Lapunk azt is kérdezte, nem lépte-e túl ezzel a reagálással egy nagykövet szokásos szerepének határát. Hiszen egyesek felvethetik, hogy ez egy magyar belpolitikai ügy, amely csupán a Fidesz emlékezet-politikájának újabb változásáról, újabb történelem-hamisítási kísérletéről szól, s amelynek megítélése a magyar politikai és közéleti szereplők dolga.

A tőmondatban érkezett válasz mellett a nagykövetség felhívta figyelmünket Ellen Germainnak, az USA holokausztügyi különmegbízottjának keddi Twitter-bejegyzésére is. Ellen Germain ebben, Pressman szavaira reagálva azt írta:

A Telex beszámolója szerint Lázár János a kenderesi vasútállomáson elmondott vasárnapi beszédében egyebek közt azt állította, hogy Horthy kivételes államfő, igaz magyar hazafi és hős katona volt. A kétkedőknek azt üzente, hogy 1919-ben megmentette az országot attól a sorstól, amit „a nyugati nagyhatalmak” Magyarországnak szántak. „Az objektív értékelés várat magára. Minél távolabb kerülünk időben 1920-1944-től, annál objektívebben tudjuk megítélni. (…) Rendkívül sok az érzelem a kérdésben, sok idő kell, hogy ez a kép letisztuljon” – mondta Lázár a tudósítás szerint.

Szavaira elsőként Frölich Róbert országos főrabbi válaszolt, Horthy két saját leveléből idézve. Az 1940-ben Teleki Pálhoz írt levélben Horthy nyíltan megvallja antiszemita nézeteit és a zsidók visszaszorításában játszott szerepét, míg a három évvel később Hitlerhez intézett levelében visszautasította a náci vezértől „a zsidók túl enyhe kezelésére” vonatkozóan kapott szemrehányásokat, s leszögezte, hogy „A zsidók fokozatos kikapcsolására vonatkozó további intézkedések folyamatban vannak, s amint meg lesznek teremtve elszállításuk feltételei, ezt végre is fogjuk hajtani.”

Pressman ehhez a Frölich-féle bejegyzéshez fűzte saját reagálását.

Forrás és kép: Népszava