Részletek

Kategória: Világ

Hónapok óta a magyar közélet egyik legmegosztóbb témája a szuverenitásvédelem.

A magyar kormányfő és a kormánypártok attól féltik az országot, hogy külföldiek beavatkoznak a belügyeinkbe, és befolyásolják a választásokat. Mindeközben Orbán Viktor és a körülötte kialakított gazdasági és politikai kör évek óta juttat pénzt külföldi politikusoknak azért, hogy azok hatalmi pozícióba jussanak országaikban.

Jutott így NER-es vagy éppen állami pénz például Franciaországba, Lengyelországba, Szlovéniába, Macedóniába és Bosznia-Hercegovinába is.

A kormánypárti politikusokat már az is felbőszíti, ha egy külföldi politikai szereplő valamilyen módon kifejezi szimpátiáját magyar ellenzéki szereplők felé, vagy elmondja a véleményét a magyar kormány politikájáról. A belügyeinkbe való beavatkozásnak tartják az ilyesmit. Közben Orbán Viktor és külügyminisztere, Szijjártó Péter egy sor országban nyíltan odaáll az egyik politikai szereplő mellé. Így volt ez a fentieken túl például az Egyesült Államok, Spanyolország, Olaszország, Brazília, Hollandia, vagy éppen Szerbia esetében is.

Kormánypárti politikusok szeptemberben beharangozták, hogy „borsot akarnak törni” a belföldi források mellett valamennyi pénzt külföldről is kapó magyar politikusok, civil szervezetek és újságírók orra alá. Aztán novemberben, amikor megjelent a törvényjavaslat, kiderült: egyszer sem szerepel benne sem a média, sem a sajtó, sem az újság és újságíró szavak, csak a választáson induló politikusokra és szervezetekre vonatkoznak majd szigorúbb szabályok.

A pártok számára egyébként eddig is tilos volt külföldről pénzt elfogadni. 2022-ben az ellenzéki kampány nem pártokon, hanem egyesületeken keresztül jutott külföldi támogatáshoz (Márki-Zay Péterék azt állítják, külföldön élő magyaroktól kaptak pénzt kampányra.) Ezt a kiskaput most a kormánypártok bezárják, ezentúl nemcsak pártok, hanem semmilyen más jogi formában működő, választáson induló szervezet sem kaphat külföldi forrásokat.

A törvény által felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal azonban széles vizsgálati jogkörrel rendelkezik, és kiadhat majd direkt jogi következmény nélküli, de propagandacélokra, lejáratásra prímán használható jelentéseket arról, hogy az egyébként már külföldi pályázati pénzek igénybevétele előtt is kritikus, kormánypárti politikusok számára nem szimpatikus médiumok szerintük nem magyar érdekeket szolgálnak.

Orbánék ellenzékben éveken át elfogadtak külföldről jövő pénzeket

Az ide jövő külföldi pénzeket elfogadó szervezetekről a nyilvánosságban Orbán Viktorék azt a narratívát akarják felépíteni, hogy ezeknek a szervezeteknek a pénzt adó külföldi entitás diktál. „Aki fizeti a számlát, az rendeli a nótát” – ismételgetik. Ennek a felfogásnak a tükrében különösen ellentmondásos az, hogy amíg a Fidesz ellenzékben volt 2010 előtt – tehát amikor még nem fért hozzá a rendkívül bővízű közpénzcsapokhoz, ezért minden fillérre rá volt szorulva – éveken át kapott pénzt külföldről, a vele szövetséges politikai erőktől. Így vészelték át az ínséges időket.

A Népszava írta meg, hogy 2004 és 2010 között a német politikai élet egyik legnagyobb múltú és legbefolyásosabb politikai ereje, a CDU pártalapítványa (Konrad Adenauer Stiftung) összesen mintegy 180 ezer eurót (mai árfolyamon közel 70 millió forint) adott a Fidesz pártalapítványának, a Polgári Magyarországért Alapítványnak. Sőt, 2008-ban és 2010-ben a Kötcsei találkozók lebonyolítására is adtak 4 milliót.

De rendszeresen kapott külföldi pénzeket a Fidesz és a KDNP pártalapítványa a másik befolyásos német konzervatív párt, a bajorországi CSU alapítványától (Hanns Seidel Stiftung) is.

És mellékesen azt is érdemes felidézni, hogy a Fidesz és a kormánykörök legfelsőbb vezetői éveken át képezhették magukat Soros György pénzéből a rendszerváltás idején. Orbán Viktor, Szájer József, Németh Zsolt, Schmidt Mária, Kövér László, Deutsch Tamás és Kovács Zoltán tanulmányait is finanszírozta a ma már a kormánypártiak szemében Belzebubnak számító Soros.

