Részletek

Kategória: Világ

Az EU gazdasága ha nem is látványosan, de nő, a magyar viszont csúnyán esik most már egy éve. Megnéztük, mi történik másképp nálunk, mint sok más országban, amitől ez a kínos eredmény jött ki, és mit csinálnak jól mások.

Ha nem is szárnyal az EU gazdasága, még mindig növekszik, az egy évvel korábbinál 0,5 százalékkal nagyobb az uniós GDP – számolt az Eurostat. A magyar adat az egyik legrosszabb az unióban: nálunk 2,3 százalékkal visszaesett a gazdaság teljesítménye. Ha nem az egy évvel korábbihoz, hanem az előző három hónaphoz viszonyítunk, akkor az EU-ban 2022 legvége volt mínuszos, 2023 első negyedévében már növekedést mértek, most pedig stagnálást – nálunk eközben már zsinórban negyedszer hoznak ki a statisztikusok negyedéves GDP-csökkenést, amire még soha nem volt példa, amióta 1995-ben elkezdték a mostani módszertannal mérni a gazdaság teljesítményét.

Pedig a kormánykommunikáció hosszú időn át azt mantrázta: Magyarország a kanyarban előz, jobban teljesít még a nehéz időkben is a gazdaságunk, mint az EU-átlag. Mostanra viszont ez az érv is elkopott, a Pénzügyminisztériumban valaki nagyot izzadhatott, amíg előbányászott egyetlen olyan statisztikai mutatót, amivel el lehet adni a borzasztó visszaesésről szóló GDP-számot (a megoldás: ha nem azt nézzük, hogy tavaly óta mi történt, hanem a járvány előttihez hasonlítjuk a számot, akkor nagyobb a magyar növekedés, mint az EU-átlag). Mostanra eljutottunk odáig, hogy ugyan az EU helyzete sem rózsás, de ott az a probléma, hogy túl lassú a növekedés, eközben a magyar GDP már beesett a 2021 végi érték alá.

Az EU lassan, de magára talál

A Covid okozta gazdasági sokkból még nem is teljesen jött ki Európa, amikor tavaly megütötte az orosz-ukrán háború. Nagyon gyorsan kellett leválni az orosz energiáról, az árak drasztikusan megemelkedtek, és mindenki tartós válságtól kezdett el félni. Mostanra már jól látszik, hogy ennyire nem nagy a baj a kontinens legtöbb helyén. Az energiamix átalakítása gyorsabban és kevesebb kárt okozva ment általában, mint ahogy vártuk - nem csak a 2022/23-as telet úsztuk meg nagyobb problémák nélkül, az is egyre egyértelműbb, hogy a következő teleken sem lesz hatalmas baj. Természetesen az árak ettől még nőttek, a gazdaság teljesítményét pedig visszafogta mindez, de olyan szintű kataklizma, amitől sokan féltek, hogy tömegesen lennének képtelenek emberek és cégek fűteni, nem történt meg. Mostanra ennek a negatív gazdasági hatásai kezdenek eltűnni.

A termelést persze ettől még visszafogja az, hogy az ukrán és orosz alkatrészek helyett másokat kell találni, vagy minimum jókora késlekedésekre felkészülni. Az sem könnyíti a helyzetet, hogy az euró kamata magasabb lett, mint korábban volt - de mostanra már a kontinens nagy részén megtanultak együtt élni a helyzettel, kisebb károkkal ússzák meg ezeket a problémákat, mint amitől tavaly tavasszal félni lehetett.

Ahogy pedig leküzdik az inflációt 5 százalék környékére - több helyen már 3 százalék alá is -, úgy tér magához a fogyasztás, mernek az emberek egyre inkább vásárolni, a cégek pedig beruházásokba belevágni. A szolgáltató szektor pedig felpörög Európa-szerte; a Covid után mindenki nagyon várta már, hogy lehessen újra jönni-menni, szórakozásra költeni, ez a hatás folytatódik most, amint látják az emberek, hogy marad pénzük az ilyen dolgokra is, miután kifizetik a gázszámlát.

És mi történik eközben Magyarországon?

Ha nagyon messziről akarunk indulni, akkor azzal kell kezdeni: a magyar gazdaságot a 2010-es évek közepe óta erőltetetten pörgették, kormányzati pénzszórással, alacsony kamatokkal, gyenge devizaárfolyammal és a gyors bérnövekedés támogatásával. Ebből jött ki a „kanyarban előzünk” vagy épp „kinőjük a válságot” szlogen, szakmaibb megfogalmazással: túlfűtött lett a gazdaság. Ennek a hátterét itt elemeztük ki, nagyon röviden a lényeg az: ha sokáig csinálják ezt, annak általában eldurvuló infláció lesz a vége, és az, hogy másoknál sokkal sérülékenyebb lesz az ország, amint bejön egy globális válság. Ahogy korábban írtuk, megpróbálhatunk a kanyarban előzni, csak nehogy levigyük a szalagkorlátot – úgy tűnik, épp ez történt.

