szerda, december 07, 2016

Az egészségügy Nemzeti Ügy!

Ez az írás részlet, egy hosszú véleményből, mely az orvosbárókról szóló sorozat első része az Indexben. Nem akartam fölösleges magas számokkal hergelni az idegeket, ám úgy gondolom, ez a rész közérdekű lehet.  (Hetyési M. RoTaPress)

160 kórház van Magyarország 93 000 km2-es területén. Egy magyar kórház hatóterülete nagyjából akkora, mint egy járás. Biztos az, hogy egy járásnyi területnek egy kicsi és korszerűtlen kórházra van szüksége? Nem lehet, hogy sokkal inkább egy olyan szakrendelőre, amely kiváló diagnosztikával és egynapos műtővel felszerelt? Ahol a tömeges és életet nem veszélyeztető betegségeket reggel 7 és este 7 között kivizsgálhatják és meggyógyíthatják?

Közvetlenül mellette pedig ott a szociális rendszerbe tartozó ápolási otthon, ahol a kórházba nem való, de otthon sem gondozható idősek vagy sérültek kapnak egész napos ellátást? Nem kizárólag az igazán beteg embereknek kellene a drága kórházakba kerülniük? A meglévő 22 súlyponti kórházba? Vagy legfeljebb 35, komolyabb ellátást nyújtani tudó intézménybe? Az ehhez szükséges gördülékeny betegszállítás finanszírozása még mindig lényegesen olcsóbb lenne, mint 160 kórházat fenntartani.
Az ésszerű kórházi struktúra tehát 10-35 nagy kórházat jelent Magyarországon. Ennek az alapintézményei már létre is jöttek a megyeszékhelyeken, ugyanis itt uniós forrásból az utóbbi években valóban komoly fejlesztések történtek: sürgősségi, intenzív és onkológiai osztályok készültek vagy lettek sokkal korszerűbbek. A felújított megyei kórházak már most alkalmasak sok és súlyos beteg ellátására.

De ezeket a nagyokat jól kihasználni csak a kis kórházak bezárása után lehet, mivel csak akkor lesz elég beteg és elég orvos meg nővér, ha nem aprózódnak el sokfelé. Ráadásul a felesleges kis kórházak bezárása jelentős költségmegtakarítást eredményez. A felesleges épületek fenntartása helyett meg lehetne fizetni rendesen a benne dolgozó embereket. Így még pluszforrások nélkül is elkezdődhetne az a több mint 200 000 embert érintő béremelés, ami nélkül még ezeken a korszerű helyeken sem lesz elég orvos és nővér.

A felszabaduló pénzből a béremelés első lépéseként 27 százalékkal lehetne megemelni az egészségügyben alkalmazottak bruttó bérét úgy, hogy a szociális adót beépítik a bérbe. Ez az évi 30-50 milliárd forint azonnali, 35 százalékos nettó béremelést jelent anélkül, hogy a tb-nek több pénzt kellene fordítani az egészségügyre.
Ez még nem az érdekvédők által szorgalmazott mértékű és valóban szükséges béremelés, mert ahhoz rendszerszinten kell átalakítani az egészségügyet, amihez a kádárizmus bukása óta nem kezdett hozzá senki. De a 35 százalékos nettó béremelés bizalomépítő első lépcsőnek megtenné, amíg a finanszírozás érdemben megváltozik.

A szerző egy magánegészségügyi intézmény vezetője. A cikkben leírtak a magánvéleményét tükrözik.

Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!