De mindezeknél sokkal ellentmondásosabb az, hogy a külföldi források Magyarországra érkezését sérelmező kormányzati narratívával szemben

az orbáni külpolitika évek óta aktívan él hasonló eszközökkel.

Milliárdos hitel egy francia elnökjelöltnek

Amikor Franciaországban tavaly közzétették az elnökjelöltek vagyonnyilatkozatait, kiderült. Marine Le Pen, a Putyin-barát, EU-szkeptikus szélsőjobboldali jelölt magyar forrásból finanszírozza elnökválasztási kampányát. Le Pen a magyar jobboldali politikához szorosan kötődő, részben Mészáros Lőrinc birtokolta MKB Banktól kapott négymilliárd forintnyi hitelt. Összehasonlításképpen: a magyar ellenzék nagyjából ennyi támogatást kaphatott külföldről a 2022-es kampányára.

A legutóbbi francia elnökválasztáson Emmanuel Macronnal szemben alulmaradt Le Pen orosz kapcsolatairól idén meghallgatást tartott a francia parlament, a gyanú szerint ugyanis a szélsőjobboldali politikus kampányát Orbán Viktor köre mellett több Putyin-közeli orosz oligarcha is támogatta.

Migránsellenes videókat rendeltek meg a lengyel választási kampányba

A Fidesz egyik legközelebbi európai szövetségesének tekinthető, nyolc éven át hatalmon lévő Jog és Igazságosság (PiS) kapta ugyan a legtöbb szavazatot az októberi lengyel választásokon, de ahhoz nem kapott eleget, hogy kormányt alakíthasson. Az EU-párti Donald Tusk-féle erőkkel szemben elbukott választás kampányában lengyel sajtóértesülések szerint Orbán tanácsadóit használta a lengyel kormánypárt.

A választáson az összefogó ellenzékkel szemben alulmaradt lengyel kormánypártban azóta elemzés és elszámoltatás zajlik, és a kudarc felelőseit keresik. A lengyel Polityka értesülései szerint Tomasz Poreba lemondása után a kampány irányítását június közepén, hónapokkal az őszi választások előtt Joachim Brudzinski vette át.

Ezzel a váltással nyílt meg az út a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor kampánytanácsadói előtt.

A PiS elnöke, a 74 éves Jarosław Kaczyński határozottan hitt abban, hogy a kibővített stáb és a magyar ötletek vezetnek sikerre. Poreba akkor szállt ki, amikor a magyar tanácsadók egy, a menekültek kényszerbetelepítéséről szóló népszavazással akartak lendületet adni a kampánynak. Az ötlet ismerős lehet, a legutóbbi parlamenti választással egyidőben rendezett, gyerekvédelminek nevezett népszavazás ihlette. „Nem nyertünk új szavazókat, csak hisztériát keltettünk a PiS-ellenes szavazókban” – mondta a lapnak egy bennfentes.

A magyar receptet alkalmazták akkor is, amikor a rivális pártvezér, a kormányfői poszt várományosa, Donald Tusk elleni támadásokat elkezdték csúcsra járatni. Ez a visszájára sült el, Tusk lejáratása jobban felbőszítette az ellenzéki érzelmű szavazókat, jobban mozgósította őket. A PiS befolyása alatt álló lengyel közmédia is maximálisan kivette a részét a negatív kampányból, az egyik műsorvezető szerint durvább propagandát toltak a kampányidőszakban, mint a kommunizmus alatt.

Még nagyobb hatással volt a lengyel belpolitikára, amikor a Tygodnik Powszechny beszámolója szerint a választási kampány hajrájában, szeptember 28. és október 11., majd október 10. és 24. között a magyar kormány bevándorlásellenes reklámokat kezdett finanszírozni. A lengyel lap szerint

a videók megrendelője a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához köthető,

de azt szinte lehetetlen megmondani, hogy mennyi pénzt költött rá a magyar fél. Pár héttel ezelőtt írásban megkerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, egyebek mellett arról érdeklődtünk, mennyit költött erre a magyar közpénzből gazdálkodó kabinetiroda, és megkérdeztük azt is: nem tekintik-e ezt a lengyel belpolitikába való beavatkozási kísérletnek. Nem kaptunk választ.