Elfogyott a pénz

De ha nem nagyon messzire akarunk visszatekinteni, akkor elég 2021 végére. A magyar gazdaság ugyanis most azért állt le, mert az infláció miatt az embereknek nem maradt pénzük, amiből vásárolhatnának. Az már most egyértelmű, hogy

• az iparnak a belföldi eladásra termelő ágazatai iszonyatos mélyrepülésben vannak, júniusban például 20 százalékos volt a visszaesés ott,
• a bolti forgalom a tavasszal a Covid első hulláma alatti lezárást idézően fékezett le, sokkal több pénzért sokkal kevesebb terméket vásárolnak az emberek,
• a szolgáltató szektor pedig eddig még segítette a GDP-t, de most már (a magánegészségügyet kivéve) az is visszahúzza, hiszen nincs miből költeni rá.

Úgyhogy amikor arról van szó, miért gyenge a magyar gazdaság, első körben ugyanazokat a teljes bekezdéseket lehetne leírni, mint amikor azt elemeztük, miért sokkal nagyobb az inflációnk, mint bárhol máshol.

Túl magasak a kamatok

Amellett, hogy a háztartások fogyasztása esik, a cégek sem teljesítenek ragyogóan. A tömeges csődhullámot egyelőre sikerült megúszni, azonban így is nagyok a bajok. A nagy inflációra és a tavaly ősszel 434-ig elszállt forintárfolyamra válaszul a Magyar Nemzeti Bank a régiónk legmagasabb irányadó kamatát vezette be, és ugyan azt azóta csökkenteni kezdte, még mindig jóval a hozzánk hasonló gazdasági adottságú országoké fölött vannak a magyar kamatok.

Ez arra jó volt, hogy megmentse a forintot a teljes összeomlástól, és az inflációt is fékezi, kellemetlen mellékhatásaként viszont lefagyasztja a hitelezést. Ilyen magas kamatok mellett amelyik cég csak teheti, kivár azzal, hogy hitelt vegyen fel, ez pedig csak tovább csökkenti a gazdasági teljesítményt.

Nem használtuk ki, amikor az EU segített, most pedig már alig segít

Európa legtöbb országában két dolog lassítja a GDP-növekedést, vagy épp viszi le mínuszba: sok cég számára túl drága az energia, a kamatok pedig magasak. Ezt Magyarország sem ússza meg, sőt, nálunk még súlyosabban is jelentkeznek ezeknek a hatásai, mint máshol. Ahol most növekedést mérnek az EU-ban, azokon a helyeken szinte kivétel nélkül sikerült túljutni az energiaválság első sokkhatásán. Ez pedig az árakban, emiatt a fogyasztásban, és a cégek versenyképességében is megmutatkozik.

Elfogyott a pénz

De ha nem nagyon messzire akarunk visszatekinteni, akkor elég 2021 végére. A magyar gazdaság ugyanis most azért állt le, mert az infláció miatt az embereknek nem maradt pénzük, amiből vásárolhatnának. Az már most egyértelmű, hogy

• az iparnak a belföldi eladásra termelő ágazatai iszonyatos mélyrepülésben vannak, júniusban például 20 százalékos volt a visszaesés ott,
• a bolti forgalom a tavasszal a Covid első hulláma alatti lezárást idézően fékezett le, sokkal több pénzért sokkal kevesebb terméket vásárolnak az emberek,
• a szolgáltató szektor pedig eddig még segítette a GDP-t, de most már (a magánegészségügyet kivéve) az is visszahúzza, hiszen nincs miből költeni rá.

Úgyhogy amikor arról van szó, miért gyenge a magyar gazdaság, első körben ugyanazokat a teljes bekezdéseket lehetne leírni, mint amikor azt elemeztük, miért sokkal nagyobb az inflációnk, mint bárhol máshol.

Túl magasak a kamatok

Amellett, hogy a háztartások fogyasztása esik, a cégek sem teljesítenek ragyogóan. A tömeges csődhullámot egyelőre sikerült megúszni, azonban így is nagyok a bajok. A nagy inflációra és a tavaly ősszel 434-ig elszállt forintárfolyamra válaszul a Magyar Nemzeti Bank a régiónk legmagasabb irányadó kamatát vezette be, és ugyan azt azóta csökkenteni kezdte, még mindig jóval a hozzánk hasonló gazdasági adottságú országoké fölött vannak a magyar kamatok.

Ez arra jó volt, hogy megmentse a forintot a teljes összeomlástól, és az inflációt is fékezi, kellemetlen mellékhatásaként viszont lefagyasztja a hitelezést. Ilyen magas kamatok mellett amelyik cég csak teheti, kivár azzal, hogy hitelt vegyen fel, ez pedig csak tovább csökkenti a gazdasági teljesítményt.

Nem használtuk ki, amikor az EU segített, most pedig már alig segít

Európa legtöbb országában két dolog lassítja a GDP-növekedést, vagy épp viszi le mínuszba: sok cég számára túl drága az energia, a kamatok pedig magasak. Ezt Magyarország sem ússza meg, sőt, nálunk még súlyosabban is jelentkeznek ezeknek a hatásai, mint máshol. Ahol most növekedést mérnek az EU-ban, azokon a helyeken szinte kivétel nélkül sikerült túljutni az energiaválság első sokkhatásán. Ez pedig az árakban, emiatt a fogyasztásban, és a cégek versenyképességében is megmutatkozik.

Forrás: HVG