Részletek

Kategória: Világ

Az Európai Unió megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, jelentette be az Európai Tanács elnöke, Charles Michel.

Az uniós állam- és kormányfők emellett tagjelöltté nyilvánítják Grúziát, és Bosznia-Hercegovinával megnyitják a csatlakozási tárgyalásokat, amint a feltételek teljesültek ehhez. „Ez egy történelmi pillanat, és mutatja az Európai Unió hitelességét és erejét” – mondta az ukrajnai döntésre utalva Michel.

Több forrás, mint a Politico szerint a csatlakozási tárgyalások megkezdését korábban is hangosan ellenző

Orbán Viktor miniszterelnök elhagyta a termet a döntésnél, de nem vétózott, így született meg az egyhangúságot követelő döntés.

A miniszterelnök egy Facebookra feltöltött videója szerint szándékosan ment ki. A magyar kormány „álláspontja világos: Ukrajna nem felkészült arra, hogy megkezdjük vele a tárgyalásokat az uniós tagságról” – mondta Orbán Viktor. „Teljesen értelmetlen, irracionális és helytelen döntés ilyen körülmények között megkezdeni a tárgyalásokat Ukrajnával”. Közel nyolcórányi vita után viszont a másik 26 ország ragaszkodott ahhoz, hogy ez a döntés megszülessen, ezért úgy döntött, hogy „menjenek a maguk útján. Magyarország ebben a nagyon rossz döntésben nem kíván osztozni”, ezért attól távolmaradt.

Az Európai Tanács az uniós csatlakozási folyamat fő lépéseiről, mint a csatlakozási tárgyalások megnyitása, egyhangúlag dönt – mégis hogyan sikerült akkor dönteni, kérdezték újságírók a bejelentés után Charles Michelt. Az Európai Tanács elnöke szerint az volt a fontos, hogy egyetlen tagállam se ellenezze a döntést, és ezért voltak olyan helyzetben, hogy ezt a bejelentést megtehessék csütörtök este.

Egy uniós tisztviselő úgy fogalmazott, hogy döntés született az Európai Tanácsban az ügyben, amelyet a testület egyetlen tagja sem ellenzett. A Politico információi szerint órákig tartó vita után Olaf Scholz német kancellár állt elő azzal a felvetéssel, hogy ha Orbán sehogyse értene egyet, elhagyhatja a termet, hogy a távollétében egyhangú döntés születhessen. Az egyik forrás szerint azonban ez nem egy spontán javaslat volt, hanem már korábbi egyeztetések során felmerült. Egy másik uniós forrás megerősítette, hogy Orbán Viktor ideiglenesen hiányzott „előre leegyeztetett és konstruktív módon.”

Az Európai Tanács honlapja szerint „a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez valamennyi uniós tagállam egyetértésére szükség van”. Egy névtelenül nyilatkozó EU-s forrás viszont a Politicónak azt mondta, hogy minden az uniós szabályoknak megfelelően történt. „Ha valaki nincs jelen, akkor nincs jelen. Jogilag teljesen érvényes” – mondta.

Számos vezető méltatta a történelminek nevezett döntést

Nem sokkal Michel után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is kiírta az X-en (volt Twitter), hogy döntés született az EU-csúcson Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről. Megköszönte mindenkinek, aki azon dolgozott, hogy ez megvalósuljon, és gratulált minden ukránnak is. „Ez győzelem Ukrajnának, győzelem egész Európának. Olyan győzelem, amely motivál, inspirál, megerősít” – írta. Maia Sandu moldovai elnök is üdvözölte a döntést, és azt írta, hogy új fejezet kezdődik az országának.

Az EU-s vezetők is egymás után méltatták a történelminek nevezett döntést. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke olyan stratégiai döntésről és napról írt, amely bevésődik az unió történelmébe. Olaf Scholz szerint Ukrajna és Moldova az európai családhoz tartozik. Petteri Orpo finn kormányfő szerint ez az üzenet a reményről szól az érintett országoknak és állampolgáraiknak. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint pedig a döntés világos jelzés, hogy a jövőjük az EU-ban van.