A lengyel választók azonban nem úgy reagáltak a videókra, mint a magyarok. A lengyeleket elsősorban a gazdaság helyzete érdekelte, ezt 27 százalék jelölte meg legfontosabb témaként. Második helyre az abortusz futott be, miután a PiS rendkívül szigorú abortusztörvénnyel állt elő. A migránskérdés csupán a választók 7 százalékánál állt a fókuszban.

Magyar közpénz-tízmilliárdok a boszniai szerb felforgatónak

Az utóbbi években Orbán Viktor egyre szorosabb kapcsolatot ápol a boszniai szerbek vezetőjével,

a Bosznia-Hercegovina szétszakításán dolgozó Milorad Dodikkal.

A magyar kormány az állami Eximbankon keresztül kiugróan olcsó hitel formájában adott 45 milliárd forintot a boszniai Szerb Köztársaságnak, hogy Milorad Dodik kormánya törleszteni tudja 2023-ban lejáró tartozásait. A magyar közpénz nélkül az önálló hadseregért és elszakadásért küzdő, ezzel a térség stabilitását megrengető szerb régió valószínűleg csődbe menne.

Dodik nyílt célja az Egyesült Államok közreműködésével létrejött, népirtással és tömeges nemi erőszakkal terhelt háborút lezáró 1995-ös daytoni egyezmény felrúgása. Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés után létrejött Bosznia-Hercegovina két régióból áll: a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációból és a boszniai Szerb Köztársaságból. Emellett az ez utóbbi két részét összekötő, vegyes népességű autonóm régióból, a Brčkói körzetből áll.

A Putyin szövetségeseként elkönyvelt, az orosz elnököt az ukrajnai háború közepette kitüntető Dodik 2021 októberében azzal fenyegetőzött, hogy a szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, a nyugat-balkáni ország közös hadseregéből, legfelsőbb igazságszolgáltatási szervéből és adóhatóságából. Milorad Dodik családja és üzleti köre ellen az Egyesült Államok pénzügyi szankciókat léptetett életbe.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy augusztusi kormányinfón a magyar kormányzati támogatásról azt mondta: szerinte Magyarország nem avatkozik be más államok belügyeibe, ő jónak tartja a boszniai magyar befektetéseket, azt pedig nem gondolja, hogy Dodik politikája háborúhoz vezetne. Az EU többször vádolta már azzal Orbán Viktort, hogy az EU érdekeivel ellentétben beállt a hivatalosan is uniós tagjelölti státuszt kapott Bosznia-Hercegovina feldarabolása mögé. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig pár hete beszélt arról, hogy aggódik a Bosznia-Hercegovinára gyakorolt orosz befolyás és a boszniai szerbek elszakadási törekvései miatt.

Habony-közeli médiafoglalás a Balkánon milliárdokért

2022 tavaszán írta meg a Szabad Európa és a szlovén Mladina újság a birtokukba került dokumentumok alapján, hogy Kosik Kristóf, a Rogán Antalnak és Habony Árpádnak, valamint a letelepedési kötvényeket áruló cégeknek is dolgozó ügyvéd 2018-ban összesen egymillió eurót utalt át a Szlovén Demokrata Párthoz (SDS) közel álló tévét és újságokat tulajdonló magyar befektetőknek, Schatz Péternek és Adamik Ágnesnek, aki 2020 eleje óta Kovács Ágnesként szerepel a cégnyilvántartásban. Ez azért lényeges, mert 2018 márciusában mondott le Miro Cerar szlovén miniszterelnök, ezért 2018 júniusában előrehozott választást tartottak Szlovéniában.

Ez nagy lehetőség volt Orbán szlovén szövetségesének, az SDS-t vezető Janez Janšának, hogy visszatérjen a hatalomba.

A Szabad Európa szerint Janšának a kampány miatt hirtelen pénzt kellett juttatni a pártjához kötődő médiagépezetnek, amelynek kiadói addigra csődközeli állapotba kerültek, a fizetéseket sem tudták időben utalni. Az SDS pártsajtója ekkor már magyar kézben volt, és Magyarországról érkezett a segítség is.

A Szabad Európa szerint a Kosik Kristóf által elutalt egymillió euró továbbutalásával meg kellett várni az akkori magyar választásokat. Azt írták, áprilisban Schatz Péter személyesen keresett fel egy közjegyzőt, és fizetett be 380 ezer eurót, hogy azzal tőkét emeljen Ripost Založništvo nevű cégében. Húsz perccel később Schatz üzlettársa, Adamik Ágnes is megjelent ugyanannál a közjegyzőnél, és befizetett 403 ezer eurót a Crecol Media nevű szlovén reklámcégének. Adamik pár nappal korábban macedón médiacégének tőkéjét is megemelte 175 ezer euróval. A friss tőkének köszönhetően az SDS-hez közeli média megmenekült a csődtől, segíteni tudták Janša kampányát, aki meg is nyerte a választást.

