szombat, december 03, 2016

Fotó: Vajda József, Népszava

 

Orbánban egy új, történelmi értelemben retrográd politikai, szellemi közösség létrehozásának a vágya élt. Gyurcsány Ferenc szerint ezért született meg az alaptörvény, preambulummal, a szekuláris Magyarország helyett keresztény ország gondolatával, új közjogi rendszer kiépítésével. A DK elnöke bízik benne, hogy a többség már tudja, az egypárti diktátum csak a Fidesz hatalmáról szól, ám mert a rendszerváltás milliók számára nehezebb életet hozott, még sokan úgy gondolják, nem érdemes a demokráciát megvédeni.

 

 

- Lesz még Magyar Köztársaság?

- Lesz.

- Mennyi idő kell az embereknek, hogy felismerjék, itt minden a Fidesz hatalmáról szól? Az alaptörvény is csak ezt szolgálja.

- Azt hiszem, a többség ezt már tudja. Sokak fejében viszont még nem kapcsolódik össze, hogy ha elveszik a szabadságot, akkor előbb, utóbb a mindennapi élethez való jogokat is elveszik. Úgy gondolják, a demokratikus alkotmány csak cicoma. Miközben azért lehet tönkre tenni például az oktatást, az egészségügyet, mert a Fidesz elvette az érdemi egyeztetés, a konzultáció jogát. Azt, hogy párbeszédben alakítsuk az ország dolgait.

- Akik utcára mennek, sztrájkot hirdetnek, talán már tudják, mit veszítettek az avétos húsvéti alkotmánnyal.

- Bízom benne, hogy egyre többen rájönnek erre. Szerencsésebb történelmű országokban a második világháború után a demokratizálási folyamat, az hogy mindenkit be kellett engedni a politikai közösségbe választóként és választható emberként, illetve a jóléti világ kialakítása egy időben történt. Ott az utóbbi két-három generáció megtanulta, hogy ezek kéz a kézben járnak. Ezért amikor támadják az alkotmányos értékeket, akkor gyorsan rájönnek, hogy ez a mindennapjaikat fogja veszélyeztetni. Nem elvont kategóriákban gondolkoznak, hanem értik ezt a kapcsolatot. Hatvanévnyi tapasztalatuk van erről. Nálunk más a helyzet. A rendszerváltás demokratizmusa milliók számára nehezebb életet hozott, ezért a többség nem hiszi, hogy érdemes a demokráciát megvédeni.

- Miért nem tudta az ellenzék öt évvel ezelőtt megnyerni a társadalmat az új alaptörvény elleni küzdelemhez? Talán ha nem csupán a demokratikus értékeket siratják, hanem elmondják például, hogy a kormánytöbbség felmondja a társadalombiztosítási rendszert, így az államnak már senkiről sem lesz kötelező gondoskodnia, megállíthatták volna a Fideszt.

- Adott körülmények között szerintem a demokratikus ellenzék akkor elment ameddig lehetett. Éppen a DK kezdeményezésére - Szili Katalin kivételével - bojkottálta az alkotmányt. Ezzel országnak, világnak megmutatta, hogy illegitimnek tekinti azt. A Szabadság és Reform intézettel együtt az Alkotmánybírósághoz fordultunk, mert ez az alaptörvény nem csak illegitim, de illegális is, hiszen a hatalom kizárólagos megszerzését szolgálja. A DK ezért tüntetett is a taláros testület székháza előtt. Azon, hogy a Fidesz úgy gondolja, a kétharmados hatalom korlát nélkül érvényesíthető, nem tudtunk változtatni. Bár sok mindenre képesek vagyunk, de arra nem, hogy a miniszterelnök lelkét, agyát átprogramozzuk.

- Kétharmaddal módosítani lehetett volna a sarkalatos törvényeket, bebetonozni a kormánypárt hatalmát, akkor miért volt szükség új alkotmányra?

- Mert Orbánban egy új, történelmi értelemben retrográd politikai, szellemi közösség létrehozásának a vágya élt. Preambulummal, a szekuláris Magyarország helyett keresztény ország gondolatával, a kiegyensúlyozott közéleti, társadalmi, politikai viszonyok helyett a centrális erőtérre felhúzott közjogi rendszer kiépítésével. Az alaptörvény szellemi, ideológiai konstrukció is. Azt, hogy a Fidesz tábor egyre összetartóbb, többek között ilyen technikával lehetett elérni. Nagyon erős eszmei teret konstruáltak, amelynek egyik tartópillére a húsvéti alkotmány. Az önkényre épülő kormányzással szemben álló akadályokat kétharmados törvényekkel valóban le lehetett volna bontani. Ezzel a következő kormányok mozgásterét is korlátozni tudták volna. De ők nem elégedtek meg ezzel. Azt akarták, hogy ennek egy ilyen szellemi kontextusa is legyen, ezért alkotmányoztak.