 

Orbán Viktor miniszterelnök, Karl Nehammer osztrák kancellár, Nikolaj Denkov bolgár kormányfő és más vezetők társaságában az EU-csúcs egy korábbi szakaszában 2023. december 14-én – Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu / Anadolu via AFP

Robert Golob szlovén kormányfő a Politicónak arról beszélt, hogy Orbán semmit nem kapott azért, hogy végül nem váltotta be a vétófenyegetését. Leo Varadkar pedig azt mondta, hogy Orbán nagyon keményen képviselte az álláspontját, de végül úgy döntött, hogy vétózni nem fog, ezt a döntést az ír miniszterelnök tiszteli. De arra is utalt, hogy ez egy folyamatnak csak a kezdete, és még számos olyan szavazás jöhet később, ahol Orbánnak lehetősége lehet vétóra.

„Nagyon fontos politikai üzenetet küldtünk Ukrajnának és Moszkvának is: az ukránok mellett állunk” – mondta Alexander de Croo. Belgium miniszterelnöke kiemelte, hogy az Európai Tanács döntései mindig konszenzusosak és kötik az EU összes, 27 tagállamát. „Úgy hallottam, hogy a vétójogát fogja használni, azt látom, hogy nem”, mondta magyar kollégájáról, és „őszintén szólva nem rágódnék azon, ki hol ült”.

Elkezdődik egy folyamat, újabb döntés márciusban jöhet

A csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló csütörtöki döntéssel az állam- és kormányfők gyakorlatilag jóváhagyták az Európai Bizottság októberi javaslatát, ahogy azt is, hogy a tagállamok csak akkor fogadják el a tárgyalási keretüket (azaz a saját álláspontjukat, amely alapján az Európai Bizottság a gyakorlatban egyezkedni tud Ukrajnával), ha a keleti tagjelölt végzett a folyamatban lévő reformokkal. Erről az Európai Bizottság majd jövő márciusban ad jelentést. Michel is arról beszélt csütörtökön, hogy majd az alapján fognak újból dönteni márciusban.

Az EU előzetesen hét területen, köztük a kisebbségi jogoknál várt el lépéseket. Ursula von der Leyen bizottsági elnök akkor úgy vélte, hogy Ukrajna a követelmények „jóval több mint 90 százalékával” végzett. A részletes jelentés a hétből négy területet tekintett teljesen lezártnak, de a kisebbségvédelmet, valamint a korrupció elleni harcot és az oligarchaellenes intézkedéseket nem.

A tárgyalások előtt az Európai Bizottságnak át kell világítania az ukrán jogot, hogy kiderüljön, mennyire különbözik az unióstól. Ezt a screening nevű eljárást követi, hogy felosszák az irdatlan méretű uniós joganyagot 35 fejezetre és a tagállami mandátum birtokában az Európai Bizottság elkezdje átvetetni a közös jogot a tagjelölttel. A kulcsfontosságú lépésekhez, mint a tagállami mandátum elfogadásához, minden egyes fejezet megnyitásához és lezárásához, valamint a tagállam felvételéhez konszenzusos döntés kell.

Erre utalva jelentette ki a csütörtöki bejelentés után Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, hogy még legalább hetvenszer kell egyhangú beleegyezés a tagságig.

Az EU-csúcs az uniós költségvetésről és benne az Ukrajnának szánt támogatások finanszírozásáról szóló résszel folytatódott csütörtökön este.

Orbán előzőleg még a napirendről is töröltetni akarta a csatlakozási kérdést

Azt tudni lehetett, hogy a csütörtök pénteki EU-csúcs középpontjában Ukrajna lesz: az Oroszország által tavaly megtámadott országnak szánt újabb 50 milliárd eurós támogatás kérdése és a csatlakozási tárgyalások megkezdése is a napirenden volt.