Később a szlovén pénzügyminisztérium vizsgálatot indított az SDS körüli médiacégek ügyében. Főként a szlovén Ripost (új nevén R-Post-R), Schatz Péter és Adamik Ágnes pénzügyeire voltak kíváncsiak. A vizsgálati anyagból kiderült, hogy elsősorban Magyarországról finanszírozták a szlovén és a macedón pártmédiumok fenntartását, és hogy a pénzek elosztója az R-Post-R volt. Korábban a szlovén Necenzurirano oknyomozó portál azt írta: a magyar kormányhoz közel álló cégek és üzletemberek legalább 12 millió eurót (mintegy 4,5 milliárd forintot) toltak bele olyan szlovén médiacégekbe, amelyek az SDS párt propagandáját közvetítik. Mint írták, a szlovén R-Post-R nevű médiacég főszerepet játszik a párt propagandájában. Ezt a céget Schatz Péter alapította, aki korábban az MTVA üzleti és termékfejlesztési igazgatója volt, és akinek korábban a Ripost is az érdekeltségébe tartozott. Adamik és Schatz korábban kollégák voltak a magyar köztévében.

Schatz a fideszes üzleti körök balkáni média-térfoglalásának egyik kulcsfigurája, korábban egy Habony-közeli céggel együtt vásárolta be magát a Nova24TV-be, ami szintén a szlovén SDS párt médiabirodalmához tartozik. A Necenzurirano szerint a Nova24TV 2017 júliusa és 2020 márciusa között 3,5 millió eurót kapott Magyarországról.

Aztán Janez Janša 2022-es veresége után nagy kérdés lett Szlovéniában, hogy mi lesz azzal a médiaapparátussal, amit a magyar kormányhoz közeli tőke segítségével építettek fel, segítve Janša politikáját. Tavalyi szlovén sajtóbeszámolók szerint Schatz és Adamik a Demokracija lap után a NovaTV24 televíziót üzemeltető cégből is kiszállt. Robert Golob kormányfő és szövetségesei akkor azt követelték, a szlovén parlament vizsgálja ki Janša médiájának magyar kormányközeli cégek általi finanszírozását.

Orbán és Szijjártó rendszeresen állást foglal más országok belpolitikai küzdelmeiben

Fideszes politikusok és a kormányközeli média gyakran sérelmezi, hogy az Egyesült Államok vagy „Brüsszel”, sőt, akár az ukrán elnök szerintük beavatkozik a magyar belpolitikába. Beavatkozás alatt sokszor azt értik, hogy egy külföldi politikus elmondja a véleményét a magyar politikai helyzetről. Tehát nemcsak azt sérelmezik, ha egy külföldi szereplő pénzt juttat ide, hanem azt is, ha szóba áll hazai nem kormánypárti politikai szereplőkkel, vagy egyszerűen kifejti a véleményét a magyarországi közéletről.

Erre kiváló példa Szijjártó Péter a Magyar Nemzetnek adott idén októberi interjúja, melyben úgy fogalmazott: „pont ezért ültem le tavaly a parlamenti választás előtt az Európai Unió tagállamainak nagyköveteivel és mondtam el nekik világosan, hogy mindenki jól értse:

ne avatkozzanak bele a magyar választási folyamatba, ne játsszanak helytartósdit, ne szervezzenek akciókat, ne mondjanak véleményt, egyszerűen ne avatkozzanak be.”

Eközben Orbán Viktor és Szijjártó Péter évek óta folyamatosan állást foglal és véleményt mond más országok belpolitikai küzdelmeiről, sőt, nem ritka az sem, hogy konkrétan odaállnak valamelyik jelölt mellé egy-egy külföldi parlamenti választásnál.

Orbán Andrej Babišt támogatta a legutóbbi csehországi választásokon. 2021-ben például részt vett az akkor Babišsal a miniszterelnöki székben kormányon lévő ANO mozgalomnak az Ústí nad Labem-i városi színházban tartott választási gyűlésén, ami abban a körzetben van, ahol Babiš képviselőjelöltként indult. Ottani beszédében sokatmondóan úgy fogalmazott: „Önöknél választások lesznek, és ugyan mi nem kívánunk beavatkozni semelyik ország választásába se, de egyáltalán nem bántam, hogy most eljöhettem ide. (…) Örülök, hogy az elmúlt években Andrej Babiš lehetett a kollégám, aki az előbb fölsorolt nagy cseh politikusok sorába illeszkedik.”Majd hosszú eszmefuttatásba kezdett arról, Babiš mennyire sikeres gazdaságpolitikát csinált.

