhek alól.

A republikánusok sem a képviselőházban, sem a szenátusban nem adtak egyetlen támogató voksot se a törvényhez, mert nem akarták javítani Biden és a Demokrata Párt helyzetét a félidős választás előtt. Nemrégiben még majdnem 3 százalékkal többen bíztak egy generikus, azaz „arc nélküli” republikánus jelöltben, mint egy demokrata pártiban, az utóbbi hetekben azonban fordult a trend és az utóbbiak kerültek 0.5 százalékos fórba. Ha minden így marad, akkor a Demokrata Pártnak van esélye megőrizni szenátusi többségét, még ha el is veszíti a képviselőházat. Érdekes fordulatként Manchin segítőkészsége saját szerepének csökkenéséhez vezethet, ha pártja csak egy hellyel is javítani tudja szenátusi pozícióit.

Borítófotó: MANDEL NGAN / AFP

Forrás: Népszava