- Milyen törvény az, amelyik bevallottan Szájer József iPad-jén íródott, miközben az EP-képviselő Európában ide-oda repkedett.

- Minden jól működő családban, dacára annak, hogy különböző emberek alkotják, vannak egyezségek arról, hogyan élünk, hogyan viszonyulnak egymáshoz, kinek mi a dolga. Ha úgy tetszik, megtaláljuk a legkisebb közös többszöröst. Nem írjuk ezeket le, de összeszokunk. Nagy baj, ha valaki ezeket az alappilléreket kezdi el támadni. Az alkotmány ugyanilyen közös többszöröse a társadalomnak. Ezt a közösséget sokfajta mentalitású, ízlésű, vallású ember alkotja, így olyan alaptörvényt kell alkotni, amelyikben mindenki otthon érzi magát. Olyan alkotmány, amelyik az ellenérdekelt felek bevonása nélkül egyetlen párt akaratából készül, ennek a követelménynek eleve nem tud megfelelni. A civileket sem vonták be a folyamatba, akár a közjogász szakmát. Egypárti diktátum született.

- Kimondatlanul is eljutottunk a népszavazásig. Ha annak idején kiírják referendumot, semmibe veszhetett volna az orbáni álom?

- Sem érvényes, sem eredményes nem lett volna a népszavazás, ezt a fiaskót pedig nem merték vállalni.

- A Fidesznek akkor kétharmados többsége volt, miért ne tudott volna elég embert mozgósítani?

- Ahogyan sikerült megállítanunk az előzetes választási regisztrációt és a vasárnapi boltzár ügyében is visszavonulásra kényszerültek, úgy a demokratikus ellenzék azt is elérte volna, hogy az emberek jobban végig gondolják, mit is akarnak ebben az ügyben. A Fidesz addigra megváltoztatta a népszavazás szabályait és tudták, hogy négymillió választót nagyon nehéz lenne az alaptörvény kapcsán az urnákhoz vinni. Tisztában voltak azzal, hogy az alkotmány ügye a közéletnek nem első számú kérdése Magyarországon. Erről nem beszélgettek a villamoson, vagy a gazdák vidéken, így a többség birtokában is szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnhetett legalább kétmillió támogató szavazatot szerezni.

- Ezért kellett azt sulykolni, hogy nincs szükség népszavazásra, hiszen az alaptörvény a fülkeforradalom eredménye?

- Ezért kellett sok minden mással együtt ezt a demokratikus kötelezettséget is elhazudni. Lehetett volna ezt az álláspontot képviselni, ha 2010 előtt, a választási kampányban elmondják, hogy azért szeretnének nyerni, mert alkotmányos változtatásra készülnek, és ehhez kérnek felhatalmazást. Sokat támadták a szocialistákat azzal, hogy hazudtak ebben, meg abban. De annál nagyobb politikai hazugság, mint elhallgatni, hogy a közjogi berendezkedés megváltoztatására és forradalmi törvényhozásra készülnek, azt gondolom, a rendszerváltás óta nem volt.

- A Fidesznek eddig mégis szinte minden sikerült.

- Válasszuk el a politikai és a történelmi sikert. A XX. században dermesztő példákat találunk arra, hogyan lehet időlegesen többséget szerezni olyan politikához, amely az országot tönkre teszi, meggyalázza, kifosztja, amelyikből csak hatalmas drámák árán lehet visszatérni középre. Nem vonom kétségbe, hogy a maguk politikai, vagy inkább hatalmi szempontból ez sikeres kormányzás. Ha viszont politikán azt is értjük, mi történik ezekben a hetekben az országban, jól látjuk, hogy bomlik fel a hallgatás korábbi szövevénye. Tanárok szólalnak meg, már nincs olyan nap, hogy az egészségügy drámájáról valaki ne tudósítana és kiderült, a kormányt szimbolikus ügyekben visszavonulásra lehet kényszeríteni. Az emberek elégedetlenek és ezt ki is fejezik. A társadalom 60 százaléka kimondja, hogy véleménye szerint nem jó irányba mennek a dolgok. Ha történelmi értelemben vizsgálódunk kiderül, hogy Magyarország története Szent Istvántól kezdve a Nyugathoz való tartozásról szól. A kereszténység átvételétől a felvilágosodáson át a modern nemzet megalakulásáig. Most erről az útról akarnak letéríteni és nem tudni, hogy mečiari, vagy ennél is rosszabb azeri világot akarnak nálunk. Ezt ideig óráig meg lehet teremteni, de a Fidesz el fog bukni és Orbán Viktornak nem lesz helye a demokratikus magyar történelemben.