Később arra is kitért, hogy „fegyverbarátságra lépett Babiš miniszterelnök úrral”. Végül Babiš alulmaradt a választáson. Nem sokkal később a csehországi elnökválasztáson is elindult (és alulmaradt), ahol az ellenfelei gyakran emlegették Orbánhoz fűződő barátságát, sőt, választóiknak azt hangsúlyozták, nem lenne jó, ha Csehország is az orbáni útra lépne.

Szerbiában Aleksandar Vučić elnököt favorizálják a többi politikai szereplővel szemben. Legutóbb Lázár János építési miniszter Palicson arra kérte a szerbiai választókat, hogy szavazatukkal tegyék lehetővé a belgrádi kormánykoalíció további munkáját.

Brazíliában a baloldali jelölttel szemben teljesen világosan a jobboldali populista, oltásellenes, rendőrségi és bírósági eljárások sorával szembenéző Jair Bolsonarónak drukkolt Orbán. Sőt, többről volt szó, mint egyszerű drukkolás, videóüzenetet is küldött a brazil választóknak, amiben arról beszélt, sok vezetővel találkozott, de olyan kiemelkedőt keveset látott, mint Bolsonaro.

A magyar miniszterelnök és a befolyása alatt álló kormányközeli média finoman fogalmazva nagyon nem kedvelik Joe Biden demokrata párti amerikai elnököt, republikánus ellenfelét, Donald Trumpot viszont egyenesen az egész emberiség megmentőjének tartják. Maga Orbán fogalmazott így az egyik legismertebb amerikai tévés kamerái előtt, tudva, hogy amerikaiak milliói nézhetik majd az adást. „Hívjuk vissza Trumpot!” – tette hozzá a belügyekbe való beavatkozásra kényes magyar miniszterelnök.

A magyar kormány segítségével tudott Magyarországra menekülni Nikola Gruevszki korábbi macedón miniszterelnök, miután hazájában korrupció miatt kétéves börtönbüntetésre ítélték. Később más ügyben hét év letöltendőt kapott. A magyar kormány nem hagyta, hogy ez az ügy Macedónián belül alakuljon úgy, ahogy az ott élők akarják, hanem menekülőutat biztosított a korábban állampolgárainak tízezreit lehallgató exkormányfőnek. Orbán Viktor 2018-ban azzal indokolta a Gruevszkinek nyújtott segítséget, hogy „az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel”.

Orbán a spanyol szélsőjobboldali Vox párt vezetőjét, Santiago Abascalt támogatja, sőt barátjának nevezte a politikust, és közös harcról beszélt. „Sok sikert kívánok a Voxnak” – mondta a szélsőséges párt kampányrendezvényére küldött videóüzenetben. Végül Spanyolországban ismét a szocialista Pedro Sánchez került kormányra.

Az olaszországi politikai életben Orbánék egyértelműen Giorgia Meloni mellé álltak. A magyar kormányfő már 2019-ben részt vett Meloni Olasz Testvérek (Fratelli d'Italia) nevű pártjának római kampányrendezvényén, a legutóbbi olaszországi választások előtt egy évvel, 2021-ben pedig még egy futballmeccset is kihagyott, hogy találkozhasson Melonival, akivel „kifejezték elkötelezettségüket az európai jobboldal egyesítése” mellett.

Hollandiában a szélsőjobboldali Geert Wilders győzelméért szorítottak. Az eddig semmiféle kormányzati vagy hivatalos állami pozícióval nem rendelkező Wilders az elmúlt években többször találkozott Orbán Viktorral. Tavaly szeptemberben Szijjártó Péter átadta a Magyar Érdemrend középkeresztjét az idei választáson kiemelkedő eredményt elérő holland politikusnak, akit Magyarország barátjának nevezett. Wilders egyik nagy ellenfelével, a Hollandiát 13 évig kormányfőként vezető Mark Ruttével viszont, akit Szijjártó 2021-ben még le is hungarofóbozott, Orbánnak már súlyos konfliktusai voltak.

Borító: Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatója Budapesten, a Karmelita kolostorban 2021. október 26.-án – Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Forrás: Telex