hétfő, december 05, 2016

Büntetés helyett inkább azt írják bele a jogszabályokba, hogy ha valaki segítségre szorul, akkor a helyi közösség más tagja igyekezzen rajta segíteni, vagy legalább hívja a megfelelő segítő szervezetet a bajba jutotthoz – ezt szeretnék legalább elérni az egyik legnagyobb hajléktalanellátó, a Menhely Alapítvány szakemberei.

Fotó: Michal Cizek 
A Hajléktalan Emberek Jogvédő Fóruma által megfogalmazott kiáltvány az elemi szolidaritásért és a hajléktalanokat célzottan sújtó, 2011 után elfogadott szabályok ellen született elsősorban: egyszerű jogelveket fogalmaz meg, melyek ugyan az Alaptörvényből és általánosabb jogszabályokból könnyen levezethetők, de az alacsonyabb szabályok és az önkormányzatok közösségi együttélésre vonatkozó helyi magatartási szabályai gyakran ellentmondanak nekik. Sok településen a polgári életforma elvárásaira hivatkozva a hajléktalanokat jelenleg is büntetéssel fenyegetik a látható hajléktalanság miatt, tiltják a közterülethasználatot, „ideiglenes szálláshely létesítését”, „utcabútor nem rendeltetésszerű használatát”, a koldulást, gyűjtögetést, kukázást.
Ősi etika szolidaritás nélkül
Mivel a helyi magatartási szabályok megalkotását lehetővé tevő törvény „ősi etikai értékekre” hivatkozik (az öngondoskodást, az önfenntartó képességet, együttműködést, jogkövetést tekinti ilyennek), a szociális szakemberek most szintén ezeket kérik számon, hiszen, mint írják, az „ősi elvek” a bajba jutott emberek megsegítését is előírják – de elvi szinten a magyar Btk. is büntetni rendeli a segítségnyújtás elmulasztását.
A közösség tagjaként minden hajléktalan embert megillet az a figyelem és törődés, amelyet a közösség tagjainak egymás iránt kell tanúsítaniuk – áll a kiáltványban (a teljes szöveg pdf-ben itt olvasható). Talán a népszerű „nincsenek jogok kötelességek nélkül” elvével szemben is hangsúlyozzák, hogy a segítségnyújtási kötelezettség akkor sem szűnik meg, ha valaki esetleg megsérti a közösség normáit.
Jog a szemétből evéshez
„A közösség tagjainak el kell fogadniuk, hogy a jogszabályban előírt öngondoskodási kötelezettség a mások által kidobott, feleslegessé vált tárgyak elvételével és újrahasznosításával járhat, vagy az önfenntartást kéregetéssel, gyűjtögetéssel lehet biztosítani” – írják. Ennek alapján azt kérik többek között, hogy ne legyen tiltott magatartás a néma koldulás, a gyűjtögetés, a közterületen lévő hulladéktárolókból olyan tárgyak elvétele, amelyekről a tulajdonosa már úgyis lemondott.
Fotó: Kallos Bea 
Az életszerűtlen és diszkriminatív rendeleteket egyébként a gyakorlatban a rendőrök igyekeznek belátással alkalmazni. A szabálysértési esetek a legtöbbször figyelmeztetéssel zárulnak, bár néhány településen – úgy tudjuk, például Zalaegerszegen volt ez rendszeres, Budapesten meg a Vérmező környékén – voltak bírságok is. A metróállomások meghirdetett megtisztítása is leginkább azért fulladt kudarcba, mert a törvénynek nem volt a gyakorlatban visszatartó ereje.
Száz forintnál kevesebből
A hajléktalanság mértéke nem csökkent az elmúlt években, a Menhely Alapítvány becslése szerint nagyjából stagnál a hajléktalanok száma – mondta az Indexnek Gurály Zoltán, a Február Harmadika Munkacsoport vezetője. A minden évben megtartott hajléktalan-adatfelvételben idén egyetlen éjszaka 10200 hajléktalant számoltak össze, és ebben csak azok vannak benne, akiket sikerült megtalálni, akik benne voltak a szociális munkások látókörében.
Csak a fővárosban 1200-2000 ember alszik közterületen, ezen kívül 5000 feletti a télen gyakorlatilag teltházas hajléktalanszállók kapacitása – és vidéken még többen vannak fedél nélkül. Hatalmas a fluktuáció is a hajléktalanok között, több tízezren élnek és mozognak a fedél nélküli és a fedeles lét határán;
egy átlagos téli napon három ember kerül utcára.
A hajléktalanok nagy részének az élete az adatok szerint eközben a teljes elnyomorodás felé tart. Egyre idősebbek, az átlagéletkor 50 év feletti és átlagosan havi 35 ezer forintjuk volt. A leginkább ellehetetlenült réteg gyakorlatilag teljesen pénz nélkül él: ők azok, akiknek nem volt száz forintnyi vagyonuk sem a felmérés pillanatában.
Fotó: Mehdi Fedouach 
A Menhely szakemberei azt kérik a polgároktól, hogy legalább ne szankcionálják a hajléktalanokat a körülményekre való tekintet nélkül. Mint a kiáltvány írja: a padonalvás, a kukázás sokszor szükséghelyzetből fakad, „a nagyobb baj elkerülése” érdekében. Kukából enni jobb, mint éhen halni.
Forrás: Index

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!