Részletek

Kategória: Világ

Az Eurostat összesítése szerint Ukrajna lerohanásakor teljes káosz tört ki az olajbeszerzéseknél, aztán májusra lenyugodtak a tagállamok, elkezdték módszeresen és sikeresen leépíteni az orosz kapcsolatokat. A kivételek között persze ott van Magyarország.

Kijött az Eurostat összesítése az Európai Unió tavalyi nyersolaj-bevásárlásairól, és a statisztika is igazolja: az államszövetség túlnyomó része sikeresen lejött az orosz olajról.

Tavaly februárig, mint ismert, Oroszország volt az EU messze legnagyobb nyersolaj-ellátója, 2021 negyedik negyedévében havi 39-49 millió hordót szállítottak, ami a teljes EU-s import 24-31 százalékát tette ki. Eközben a második legnagyobb ellátó, az Egyesült Államok havi 19-20 millió hordót hozott (10-13 százalék), a kvázi megosztott harmadik helyezett Norvégia és Kazahsztán pedig hasonló mennyiségű szállítmányokkal a teljes behozatal 8-14 százalékáért felelt. Utánuk Irak jött, 7-12 százalék lefedésével, majd Líbia és Nagy-Britannia 5-5 százalékkal.

Ukrajna lerohanása teljes pánikot hozott az EU olajpiacán is. A megrettenő tagállamok első reakcióként nagyban felpörgették a bevásárlásaikat, Oroszország februárban majdnem 64 millió hordó Ural típusú nyersolajat hozott az EU-ba. Március már nagy csökkenést hozott, 31 millió hordónyi orosz importtal, majd áprilisban visszapattantak a beszerzések, közel 59 millióra. Májustól fogva megint jött a csökkenés: az ötödik hónapban 24 millió hordóra fogyott az import, a teljes államszövetségi beszerzések 12 százalékára.

Nagyjából tavaly szeptemberig ezen a szinten is maradt az orosz bevásárlás, majd megint csökkenésnek indult, decemberre 7,6 millióra, 4 százaléknyira zsugorodott. Emlékezetes, hogy tavaly december 5-től él az orosz nyersolaj EU-s embargója (és az EU-s-G7-es ársapkája).

Az uniós piacot elhagyó oroszok helyébe az Egyesült (18 százalékosra növelt import-részesedéssel) és Norvégia (17 százalék) nyomult be. Kicsit többet hozott Líbia és Nagy-Britannia is, Irak és Kazahsztán szállítmányai pedig szinten maradtak.

Ami az árakat illeti, azok az invázió előtt nagyjából stabilak voltak, hordónkénti kb. 80 dollárral, kis (kevesebb mint 4 dolláros) eltéréssel olajtípusonként. Az orosz agresszió az olajpiaci árakat is fellökte, február után minden típusé kilőtt. Az orosz Ural típusú nyersolaj ára azonban már márciusban elszakadt az amerikai West Texas Intermediate és a norvég Brent típusok árától. Kezdetben 16 dollárral forgott olcsóbban a hordója, később átlagosan 30 dolláros volt a diszkont.

A nyár megint nagyon instabilan alakult, június-júliusban a többi négy – amerikai, norvég, kazah és líbiai – fő EU-s importolaj árai között is 9-12 dolláros különbségek alakultak ki, ez a differencia a háború előtti időszak különbségeihez képest azok három-négyszerese volt.

Év végére megnyugodtak a piacok, az említett négy olajtípus ára ismét nagyjából egybesimult (miközben az orosz olaj az ársapkának engedelmeskedve 60 dollár per hordó alá ment). 2022 záró havában az EU legnagyobb ellátója az Egyesült Államok, Norvégia és Kazahsztán volt, az orosz olajtól való függést az unió lényegében felszámolta. Kivéve, persze, Magyarországot, Szlovákiát és Bulgáriát, mi kivételként továbbra is vásárolhatjuk, és vásároljuk is a vezetéken szállított orosz nyersolajat.