szombat, december 03, 2016

 

Egy fiatal pár autót akart lízingelni, amihez 2,5 millió forintra volt szüksége, és 3 év alatt tervezték visszafizetni az összeget. Mivel egyforma a munkájuk, és a keresetük is (havi nettó 350 ezer forint), úgy vélték, mindegy melyikük folyamodik a pénzért a lízingcégnél. Így hát a barátnő adta be a kérvényt. Ekkor érte őket a meglepetés.
Túl fiatal volt, ezért utasították el
A barátnő 22 éves, ami túl fiatalnak számít a lízingcég megítélése szerint. 24 éves kor alatt pedig pluszbiztosítékokat kérnek: 20 helyett 30 százalékos befizetést, 3 havi bankszámlakivonatot, és kezest. Amivel gond volt, mert olvasóink nem így terveztek. És a kezes pl. nem lehetett olvasónk (vagyis az élettárs), mert az együttélésről nincs hivatalos papírjuk. Mást meg nem tudtak keríteni.
Nem értették, hogy ha a fiatal nő fizeti az adót, dolgozik, keres, akkor miért nem felel meg a lízinget kínáló banknak.
Ezután jött a másik meglepetés. Ugyanannál az ügyintézőnél ugyanarra az autóra ugyanolyan fizetés mellett, és persze pluszbiztosítékok nélkül 34 éves olvasónknak azonnal jóváhagyták a kért összeget.
Szóval végül is meg tudták venni az autót. Mégis zavarta őket az előző elutasítás, amit diszkriminációként éltek meg. Azt sem értették, a mai világban miért lenne nagyobb esély arra, hogy egy 24 év feletti tud fizetni egy hitelt (=meg tudja tartani a munkáját), mint az, hogy egy fiatalabb nem.
És gondoljunk bele, ha a másik fél is 24 év alatti lett volna, akkor őt is elutasították volna. Márpedig munkájukhoz volt szükség az autóra. De vajon jogos-e ez?

Titkolóznak a lízingcégek

Megkerestük azt a bankot, akinél olvasónk jelentkezett a lízingért, és még rajtuk kívül 3 céget, hogy tájékozódjunk, mennyire lehet elterjedt ez a gyakorlat. Azonban vajmi keveset sikerült megtudnunk.

A Lombard nem kívánt nyilatkozni, a Budapest Bank üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, mi a gyakorlat náluk, az OTP pedig azt írta, hogy mivel a kérdések a csoportjukhoz tartozó Merkantil Bank ügylet-jóváhagyási feltételrendszerére vonatkoznak, amelyek az ügyfelek részére nem publikusak, ezért nem tudnak érdemi választ adni.

Egyedül a CIB volt kicsit közlékenyebb. Ők azt írták, hogy minden egyes lízingkérelmet egyedileg vizsgálnak meg, melynek során számos jogi és kockázatkezelési szempontot vesznek figyelembe, így az ügyfél korát is. 18 és 23 életév között valamint 70-es kor felett általában adóstárs bevonását kérik az ügyletbe, hogy így az ügyfél számára is minimalizálják a nem kívánatos kockázatokat – tették hozzá.

Megkérdeztük a jegybanki felügyeletet is, mit szólnak az esethez.

Szerződési szabadság van

Az MNB, mivel az olvasói levélben hivatkozott eset teljes körűen nem volt ismert számukra, általános jellegű tájékoztatást adott a lízingszerződésekkel kapcsolatban, ám ebből is elég sok minden kiderült.

A Polgári Törvénykönyv rendelkezik általánosságban a szerződési szabadság alapelvéről, mely szerint a felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet. A szerződéskötés szabadságának elve a pénzügyi intézmények hitelezési és lízingtevékenységénél is alkalmazandó.

Mindez annyit jelent, hogy a pénzügyi intézmény mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy kivel és milyen feltételek szerint köt szerződést, sőt az is, hogy részletes indokolás nélkül elutasít-e egy lízing- vagy hitelkérelmet.

Az intézmények jellemzően – a jogszabályi kereteken felül – belső szabályzataik alapján eltérően végzik a hitelképesség vizsgálatát minden egyes ügyleti szereplőre. Így előfordulhat, hogy egy fogyasztó részére az adott intézmény nem tudja, vagy – az ügyfélminősítéstől és a kockázati besorolástól függően – eltérő feltételekkel tudja biztosítani a kölcsönt vagy a lízinget – tették hozzá.

A szerződési szabadságnak is vannak korlátai

Fontos azonban, hogy szerződési szabadság elvének is vannak korlátai – jegyezték meg. Így – többek között – a szerződő fél megválasztásának szabadsága nem eredményezheti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, vagyis tilos a hátrányos megkülönböztetés.

Ennek megfelelően a pénzügyi intézmény szolgáltatásnyújtása során nem alkalmazhat olyan rendelkezést, melynek eredményeként egy személy nemzetisége, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete vagy bármely egyéb tulajdonsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy részesül. Az egyenlő bánásmód követelmény megsértésének gyanúja esetén az Egyenlő Bánásmód Hatóság tud eljárást lefolytatni.

Ide tartozik az is, hogy a korábbi pénzügyi felügyelet a lakossági hitelezés fogyasztóvédelmi elveiről szóló (jogfolytonos) ajánlásában is megfogalmazott olyan fogyasztóvédelmi elvárást, miszerint a pénzügyi intézmény ne utasítsa el automatikusan a hitelkérelmet bizonyos ügyfélcsoportok általános jellemzői (az ajánlásban konkrétan azok életkora) alapján. A hitelkérelem ilyen, automatikus elutasítása helyett azt ajánlották, inkább mérlegeljék, hogy miként nyújthat hitelt az ezen ügyfélcsoportokba tartozó fogyasztók is (és zárójelben további biztosítékok előírását említették).

Fotó: 123rf

Forrás: Hír24

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!