A csatlakozási tárgyalások megnyitásánál a kormány nyakig beleállt a vétófenyegetésbe. A hétfői külügyminiszteri találkozó szünetében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sokadszor bizonygatta, hogy semmiképp sem engednek. Elképesztő politikai nyomás van a kormányon, de „fölösleges ránk pazarolni”. A döntés „nyilvánvalóan nem elfogadható számunkra”, a kormány minden „zsarolást” és „kecsegtetési kísérletet” visszautasít, történelmi kérdésekben nem fogad el taktikai alkukat.

Orbán Viktor volt az, aki az Európai Tanács elnökének írt levelében azt javasolta, hogy töröljék a december 14-15-i brüsszeli csúcstalálkozó napirendjéről Ukrajna EU-csatlakozásának témáját. A Fidesz–KDNP azt is akarta, hogy az Országgyűlés külön határozatban mondja ki, hogy Ukrajna nem áll készen az uniós csatlakozásra, erről pedig szerdán tartottak vitát a parlamentben.

A miniszterelnök ellenállása beindította az uniós diplomáciai nagyüzemet is. Charles Michel november végén Budapestre utazott, és Emmanuel Macron francia elnök is személyesen egyeztetett Orbán Viktorral az EU-csúcs előtt.

A hétvégén Orbán Javier Milei argentin elnök beiktatásán összetalálkozott Volodimir Zelnszkij ukrán elnökkel is, aki szerint mellébeszélés nélkül egyeztettek. Zelenszkij szerint megmondta Orbánnak, hogy nincs semmi oka, hogy blokkolja az ukrán EU-tagságot. Hétfőn már a kárpátaljai magyar közösség képviselői is konstruktívabb Ukrajna-politikát kértek Orbán Viktortól.

A magyar fél mindeddig a kisebbségi törvényre hivatkozva ellenezte Ukrajna és az EU közeledését. Mire azonban Ukrajna az EU-csúcs előtt elfogadta a magyar nyelvű oktatás korábbi szabályok szerinti fenntartását, Orbán már az ukrán korrupció szintjét, a demokrácia korlátozott kibontakozását nevezte meg fő okként.

Most az Ukrajnának szánt támogatásokra fordultak rá

Történetesen épp a csúcstalálkozó előtti napon döntött az Európai Bizottság, hogy a kormány nagyjából tízmilliárd eurót hívhasson le az eddig befagyasztott uniós forrásokból, részlegesen feloldva az eddigi befagyasztásokat (nem egyben, számlákért cserébe fokozatosan). A testületnek már csak pár napja maradt volna a döntésre, de az eredetileg három hónapos folyamatot bizottsági kérdések és a kormány válaszai is épp annyira tolták ki, hogy a határidő nagyjából az EU-csúcs idejére csúszott.

A Financial Times októberben uniós forrásokra hivatkozva arról írt: a kifizetések befagyasztását abban a reményben oldanák fel részlegesen, hogy ezzel elkerülhetik a vétókat. Az Európai Bizottság alaptalan spekulációnak nevezte az értesülést, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pedig nem látott kapcsolatot az ukrán támogatást is eredetileg tartalmazó költségvetési emeléssel.

Orbán Viktor a nyáron kimondta, hogy az EU-s büdzsé módosításához „egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv.” A miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs pedig a csúcstalálkozó előtt néhány nappal szintén összekötötte a magyar és ukrán támogatásokat, ha utóbbi a közös költségvetésből menne. Arról beszélt, hogy Magyarország akkor vonná vissza az ukrajnai támogatás elleni vétóját, ha Brüsszel hajlandó kifizetni az összes olyan uniós pénzt, amit különböző aggályok miatt zároltak.

Ahogy a magyar vétóveszély elhárítására tavaly, úgy a Financial Times szerint most is elkezdtek dolgozni a tagországok egy kétoldalú B terven a 2024-2027-re tervezett 50 milliárdos támogatás esetében, ami bonyolultabb és magasabb kamatokkal járna, de ki lehet vele hagyni Magyarországot, de akár a magyar kormány is beszállna.

Borító: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszél újságíróknak az EU-csúcson 2023. december 14-én – Fotó: John Thys / AFP

Forrás: Telex