vasárnap, december 11, 2016

Egy bolgár kutató azt állítja, hogy a jelenlegi bevándorlási hullám csak az első felvonása a 21. század forradalmának, amelyben az elmaradott országok alacsony életszínvonalon élő rétegei nem saját társadalmuk megváltoztatásával, hanem helyváltoztatással próbálják jobbra fordítani sorsukat.

A magyar kormánypropagandán edződött olvasónak ismerősen csengő megjegyzéssel a Financial Times véleményoldalán Ivan Krasztev politológus, a szófiai Centre for Liberal Strategy elnöke, a bécsi Institute for Human Sciences munkatársa. Az Európába bejutott, illetve a határok előtt feltorlódott bevándorlók döntően nem az elbukott arab tavasz menekültjei. Nem elsősorban a kudarcba fulladt népfelkelés miatt kelnek útra, hanem egy készülőben lévő, jellegzetesen 21. századi forradalom első előhírnökei. A világ óriásit változott az elmúlt 35 évben - folytatódik a publicisztika.

Kommunikációs forradalom

Az amerikai Michigani Egyetem egyik 1981-ben készült felmérésében azt találta, hogy a nigériaiak éppen olyan boldogok, mint a németek, annak ellenére, hogy sokkal szegényebben éltek az európaiaknál. Most közel négy évtized elteltével egészen más eredményt hoznak a hasonló kutatások: a világ legnagyobb részén a boldogság szoros összefüggésben van az egy főre eső GDP-vel. Krasztev ezt az internet okozta kommunikációs forradalommal magyarázza. A világháló lehetővé teszi a fiatal afgánoknak, afrikaiaknak és másoknak, hogy egyetlen egérkattintással lássák, hogyan élnek az európaiak. Így ma már nem a szomszédaikéhoz hasonlítják saját életszínvonalukat, hanem a világ leggazdagabb részein élő emberek életéhez.

Másról álmodnak

Nem egy szép távoli jövőről álmodnak, hanem a világ másik részéről, ahol szebb közeljövő várhat rájuk. Az okos telefonok és a közösségi média megkönnyíti, hogy megtalálják az odavezető utat és az útikalauz embercsempészeket. A kommunikációs eszközök segítségével távozásuk ellenére tarthatják a kapcsolatot otthon maradt rokonaikkal, barátaikkal, a távollét ellenére megőrizhetik vallási és etnikai identitásukat. A szíriai menekült szíriai arab maradhat annak ellenére, hogy Londonban vagy Berlinben él. Folyamatosan tarthatja a kapcsolat azokkal, akiket hátrahagyott.

Óriási változás

A behálózott világban a migráció azonnali, radikális életszínvonal-váltást ígér. Óriási változás ez azokhoz a távoli utópiákhoz képest, amelyekkel a múlt század elején a bal- és jobboldali politikai radikalizmus házalt. A 21. századi forradalomnak nincs szüksége ideológiákra, politikai mozgalmakra és látnok vezetőkre. Nem a kormányukat cserélik le az emberek, hanem a lakóhelyüket - fejtegeti a bolgár politológus. Ahhoz, hogy valaki megváltoztassa az életét nem egy forradalmi ideológiát hirdető politikai pártra, hanem egy csónakra van szüksége, amelyen eljuthat úti céljához. Miután a szociális szakadék a leszakadó országokban - például Ukrajnában vagy Oroszországban - megmerevedett, könnyebb áttörni az országhatárokon, mint a társadalmi osztályokat elválasztó korlátokon.

Ellenforradalom

A bevándorlók forradalma azonban kiválthat egy ellenforradalmat is, ami átszabhatja az európai demokráciát - figyelmeztet Krasztev. Az elmúlt évtizedekben a demokrácia volt az az intézmény, amely kinyitotta ezeket az országokat a világ felé és lehetővé tette a kívülről érkezők beilleszkedését, ám ez megfordulhat. A politikai hatalom bezárkózás és a kizárás eszközévé válhat. Az elmúlt évet az európaiak többsége úgy élte meg, hogy ami sok az sok. Nem csupán az érkező, hanem a határok felé tartó bevándorlók is veszélyforrássá váltak a szemükben. Olyanokká, akik miatt összeomolhat az európai jóléti modell, felborulhatnak az itteni tradíciók, lehetetlenné válhat a liberális társadalom fenntartása, ezen belül például a nők jogainak biztosítása. Az elöregedő helyi népesség helyét átvehetik az újonnan érkezők - ez az érzés hatalmasodott el sokakban.

Fordulat Európában

Megerősödött az embereknek védelmet ígérő radikalizmus, nem csupán a politika perifériáján, a kisebb pártok között, hanem kormányon lévő, a főáramhoz tartozó politikai erőkben is, mint a magyarországi Fidesz vagy a lengyelországi Jog és Igazságosság - fejtegeti a bolgár publicista. Ezek hangot adnak a nyitott határok keltette félelemnek és szigorú határvédelmet követelnek. Azt hirdetik, hogy a migránsválság a kozmopolita elitek és a törzsi bevándorlók konspirációja. Az európai politika gyökeresen átalakul. A véleményformálók néhány éve még abban látták az öreg kontinens biztonságának biztosítékát, hogy Európát egyre inkább liberális demokráciák veszik körül, amelyek szeretnének az EU tagjává válni. Ma megelégednek baráti rezsimekkel, demokráciákkal vagy autokráciákkal, amelyek képesek visszatartani a kívülről érkező emberáradatot.

Csapdában

A legjobb példa az utóbbira az EU és Törökország megállapodása a Görögországba bejutó menekültek visszatoloncolásáról. Az uniós államok hallgatnak Ankara egyre kevésbé demokratikus viselkedéséről, mert fontosabb, hogy jelezzék a külföldieknek: Európa nem az barátságos hely, amilyennek hiszik. Krasztev szerint Európa vezetői csapdába kerültek. Ha arról prédikálnak a világ népeinek, hogy a gondjaik megoldása a demokrácia kivívása saját hazájukban, ezzel gyakorlatilag arra ösztönzik az embereket, hogy ha már odahaza nem jön össze a demokrácia, akkor útra keljenek oda, ahol ez már valóság. A demokratikus forradalom meghirdetése elvezet a kaotikus bevándorlási forradalomhoz.

Forrás:Napi.hu

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!