péntek, december 02, 2016

Photo by Matej Divizna/Getty Images
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy masszívan megerősíti kelet-európai katonai jelenlétét. A NATO tagállamai, főleg a lengyelek és a baltiak örülnek a lépésnek, amivel modern haditechnika, egy csomó új tank és katona érkezik a régióba. Ellenben az oroszok már fenyegetnek, nem kéne haderőt összevonni a határuknál és kelet felé bővíteni a NATO-t, mert annak beláthatatlan következményei lesznek. A NATO-tag Magyarországnak ilyen helyzetben kell lavíroznia az új barát, Vlagyimir Putyin és a saját katonai szövetség között, de ez nem mindig sikerül. Főleg, ha Szijjártó Péter rosszkor mond kellemetlen dolgokat.
Egyik szemünkkel Putyinra mosolygunk, a másikkal a NATO-ra kacsintunk a tipikus kelet-európai játszmában. Az USA emeli a tétet 4500 fővel és 250 tankkal, az oroszok fenyegetőznek, miközben Szijjártó a bajszukat húzgálja.
Különböző szemszögekből nézve különbözőképp lehetne leírni, mi játszódik le az oroszokban mostanság: megijedtek, felbőszültek, berezeltek, dühbe gurultak, megrémültek, bepipultak stb.
A helyzet tehát az, hogy hivatalosan az európai (NATO-) szövetségesek megnyugtatására masszív haditechnikai és csapaterősítést hajt végre az Egyesült Államok. Az új harckocsizó egységeket és kiszolgáló személyzetüket nem nyugatra, hanem egyenesen Kelet-Európába telepítik. Egyértelműen az oroszok agresszív viselkedése áll a háttérben, bár szokás szerint sorra lehet venni, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, ki kezdte az egész izmozást.
Jön a dandár a tankkal
Lássuk először is, mit ír az erősítésről az amerikai haderő európai parancsnokságának (EUCOM) blogja. Eszerint 2017 februárig harckocsizó csapatokat vezényelnek Kelet-Európába. Ezzel három amerikai páncélos dandár (egy dandár átlag 4500 főt számlál) lenne Európában, 250 tankkal és 1700 egyéb járművel, pl. Humvee terepjárókkal.
Ami fontos, hogy az amerikaiak jelzése szerint Magyarországot a csapattelepítés nem fogja érinteni – írta a 24.hu-nak a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
A csapatok kilenc hónaponként rotálódni fognak, tehát időnként lecserélik a katonákat és a személyzetet. Ennek fontos szerepe lesz, ugyanis akárhányszor új dandár érkezik, az hozza a teljes, saját, modern felszerelését. Ezzel demonstrálják majd az amerikaiak, hogy nagyon gyorsan képesek jelentős haderőt mozgatni, mozgósítani. A mostani elavultabb haditechnikákat Németországba viszik felújítani, majd a belga, holland és német támaszpontok között osztják ki. Jelenleg amúgy 62 ezer amerikai katona állomásozik 21 európai bázison.
Idén 780 millió dollárt (215,7 milliárd forintot) fog az Egyesült Államok a tervre költeni. Ezzel párhuzamosan újra használatba veszik azokat a hangárokat az izlandi fő nemzetközi reptéren, Keflavíkon, amikben azokat a vadászgépeket tárolták, amikkel 2006-ig ellenőrizték a sziget légterét. Ide olyan új gépek jöhetnek, amik le tudják vadászni a környéken ólálkodó orosz tengeralattjárókat.
Philip Breedlove, az EUCOM főparancsnoka nemrég Lettországban járt, ahol megnyugtatta a szövetségeseket, jó lesz az erősítés mindenkinek (leszámítva az oroszokat). Raimonds Bergmanis lett védelmi miniszter a Twitteren lelkendezett az ötlet miatt, hogy sok amerikai katona jön Európába. Közölte, üdvözli az amerikai lépést, és hogy “az USA a mi stratégiai partnerünk”.
Szerinte ez megerősítése annak, amit Barack Obama amerikai elnök mondott 2014 szeptemberében Tallinnban, miszerint Tallinn, Riga és Vilnius védelme ugyanolyan fontos, mint Berliné, Párizsé vagy Londoné. Lettországba novemberben érkezett 70 amerikai katona hat UH-60-as BlackHawk helikopterrel. Az épp Washingtonban tartózkodó lengyel államfő, Andrzej Duda is üdvözölte a fontos lépést, ami szerinte Amerika első önálló kezdeményezése a hidegháború vége óta.
Fotó: Europress/Getty Images/Sean Gallup

Az oroszoknak rossz

Persze van egy érintett, ami nem igazán örül az amerikaiak vakbuzgóságának: Vlagyimir Putyin Oroszországa. A NATO és Oroszország közötti egyezményre hivatkoznak, ami szerint a katonai szövetség nem állomásoztathat jelentős erőket a határnál. Az amerikaiak szerint a pár dandár nem lesz jelentős. Az oroszok viszont közölték, “aszimmetrikus választ” adnak majd a fenyegetésre. A NATO és a nyugati államok közben az oroszokat vádolják (nem minden alap nélkül), hogy ők fokozták a feszültséget a Krím bekapásával, a kelet-ukrajnai háború felszításával, a rendszeres stratégiai bombázós berepülésekkel, ezért kell az erősítés. Az oroszok viszont a válaszközleményben megírták azt is fenyegetésként, mit szúrt el istenesen a nyugat.

Azt, hogy folyamatosan pedzegeti, hogy posztszovjet államoknak is be kéne lépni az Európai Unióba, sőt, ami Moszkvának még rosszabb, a NATO-ba is. Pont ez indította el az ukrajnai sajnálatos eseményeket is, ez torkollt háborúba, és ez fokozhatja a folyamatos feszültséget Grúziával ismét háborúig. Eközben meg Szijjártó Péter magyar külügyminiszter olyanokat mond a grúz kollégával való sajtótájékoztatón, hogy (idézünk az MTI híréből): Magyarország eddig is elkötelezett támogatója volt Grúzia EU- és NATO-integrációjának, ez az EU és a transzatlanti közösség érdeke is. (…) Úgy látja, a NATO varsói csúcsán Grúziának meghívást kell kapnia a szövetség tagsági akcióprogramjába, ami a tagság előszobája.

Mondta ezt Szijjártó azután, hogy évek óta hevesen közeledik a kormány az ellenzékiként még rühellt Oroszországhoz, Putyin és Orbán Viktor pedig rendszeresen utazgatnak egymáshoz. Ráadásul pont a  külügyminiszter kijelentése után két nappal közölték az oroszok, hogy elképzelhetetlen következményei lennének a grúz és ukrán NATO-tagságnak (a katonai szövetség varsói csúcsát júliusban tartják majd). A miniszteri kijelentés azonban nem volt véletlen, a külügy ezt írta nekünk (Grúziát valamiért az angol nevén Georgiának nevezve): Magyarországnak hosszú évek óta az az álláspontja, hogy a NATO-nak igenis pozitív visszajelzést kell adnia Georgia irányába, tekintettel arra, hogy Georgia 17 éve küld csapatokat NATO missziókba, és ezt az álláspontunkat a varsói NATO csúcson is határozottan képviselni fogjuk.

Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot és a budapesti amerikai nagykövetséget is a csapaterősítéssel és annak magyarországi érintettségével kapcsolatos kérdésekkel, az egyik későbbre ígért választ, a másik nem válaszolt.

Forrás: Hír24

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!