Didier Reynders az Európai Bizottság múlt héten bemutatott jogállamisági jelentéséról tartott EP-vitán azt mondta, hatékony az uniós bizottság és a tagállamok közötti párbeszéd, ugyanakkor nem minden esetben elegendő. Szavai szerint amennyiben nem gyümölcsözőek egy tagországgal folytatott jogállamisági megbeszélések, a brüsszeli testület több eszközt is alkalmazhat az ajánlások érvényesítésére. Az uniós biztos az Európai Bizottság rendelkezésére álló eszközök között különböző jogsértési és költségvetési eljárásokat, a feltételességi mechanizmus biztosította eljárás megindítását említette abban az esetben, ha - mint kiemelte - a jogállamisági jelentésben található ajánlásokat egy tagállam nem vezeti be.

Közölte, a jelentés megállapította, hogy a korrupció továbbra is komoly aggályt okoz még akkor is, ha számos tagállam hozott intézkedéseket a leküzdésére, hajtott végre büntetőjogi reformokat, vagy további források bevonása révén tett lépéseket a korrupció elleni küzdelemért felelős bűnüldöző hatóságok kapacitásának megerősítésére. Rendkívül szükséges a korrupció elleni hatékony fellépés - mondta.

A jelentés szerint a tagállamok többségében olyan környezet alakult ki, amely segíti és támogatja a civil társadalmat, néhány országban azonban még mindig nem létezik hivatalos keret az érdekelt felekkel való konzultációra, a civil szervezetek és emberijogvédők pedig továbbra is finanszírozási problémák és a működési területük korlátozása jelentette kihívásokkal szembesülnek. Az Európai Bizottság elvárja a civil szervezetek számára támogató környezet kialakítását - emelte ki az uniós biztos. Az uniós testület értékeli az ajánlások megvalósítását a jogállamiságra vonatkozó politikák terén és arra biztatja a tagállamokat, hogy kezeljék a feltárt problémákat - tette hozzá.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője felszólalásában arról beszélt, hogy a jogállamisági jelentések kapcsán az Európai Bizottság „kettős mércéje” már olyannyira nyilvánvaló, hogy hiteltelenné teszi magát az eszközt és a folyamatot. Szavai szerint az EB megint „civil szervezetek által diktált ideológiai alapú jelentésekben” oktatja ki a tagállamokat, ahelyett, hogy először a saját háza táján tenne rendet. „Az úgy nem járja, hogy a tagállamok kioktatást kapnak, egyes tagállamokat politikai okokból folyamatosan támadnak, visszatartva tőlük a jog szerint járó uniós pénzeket. Eközben a brüsszeli intézmények jogállamisági problémáiról egy árva szót sem találunk a jogállamisági jelentésekben, pedig a brüsszeli intézményeket súlyos korrupciós botrányok terhelik” - mondta. Ezekkel kellene inkább foglalkozni, például a „botrányos” vakcinaszerződések részleteivel, továbbá ideje lenne választ adni arra is, hogy mire költötték el a hiányzó uniós költségvetési pénzeket. Az Európai Bizottság jelentése ezek miatt teljes mértékben hiteltelen. Itt az ideje annak, hogy minderre a 2024-es választásokon az európai emberek „csattanós választ” adjanak - hangoztatta.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője a vita során elmondott beszédében azt mondta, a nemrégiben elfogadott, bosszútörvénynek is nevezett pedagógustörvénynek nincs helye az Európai Unióban. Tanárok és diákok Magyarország több pontján tartottak megmozdulásokat, ugyanis a magyar közoktatás összeomlófélben van - jelentette ki. A tüntetéseken részt vevő tanárok, illetve a kritikát megfogalmazó oktatók elbocsátással nézhetnek szembe - közölte. Noha az oktatáspolitika nemzeti hatásköre tartozik, jelen esetben azonban nem oktatást érintő politikáról van szó, hanem egy „jogállamisági kérdésről, egy demokratikus minimumról” - jelentette ki, hozzátéve, az intézkedés ellen fel kell lépni. Az EU intézményeinek követelniük kell, hogy ezt a tisztességtelen és szégyenletes törvényt a magyar kormány visszavonja - tette hozzá felszólalásában Cseh Katalin.