- Hétfőn megemlékeznek az alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulójáról. Azt reméli, hogy a meghívásukra sokan ott lesznek a Sándor-palotánál? Lesznek annyian, hogy akár egy demokratikus irányba mutató módosítást elkezdjenek kikényszeríteni?

- Amit ebben a ciklusban már elértünk, az sokkal több a korábbinál. Meg tudtuk akadályozni, hogy a hatodik módosítást a Fidesz beadja, ez rögzítette volna a terrorveszélyhelyzet fogalmát.

- Ezt még ne ünnepeljék.

- Eddig meg tudtuk akadályozni. És ebben a ciklusban lassult a fideszes hatalmi gépezet. Hétfőn remélem, sokan leszünk, mert azt akarjuk megüzenni, hogy lesz még Magyar Köztársaság. Szeretnénk megmutatni, tanítjuk a politikai közösséget arra, hogy ez nem írott malaszt. Ez alkalommal sok év után végre egy színpadon beszélnek majd civilek és demokratikus ellenzéki politikusok. Összeér, ami összetartozik. Sándor Mária az egészségügyről fog beszélni, egyetemista lány az oktatásról, Tóth Zoltán az alkotmányos korlátokról, Kovács László pedig arról, hogyan szigetelődött el Magyarország. De szakszervezeti vezető is megszólal. Ez a hétfő ezért önmagában is szimbolikus lesz.

- Orbán oda fog erre figyelni?

- Igen, mert érzékeli, hogy sokasodnak a feje fölött a felhők. Az előző ciklusban koherens politikát folytatott akkor is, ha mi azt vitatjuk, '14 óta viszont nem találja az utat a miniszterelnök. Ennek az eredménye mind az, amit látunk. Veszprém óta egyetlen nagy ütközetet sem tudtak megnyerni.

- Szükség lesz új alaptörvényre?

- Már ma is van. Kétharmad nélkül viszont nem lehet alkotmányozni, ha csak nincs forradalmi törvényhozás, amit nem javaslok. Ha nincs kétharmad meg kell találni a kerülő utakat. Az ellenzéki pártok már megtalálták, de nagyon helyesen még nem beszélnek róla.

Lakner Zoltán: felmondták az alkotmányos kultúrát

Sólyom László volt államfő még 2011-ben beszélt az alaptörvény hatásai kapcsán arról, miként hat annak elfogadása az "alkotmányos kultúrára" - idézte fel lapunknak Lakner Zoltán. A politológus emlékeztetett, az alaptörvénynek önmagában is vannak vitatható elemei, de igazából a negyedik módosításával vált szembeötlővé a sólyomi fogalom jelentősége, hiszen akkor tucatnyi alkotmányellenes szabályt tettek a szövegbe, ezzel pedig több szempontból is alkotmányos válság állt elő.

Egyfelől az alaptörvény koherenciáját sértette a módosítás - jogok és korlátozások kerültek szembe egymással szövegen belül -, másfelől azonban egyértelművé válhatott, hogy a kétharmados többséggel bíró hatalom nemcsak az ellenzéket és a társadalmat zárta ki az alkotmányos keretek meghatározásából, hanem a demokratikus intézményeket, így az addigra egyébként is korlátozott, feltöltött Alkotmánybíróságot is. Lakner szerint persze már önmagában roncsolta az alaptörvény legitimitását az, ahogyan létrejött, hiszen a zárójelbe tett szakértői, vagy a - részben legalább - konszenzusos javaslatok helyett egy, valójában meg sem tárgyalt, át sem beszélt, teljesen egypárti alkotmányszöveget fogadott el a Fidesz-KDNP - szemben az 1989-90-es demokratikus alkotmány keletkezésével, nyilvános vitájával.

Az új alkotmányos konstrukció ráadásul teljesen átalakította az addig független intézményeket is, melyeknek vezető- és hatáskörváltásaival szintén nyílttá vált az alkotmányos kultúra felmondása. Az elmúlt öt év mindezt bizonyította, hiszen a rendszerszintű átalakításoktól kezdve az egyéni, vagy kisebbségi jogsérelmekig épp azt láthattuk: "ha van egy párt, mely saját magának csinál alaptörvényt, akkor attól minden kitelik". Márpedig ez a mostani tényleg csak az ország egyik felének alkotmánya, a politikai ellenzék teljesen elutasítja, így a politikai gondolkodásnak folyamatosan része az is, hogy egy kormányváltás esetén miként módosítsák vagy épp cseréljék le teljesen - fogalmazott. Mindennek nemcsak a jogállami folytonosság megszakadása, de egy sorozatos alkotmányozási kényszer, avagy egy elhúzódó alkotmányos válság lehet a legnagyobb veszélye.

Fazekas Ágnes

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!